
Fotó: Agerpres
2011. július 26., 07:222011. július 26., 07:22
(A bíróság elutasította a vádlott előzetes kérését, miszerint egyenruhában akart megjelenni a kihallgatáson, sőt kérte, hogy az nyilvános legyen.) A férfi azt állította, célja nem „a lehető legtöbb ember megölése” volt, hanem az, hogy „erős jelzést” adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól. Breivik közölte, tette a hazájának szánt „ébresztő” volt, nézete szerint ugyanis a kormányzó Munkáspárt elárulta Norvégiát, és a párt ifjúsági táborában elkövetett lövöldözéssel azt akarta elérni, hogy kevesebb fiatal csatlakozzon a párthoz.
A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie, ez idő alatt ügyvédjén kívül senkit nem fogadhat. A magánzárkát azzal támasztotta alá, hogy Breivik a kihallgatás során „szervezetünk két további sejtjét” emlegette, az elszigetelés révén pedig megakadályozható, hogy a vádlott – aki ellen a terrorizmusellenes törvények alapján emeltek vádat – kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat. Különben a tömeggyilkosság elkövetőjét szállító rendőrségi konvojt dühödt tömeg fogadta a bíróság előtt, öklükkel sokan az autókat püfölték, többen Breivik halálát kívánták.
Mindenki értetlenségét fejezte ki a szörnyű bűncselekménnyel kapcsolatban, és arra emlékeztettek: engedve a bevándorlásellenes közhangulatnak, Jens Stoltenberg kormányfő 2009-es újjáválasztása után az oslói szociáldemokrata-zöld koalíciós kormány tovább szigorította a bevándorlási szabályokat, s sokkal szigorúbban kezelték a menedékkérelmeket. (A skandináv országba bevándorlók száma megháromszorozódott 1995 és 2010 között, jelenleg félmilliót számlálnak, azaz 11 százalékát teszik ki a csaknem ötmilliós Norvégiának. A bevándorlóellenes norvég Progresszív Párt a 2009-es választáson a második legnagyobb párt lett az oslói törvényhozásban.)
Ezzel egy időben a norvég rendőrség tegnap 93-ról 76-ra csökkentette a pénteki oslói robbantás és lövöldözés halálos áldozatainak számát az Utoya-szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva. Az ifjúsági gyűlést ért támadás esetében a korábbi 86-os adatot 68-ra változtatták, a kormányzati negyedben a robbanásban meghaltakét 7-ről 8-ra emelték – közölte Oystein Maeland rendőrségi illetékes, aki a számbeli különbséget azzal magyarázta, hogy a rendőrök és a mentők a túlélők megsegítésére és a helyszín biztosítására összpontosították a figyelmüket.
Figyelmeztetett azonban: a veszteséglista még bővülhet, mert még folyik a kutatás esetleges további áldozatok után. Kiderült, a merénylő dumdum golyókat használt, amelyek a normál lövedékeknél sokkal nagyobb sebet és belső károsodást okoznak a testben. Egy másik rendőrségi forrás nem volt hajlandó „teljes mértékben” kizárni, hogy a tettesnek voltak cinkostársai, miután a férfi két további sejtet emlegetett. „Nem lehet teljesen kizárni, hogy mások is benne voltak az eseményekben” – mondta Christian Hatlo rendőrségi jogtanácsos. Az Aftenposten norvég lap azt írta névtelen forrásokra hivatkozva, hogy Breivik azt tervezte, meggyilkolja Gro Harlem Brundtland egykori norvég miniszterelnököt, aki korábban három norvég kormányt vezetett, és pénteken előadást tartott Utoya szigetén, de nem sokkal azt megelőzően távozott az ifjúsági táborból, hogy a merénylő odaérkezett. Emellett a férfi Angela Merkel német kancellárt is a lehetséges célpontok között említette, iszlámellenes szervezkedése során pedig társakat toborzott atomerőművek elleni támadásokhoz.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!