
Mennek tovább? Putyin szerint az ukrajnai háború folytatódik
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
2026. június 29., 09:312026. június 29., 09:31
Putyin egy orosz állami televíziós interjúban a Reuters szerint azt is elmondta, hogy Oroszországnak növelnie kell légvédelmi kapacitását, hogy szembeszállhasson az elsősorban az ország olajiparát célzó, fokozódó ukrán dróncsapásokkal.
Hozzátette, hogy Oroszország jól boldogul az ukrán támadásokkal összefüggő üzemanyag-ellátási problémák kezelésével.
Putyin vasárnap korábban, a Kremlben tartott, miniszterekkel és más tisztviselőkkel való találkozón
Tévéinterjújában Putyin elmondta, hogy Ukrajna a béke felé vezető lépésként javasolta a nagy hatótávolságú támadások kölcsönös felfüggesztését. Moszkva azonban ezt a két fél közötti 1 250 km-es frontvonal mentén a kijevi erőkön nehezedő nyomás enyhítésének eszközeként értelmezte, és nem hagyja, hogy ez elterelje a figyelmét.
„Egyértelmű, miért teszik ezt a javaslatot, mert az ukrán terület mélyére irányuló ellentámadásaink sokkal erősebbek, nagyobb hatással bírnak, és – őszintén szólva – pusztítóbbak” – mondta Putyin.
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban nyílt levelet írt Putyinnak, amelyben személyes találkozót javasolt, amit az orosz vezető elutasított.
A televíziós interjúban Putyin kijelentette, hogy az ukrán támadások „arra irányulnak, hogy eltereljék a figyelmünket és erőinket a fő célok eléréséről – a Donbasz és Novorosszija teljes felszabadításáról” – ezzel Donyeckre és Luhanszkra, valamint a szomszédos Zaporizzsja és Herszon régióra utalt.
Putyin már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy
A 2022-es invázió után hét hónappal Oroszország annektálta a négy régiót – a Donbaszban található Donyeck és Luhanszk régiókat, valamint a Herszon és Zaporizzsja régiókat, amelyeket azonban csak részben ellenőriz.
Ukrajna közép- és hosszú hatótávolságú dróncsapásaira reagálva Putyin kijelentette: „Az első feladat a legszükségesebb légvédelmi rendszerek gyártásának gyors és jelentős felfuttatása.”
„Az összes támadás – bárhol is érje el infrastruktúránkat – egyáltalán nem befolyásolja a helyzetet a
fronton, a harci érintkezési vonalon” – mondta.
és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek ismét Moszkvába látogatnak, miután az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott konfliktusának „forró fázisa” megoldódik.
Úgy tűnt, egyetért Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti kijelentéseivel, miszerint tavaly Alaszkában Putyin és Donald Trump amerikai elnök tárgyalásain nem született hivatalos megállapodás, bár az amerikai javaslatokat megvitatták.
„Senki sem írt alá semmit, de beszéltünk az ukrajnai konfliktus befejezésének bizonyos lehetőségeiről” – mondta Putyin.
Elmondása szerint
Putyin megjegyzéseiben azt is sugallta, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, akivel a múlt héten kétnapos tárgyalásokat folytatott, segíthetne a béketárgyalásokban.
Mindeközben Andrij Szibiha ukráb külügyminiszter ugyancsak vasárnap kijelentette, hogy tévesnek bizonyult Oroszország hite a tavalyi alaszkai csúcstalálkozón az Egyesült Államokkal elért „megállapodásokban”.
„A valóság egy dolgot világossá tesz: ha az »Anchorage-i szellem« egyáltalán létezett is, most már biztosan halott” – mondta Szibiha, gúnyolódva Oroszország azon érvelésén, miszerint 2025 augusztusában állítólagos megállapodások születtek Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
A nyilatkozat nem sokkal azután hangzott el, hogy
„Oroszország számára az anchorage-i tanulság az, hogy bármely, Ukrajna nélkül kidolgozott béketerv arra van ítélve, hogy szellemmé váljon és eltűnjön” – mondta Szibiha.
Moszkvának abba kellene hagynia a „szellemekben való hitet”, és le kellene ülnie komoly tárgyalásokra, különben a háborúban egyre rosszabb helyzetbe kerül – tette hozzá Ukrajna külügyminisztere.
Az úgynevezett „alaszkai megegyezés” arra a moszkvai kérésre utal, hogy Washington gyakoroljon nyomást Ukrajnára a Donbaszból való teljes kivonulás érdekében – nyilatkozta korábban a Kyiv Independentnek egy, az alaszkai tárgyalásokkal jól ismerős forrás.
A hónap elején tartott G7-csúcstalálkozón Trump egyre növekvő elégedetlenségét fejezte ki Putyinnal szemben, és kijelentette, hogy esetleg visszavonja az „alaszkai megállapodásokat” – számolt be az Axios, meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva.
Trump Ukrajna legutóbbi, Moszkva ellen indított nagyszabású dróncsapásaira utalva nemrég azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” a háborúban.
Kijelentései nem sokkal azután hangzottak el, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő a Kyiv Independentnek elmondta: Trump magánjelleggel arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy „merészebben” lépjen fel Oroszországgal szemben.

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Bár az orosz tisztviselők ezt tagadták, ugyanakkor hevesen bírálták Washingtont azért, hogy nem tartotta be az Alaszkában állítólag tett ígéreteket, ami jól tükrözi Moszkva egyre növekvő nyugtalanságát az Egyesült Államok háborúval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban.
Egy férfi leköpte Magyar Péter miniszterelnököt a budapesti Nyugati pályaudvaron, ahová a kormányfő Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel együtt érkezett, hogy ismertesse a 3500 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot.
Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az Iránnal folytatott háború 37,5 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, de a szakértők korábban a CNN-nek azt nyilatkozták, hogy a tényleges összeg valószínűleg ennél jóval magasabb.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette Olekszandr Szirszkijt, az ukrajnai fegyveres erők főparancsnokát, és helyére Mihajlo Drapatijt, az Egyesített Erők parancsnokát nevezte ki.
Ellenállási nyilatkozatot tett közzé a Fidesz országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja, amelyben illegitimnek nevezték az új politikai rendszer.
Az ügyészség nyomozói előzetes bejelentés nélkül kedden megjelentek a Fidesz szervereit biztosító központban azzal a szándékkal, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait – közölte Havasi Bertalan az MTI-vel.
Ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét Tusványosra – kérte Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek válaszolva.
Románia felvétele a vízummentességi programba továbbra is prioritás marad az Egyesült Államokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokban – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Robbanás történt egy cseppfolyósított gázt (LPG) szállító hajón a román partok közelében, a detonációt egyes források szerint orosz dróncsapás okozhatta.
Oana Țoiu román külügyminiszter hétfőn cáfolta azokat az információkat, miszerint hivatalos washingtoni látogatása során találkozott a Tate testvérekkel Románia nagykiövetségén.
szóljon hozzá!