
Teodor Meleșcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy kávé mellett egyeztet Dubrovnikban
Fotó: MTI/Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter szerint az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli kétoldalú viszonyt enyhíteni tudják.
2019. április 13., 13:222019. április 13., 13:22
2019. április 13., 13:272019. április 13., 13:27
A külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak nyilatkozott pénteken a horvátországi Dubrovnikban, ahol a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott számos partnerével.
A Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: még most is több nyitott kérdés van a magyar–román kapcsolatokban.
Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért szerinte sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.
„Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalunk e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódnak” – idézte az MTI Szijjártó Pétert. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni.
Az elmúlt napokban Dubrovnik adott otthont a Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetői csúcstalálkozójának. A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztetett Kínával.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
szóljon hozzá!