Az erőszakos akciókra válaszképpen a rendőrök azonnal közbeléptek, több személyt a földre tepertek és előállítottak. A rendbontók igyekeztek öt-hat fős csoportokra oszlani és ismét csatlakozni a tüntetők menetéhez, ahonnan kiváltak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. Egy hatósági szóvivő úgy fogalmazott, hogy sajnálják, ha vétlenek is voltak köztük. Az őrizetbe vettek többsége a hírek szerint külföldi.
A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket.
Vasárnap csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap előállított közel ezer ember közül, és a dán rendőrség bocsánatot kért a tüntetőkkel szemben alkalmazott eljárásért. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Egy rendőrségi szóvivő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért az előállított tüntetőknek órákig a fagyos földön kellett ülniük megbilincselve. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedések „megelőző jellegűek voltak”. Az érintettek többségét azért vették őrizetbe, mert kisebb rendbontó csoportok közvetlen környezetében tartózkodtak, és fennállt a veszélye annak, hogy ők is erőszakos cselekményeket követnek el.
A tüntetés szervezőinek szóvivője azzal vádolta a hatóságot, hogy „ok nélkül vettek őrizetbe ártatlan embereket”, és megsértették emberi jogaikat.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel Koppenhága utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A 67 ország összesen 515 szervezete által meghirdetett demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez. A konferencia-központban a 192 ENSZ tagország küldöttségei arról tárgyaltak, hogy miként folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházgázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv, és hogyan támogassák a fejlett ipari államok a fejlődő országok légkörvédelmi erőfeszítéseit.
A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett mások mellett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is.
„Bla Bla Bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyesek jegesmedvének, mások pandának öltöztek – írta a Reuters.
A szombaton megrendezett nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve a világ vezetőitől.
Ausztrália nagyvárosaiban több ezren – Melbourne-ben mintegy 40 ezren – vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Aktivisták a Fidzsi-szigetektől az Egyesült Államokig egész nap demonstrációkkal, virrasztásokkal fejezték ki elkötelezettségüket a klímavédelem ügye iránt.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.