
A mentés – amely a televíziós csatornák jóvoltából szinte az egész világ szeme-láttára folyt – kevesebb, mint egy napon át tartott. A 33 bányászt – köztük 32 chileit és egy bolíviait – hosszú és alapos előkészületek után és egy rendkívül gondosan, nemzetközi segítséggel megszervezett mentési akció keretében hozták a felszínre, ahol Sebastian Pinera chilei elnök és hozzátartozóik, valamint újságírók hada várta őket.
Az utolsó bányász, az 54 éves Luis Urzua helyi idő szerint 21 óra 55 perckor érkezett a mélyből a „földre”, ahol hatalmas tapsvihar és óriási ujjongás fogadta. Előtte 32-ikként a 29 esztendős Artiel Ticonát menekítették ki, akinek a föld alatti rabság 40-ik napján született gyermeke a reményt jelentő Esperanza nevet kapta.
A bányászokat egy rövid, de annál meghatóbb üdvözlés után helikopterrel a közeli kisváros, Copiapo kórházába szállították, ahol különböző orvosi vizsgálatokon esnek át.
A 33 bányász összesen 69 napot töltött 622 méteres mélységben az ország északi részén lévő Atacama-sivatagi San José réz- és aranybányában, ahol augusztus 5-én bányaomlás következett be. A mentési akció – amely a bányászok védőszentje után a San Lorenzo nevet viselte – minden előzetes várakozást felülmúló sikerrel zajlott. A bányászokat a külön erre a célra létesített, több mint 400 kilogramm súlyú és 4 méter hosszú mentőkapszulában egyenként hozták a felszínre a 622 méteres mélységből. Miközben az első mentések körülbelül 1 órát vettek igénybe, az idő múlásával a mentőkabinok sebességét felgyorsították, ami azt jelentette, hogy a felszínre hozatal a kezdeti 60 percről előbb 40-45, majd kevesebb, mint 30 percre rövidült. Az eredetileg másfél naposra tervezett mentés ily módon pontosan 22 óra 36 percen át tartott.
Az első hírek szerint a bányászok – akik a föld alatt a több mint két hónapos rabság idején rendkívüli fegyelemről, kitartásról, illetve egymás iránti szolidaritásról, valamint összetartásról tettek tanúbizonyságot – kielégítő egészségi állapotban és frissen borotválva érkeztek a felszínre.
A mentési akciót – amellyel a chilei hatóságok ténylegesen történelmet írtak – szinte az egész világ figyelemmel kísérte Észak-Amerikától Európán át egészen a Közel-Keletig. A felszínre hozatalt a többi között közvetítette az iráni televízió is, míg az észak-koreai állami tévé külön stábot küldött a helyszínre. Üdvözölte a bányászok kimentését a többi között Barack Obama amerikai elnök, és imádkozott annak sikeréért XVI. Benedek pápa.
„Isten hozta Önöket az életben” – üdvözölte a felszínre hozott bányászokat a chilei elnök, utalva arra, hogy a több mint 2 hónapos, példátlan megpróbáltatások után most ténylegesen új szakasz kezdődik számukra. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a 69 napos föld alatti fogság után a 33 bányász számára aligha lesz könnyű a mindennapi életre való „átállás”.
A hepienddel végződött chilei tragédia ezzel végérvényesen bekerül a Guiness-rekordok könyvébe. A bányászat történetében ugyanis mindeddig egyetlen egyszer sem fordult elő az ami most, nevezetesen, hogy ennyi bányászt ilyen mélységből és ennyi idő után sikerrel kimentettek volna.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.