Az erőszakos akciókra válaszképpen a rendőrök azonnal közbeléptek, több személyt a földre tepertek és előállítottak. A rendbontók igyekeztek öt-hat fős csoportokra oszlani és ismét csatlakozni a tüntetők menetéhez, ahonnan kiváltak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. Egy hatósági szóvivő úgy fogalmazott, hogy sajnálják, ha vétlenek is voltak köztük. Az őrizetbe vettek többsége a hírek szerint külföldi.
A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket.
Vasárnap csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap előállított közel ezer ember közül, és a dán rendőrség bocsánatot kért a tüntetőkkel szemben alkalmazott eljárásért. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Egy rendőrségi szóvivő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért az előállított tüntetőknek órákig a fagyos földön kellett ülniük megbilincselve. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedések „megelőző jellegűek voltak”. Az érintettek többségét azért vették őrizetbe, mert kisebb rendbontó csoportok közvetlen környezetében tartózkodtak, és fennállt a veszélye annak, hogy ők is erőszakos cselekményeket követnek el.
A tüntetés szervezőinek szóvivője azzal vádolta a hatóságot, hogy „ok nélkül vettek őrizetbe ártatlan embereket”, és megsértették emberi jogaikat.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel Koppenhága utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A 67 ország összesen 515 szervezete által meghirdetett demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez. A konferencia-központban a 192 ENSZ tagország küldöttségei arról tárgyaltak, hogy miként folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházgázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv, és hogyan támogassák a fejlett ipari államok a fejlődő országok légkörvédelmi erőfeszítéseit.
A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett mások mellett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is.
„Bla Bla Bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyesek jegesmedvének, mások pandának öltöztek – írta a Reuters.
A szombaton megrendezett nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve a világ vezetőitől.
Ausztrália nagyvárosaiban több ezren – Melbourne-ben mintegy 40 ezren – vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Aktivisták a Fidzsi-szigetektől az Egyesült Államokig egész nap demonstrációkkal, virrasztásokkal fejezték ki elkötelezettségüket a klímavédelem ügye iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Látogatottsági adatok