Tébolyként értelmezi a világsajtó a norvég merényletet

Nincs magyarázat a Norvégiában történtekre – írta tegnapi kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty kommentárjában hangsúlyozta: vannak olyan események, amelyek egyszerűen nem kommentálhatók, és ez már önmagában leírhatatlanul fájdalmas. Az oslói támadás, majd az Utoya szigetén végrehajtott vérengzés szerinte ezek közé tartozik. „Teljes mértékben nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű terrorcselekmények a józan ész kategóriáival nem magyarázhatók.

A tettes által elkövetett kettős merénylet sem politikai, sem társadalmi, sem vallási megközelítésből nem értelmezhető. Az egyetlen kategória, amellyel a történtek jellemezhetők, az a téboly” – fogalmazott Hefty. A cikkíró szerint a most elkövetett merényletben, valamint a korábbi, hasonló cselekedetekben mindazonáltal van valami közös. Azok a nyilatkozatok ugyanis, amelyek magyarázatként elhangzottak – legyen szó akár az Izraelben végrehajtott merényletekről, akár az oklahomai vérengzésről, az Egyesült Államok ellen 2001-ben végrehajtott terrorcselekményekről vagy épp a londoni és madridi robbantásokról –, csak látszatmagyarázatok az őrületre. Arra, ami egyedül a tettesek számára tűnhet ésszerűnek. Georg Paul Hefty szerint minden erőfeszítést meg kell tenni annak végiggondolása érdekében, hogy a hasonló merényletek a jövőben miként akadályozhatók meg. Mindez – mint fogalmazott – nem kilátástalan, amit az elmúlt években Németországban leleplezett merényletkísérletek bizonyítanak. Még ha a sikerre nincs is garancia, az említett cél elérésére két út kínálkozik: a cikkíró szerint az egyik az internet jóval átfogóbb ellenőrzése, a másik pedig a rendőrségi munka állandó javítása.

A Süddeutsche Zeitung más véleményt fogalmazott meg. A lap szerint nem elegendő a tettes elmeállapota felett spekulálni. Ebben az esetben ugyanis rendkívüli az a veszély, hogy a tényleges cselekedet okai egy zavarodott elme homályában teljes mértékben háttérbe szorulnak. A liberális újság szerint minden indok megvan a kettős merénylet politikai indítékainak végiggondolására. A lap ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a norvégiai kettős merénylet elkövetője az internetre feltöltött manifesztumában „a kultúrmarxizmus és az iszlamizálódás elleni háborúról” beszélt, közvetve pedig arra utalt, hogy egyfajta küldetést teljesít, amelynek célja „a nemzeti megújulás” előmozdítása. Az újság szerint ezek az elképzelések nem újak, egy ideje már a jobboldali populizmus és az iszlámellenesség retorikai repertoárjába tartoznak. „A saját nép elleni támadás, a saját honfitársak meggyilkolása egyfajta „megújulási fantázia” jegyében a szélsőjobboldali terrorizmus jellemvonásai közé tartozik” – vélekedett a német liberális napilap, amely szerint a norvégiai merénylőnek áldozatokra volt szüksége ahhoz, hogy manifesztuma olyan üzenetként hasson, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Mindezt pedig rendkívül komolyan kell venni, és valójában most ez a tét – állapította meg a Süddeutsche Zeitung.

A Norvégiában történt terrorcselekménnyel kapcsolatban az orosz lapok kommentárjai tegnap arra hívták fel a figyelmet, hogy Európában az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az egyre inkább előretörő szélsőjobboldalra, és a multikulturális toleranciának is vannak veszélyei. A Nyezaviszimaja Gazetában többek között Lilit Gevorian, az IHS Global Insight társaság szakértője fejtette ki: az utóbbi időben nem csupán Skandináviában, hanem Közép- és Nyugat-Európában is nő a szélsőjobb és neonáci pártok szerepe, amelyek egyebek mellett a globalizáció ellen lépnek fel. A lap idézte Hajo Funkét, a Berlini Szabad Egyetem szakértőjét, aki szerint ezeknek a pártoknak és csoportoknak a megerősödése olyan atmoszférát teremthet, amely az erőszak útjára lökheti a fanatikusokat. A Kommerszant szerint a rettenetes terrorakció nyomán Európa figyelmének a középpontjába kerül majd a migráció és a migrációellenes nacionalista pártok kérdése, amely pártok az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek. „A gyűlölet szavai tettekké tudnak válni: ha ennek a megállapításnak egyáltalán szüksége volt megerősítésre, akkor ezt most újra megkapta” – írta a Vedomosztyi.

A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap kommentárja szerint a történtek nagyon sok kényelmetlen kérdést vetnek fel, kezdve attól, hogyan kerülhette el a tettes mindeddig a biztonsági szervek figyelmét, miért késett olyan sokat a rendőrség, egészen a fegyverek vásárlásához való jogig. Emellett a lap – több más orosz újsággal összhangban – megállapította: most már az sem kétséges, hogy Nyugat-Európa multikulturális fejlődési modelljére végleg keresztet lehet vetni.

A Moszkovszkij Komszomolec úgy látja: ha a norvégiai tragédia semmire nem tanítja meg az európai hatóságokat, akkor az ilyesmi hamarosan mindennapos lesz, mert az első lépés megtörtént. „És gyilkolni kész emberekből Európában nincs kevesebb, mint Afganisztánban. Akkor aztán a fehér bőrű, konzervatív veszélyhez képest Oszama bin Laden Télapónak tűnik majd” – fogalmazott a moszkvai újság szerzője. A Kommerszant megírta, hogy a tettes internetre kitett, 1500 oldalas deklarációjából kiderül: ideálja az irányított demokrácia orosz modellje, példaképei a római pápa és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő. A lap megkérdezte erről Dmitrij Peszkovot, Putyin szóvivőjét, aki kérte, hogy ebből ne vonjanak le következtetéseket mindaddig, amíg bizonyítást nem nyer, hogy a dokumentumot valóban a tettes írta. „Ez az ember a pokol szülötte. Teljesen elmebeteg. És bármit írt, vagy mondott, az csakis egy őrült lázálmos félrebeszélésének tekinthető”.