
Fotó: Agerpres
2011. július 26., 07:222011. július 26., 07:22
(A bíróság elutasította a vádlott előzetes kérését, miszerint egyenruhában akart megjelenni a kihallgatáson, sőt kérte, hogy az nyilvános legyen.) A férfi azt állította, célja nem „a lehető legtöbb ember megölése” volt, hanem az, hogy „erős jelzést” adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól. Breivik közölte, tette a hazájának szánt „ébresztő” volt, nézete szerint ugyanis a kormányzó Munkáspárt elárulta Norvégiát, és a párt ifjúsági táborában elkövetett lövöldözéssel azt akarta elérni, hogy kevesebb fiatal csatlakozzon a párthoz.
A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie, ez idő alatt ügyvédjén kívül senkit nem fogadhat. A magánzárkát azzal támasztotta alá, hogy Breivik a kihallgatás során „szervezetünk két további sejtjét” emlegette, az elszigetelés révén pedig megakadályozható, hogy a vádlott – aki ellen a terrorizmusellenes törvények alapján emeltek vádat – kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat. Különben a tömeggyilkosság elkövetőjét szállító rendőrségi konvojt dühödt tömeg fogadta a bíróság előtt, öklükkel sokan az autókat püfölték, többen Breivik halálát kívánták.
Mindenki értetlenségét fejezte ki a szörnyű bűncselekménnyel kapcsolatban, és arra emlékeztettek: engedve a bevándorlásellenes közhangulatnak, Jens Stoltenberg kormányfő 2009-es újjáválasztása után az oslói szociáldemokrata-zöld koalíciós kormány tovább szigorította a bevándorlási szabályokat, s sokkal szigorúbban kezelték a menedékkérelmeket. (A skandináv országba bevándorlók száma megháromszorozódott 1995 és 2010 között, jelenleg félmilliót számlálnak, azaz 11 százalékát teszik ki a csaknem ötmilliós Norvégiának. A bevándorlóellenes norvég Progresszív Párt a 2009-es választáson a második legnagyobb párt lett az oslói törvényhozásban.)
Ezzel egy időben a norvég rendőrség tegnap 93-ról 76-ra csökkentette a pénteki oslói robbantás és lövöldözés halálos áldozatainak számát az Utoya-szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva. Az ifjúsági gyűlést ért támadás esetében a korábbi 86-os adatot 68-ra változtatták, a kormányzati negyedben a robbanásban meghaltakét 7-ről 8-ra emelték – közölte Oystein Maeland rendőrségi illetékes, aki a számbeli különbséget azzal magyarázta, hogy a rendőrök és a mentők a túlélők megsegítésére és a helyszín biztosítására összpontosították a figyelmüket.
Figyelmeztetett azonban: a veszteséglista még bővülhet, mert még folyik a kutatás esetleges további áldozatok után. Kiderült, a merénylő dumdum golyókat használt, amelyek a normál lövedékeknél sokkal nagyobb sebet és belső károsodást okoznak a testben. Egy másik rendőrségi forrás nem volt hajlandó „teljes mértékben” kizárni, hogy a tettesnek voltak cinkostársai, miután a férfi két további sejtet emlegetett. „Nem lehet teljesen kizárni, hogy mások is benne voltak az eseményekben” – mondta Christian Hatlo rendőrségi jogtanácsos. Az Aftenposten norvég lap azt írta névtelen forrásokra hivatkozva, hogy Breivik azt tervezte, meggyilkolja Gro Harlem Brundtland egykori norvég miniszterelnököt, aki korábban három norvég kormányt vezetett, és pénteken előadást tartott Utoya szigetén, de nem sokkal azt megelőzően távozott az ifjúsági táborból, hogy a merénylő odaérkezett. Emellett a férfi Angela Merkel német kancellárt is a lehetséges célpontok között említette, iszlámellenes szervezkedése során pedig társakat toborzott atomerőművek elleni támadásokhoz.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
szóljon hozzá!