
Mennek tovább? Putyin szerint az ukrajnai háború folytatódik
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
2026. június 29., 09:312026. június 29., 09:31
Putyin egy orosz állami televíziós interjúban a Reuters szerint azt is elmondta, hogy Oroszországnak növelnie kell légvédelmi kapacitását, hogy szembeszállhasson az elsősorban az ország olajiparát célzó, fokozódó ukrán dróncsapásokkal.
Hozzátette, hogy Oroszország jól boldogul az ukrán támadásokkal összefüggő üzemanyag-ellátási problémák kezelésével.
Putyin vasárnap korábban, a Kremlben tartott, miniszterekkel és más tisztviselőkkel való találkozón
Tévéinterjújában Putyin elmondta, hogy Ukrajna a béke felé vezető lépésként javasolta a nagy hatótávolságú támadások kölcsönös felfüggesztését. Moszkva azonban ezt a két fél közötti 1 250 km-es frontvonal mentén a kijevi erőkön nehezedő nyomás enyhítésének eszközeként értelmezte, és nem hagyja, hogy ez elterelje a figyelmét.
„Egyértelmű, miért teszik ezt a javaslatot, mert az ukrán terület mélyére irányuló ellentámadásaink sokkal erősebbek, nagyobb hatással bírnak, és – őszintén szólva – pusztítóbbak” – mondta Putyin.
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban nyílt levelet írt Putyinnak, amelyben személyes találkozót javasolt, amit az orosz vezető elutasított.
A televíziós interjúban Putyin kijelentette, hogy az ukrán támadások „arra irányulnak, hogy eltereljék a figyelmünket és erőinket a fő célok eléréséről – a Donbasz és Novorosszija teljes felszabadításáról” – ezzel Donyeckre és Luhanszkra, valamint a szomszédos Zaporizzsja és Herszon régióra utalt.
Putyin már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy
A 2022-es invázió után hét hónappal Oroszország annektálta a négy régiót – a Donbaszban található Donyeck és Luhanszk régiókat, valamint a Herszon és Zaporizzsja régiókat, amelyeket azonban csak részben ellenőriz.
Ukrajna közép- és hosszú hatótávolságú dróncsapásaira reagálva Putyin kijelentette: „Az első feladat a legszükségesebb légvédelmi rendszerek gyártásának gyors és jelentős felfuttatása.”
„Az összes támadás – bárhol is érje el infrastruktúránkat – egyáltalán nem befolyásolja a helyzetet a
fronton, a harci érintkezési vonalon” – mondta.
és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek ismét Moszkvába látogatnak, miután az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott konfliktusának „forró fázisa” megoldódik.
Úgy tűnt, egyetért Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti kijelentéseivel, miszerint tavaly Alaszkában Putyin és Donald Trump amerikai elnök tárgyalásain nem született hivatalos megállapodás, bár az amerikai javaslatokat megvitatták.
„Senki sem írt alá semmit, de beszéltünk az ukrajnai konfliktus befejezésének bizonyos lehetőségeiről” – mondta Putyin.
Elmondása szerint
Putyin megjegyzéseiben azt is sugallta, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, akivel a múlt héten kétnapos tárgyalásokat folytatott, segíthetne a béketárgyalásokban.
Mindeközben Andrij Szibiha ukráb külügyminiszter ugyancsak vasárnap kijelentette, hogy tévesnek bizonyult Oroszország hite a tavalyi alaszkai csúcstalálkozón az Egyesült Államokkal elért „megállapodásokban”.
„A valóság egy dolgot világossá tesz: ha az »Anchorage-i szellem« egyáltalán létezett is, most már biztosan halott” – mondta Szibiha, gúnyolódva Oroszország azon érvelésén, miszerint 2025 augusztusában állítólagos megállapodások születtek Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
A nyilatkozat nem sokkal azután hangzott el, hogy
„Oroszország számára az anchorage-i tanulság az, hogy bármely, Ukrajna nélkül kidolgozott béketerv arra van ítélve, hogy szellemmé váljon és eltűnjön” – mondta Szibiha.
Moszkvának abba kellene hagynia a „szellemekben való hitet”, és le kellene ülnie komoly tárgyalásokra, különben a háborúban egyre rosszabb helyzetbe kerül – tette hozzá Ukrajna külügyminisztere.
Az úgynevezett „alaszkai megegyezés” arra a moszkvai kérésre utal, hogy Washington gyakoroljon nyomást Ukrajnára a Donbaszból való teljes kivonulás érdekében – nyilatkozta korábban a Kyiv Independentnek egy, az alaszkai tárgyalásokkal jól ismerős forrás.
A hónap elején tartott G7-csúcstalálkozón Trump egyre növekvő elégedetlenségét fejezte ki Putyinnal szemben, és kijelentette, hogy esetleg visszavonja az „alaszkai megállapodásokat” – számolt be az Axios, meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva.
Trump Ukrajna legutóbbi, Moszkva ellen indított nagyszabású dróncsapásaira utalva nemrég azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” a háborúban.
Kijelentései nem sokkal azután hangzottak el, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő a Kyiv Independentnek elmondta: Trump magánjelleggel arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy „merészebben” lépjen fel Oroszországgal szemben.

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Bár az orosz tisztviselők ezt tagadták, ugyanakkor hevesen bírálták Washingtont azért, hogy nem tartotta be az Alaszkában állítólag tett ígéreteket, ami jól tükrözi Moszkva egyre növekvő nyugtalanságát az Egyesült Államok háborúval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!