A viszály oka. A szlovák rendőrség emiatt a mellény miatt vitte be Orosz Örsöt, Szijjártó Péter leszögezte: a kormány nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét
Fotó: Facebook/Mózes Szabolcs
A magyar kormány ellenzi a kollektív bűnösség elvét – szögezte le Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken késő este.
2026. január 31., 08:572026. január 31., 08:57
Szijjártó annak apropóján tett közzé bejegyzést a közösségi oldalán, hogy a Benes-dekrétumok elleni pozsonyi tüntetésen a rendőrök elvitték Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát, mert a ruháján az állt, hogy megkérdőjelezi a dekrétumokat.
Hozzátette, azonnal kapcsolatba lépett a Magyar Szövetség elnökével, a tüntetés szónokával, Gubík Lászlóval, aki arról tájékoztatta, hogy Orosz Örsöt elengedték és nem indul ellene semmilyen eljárás.
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
A Ma7 portál beszámolója szerint a pozsonyi tüntetést a Köz. ügy elnevezésű aktivista csoport szervezte.
Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának – erről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján szerdán közzétett videóban.
A portál szerint a rendőrök azért léptek közbe, mert a fiatal politikus és rendezvényszervező nem volt hajlandó levenni azt a sárga mellényt, amellyel kifejezte nemtetszését a törvénymódosítás kapcsán.
Orosz Örs így reagált a rendőri akcióra: „Ezek miatt a helyzetek miatt adtuk egyesületünknek 15 éve az a nevet, hogy Sine Metu, azaz Félelem Nélkül... Ez van kitetoválva a karunkra is.
Peter Pellegrini szlovák államfő kedden aláírta a büntető törvénykönyvnek azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a tüntetésen leszögezte: „Mi a jelenben élünk, nem a múltban, és a történtek értékelését alázattal át is engedjük a történészeknek. Az elnöki dekrétumok megszületésének és a csehszlovák, majd cseh és szlovák államiságát tényét nem vitatjuk és nem kérdőjelezzük meg. Tényekkel vitatkozni egyébként sem lehet. De egy dolgot nem engedünk.
Mint arról beszámoltunk, a pozsonyi parlament decemberben megszavazta, a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely szerint
akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megkérdőjelezi a Benes-dekrétumokat, illetve az azokon is alapuló határozatokat, amelyek alapját képezik a szlovákiai magyarság háborús bűnösként való kezelésének.
A szlovák parlament megszavazta, hogy akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.
A ma7.sk internetes portál tájékoztatása szerint a felvidéki magyar közösség a legnagyobb meglepetéssel vette tudomásul, hogy a módosító javaslatok között az is megjelent, miszerint
A parlament karzatán ülő Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke újságíróknak megjegyezte, hogy „a Benes-dekrétumok rajtunk kívül senkit sem érdekelnek”.
A Magyar Szövetség elnöke a Büntető Törvénykönyv módosítását felháborítónak nevezte, amely ellen joggal tiltakozhatunk.
Mint ismeretes, a szlovák parlamentben (Szlovák Nemzeti Tanácsban) a magyar kisebbséget a 2020-as választások óta nem képviseli külön magyar párt; azóta egyetlen magyar párt sem érte el a parlamentbe történő bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, annak ellenére, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 7,75 százaléka vallotta magát magyarnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint 12 óra alatt iráni rakéták kétszer is eltalálták Katar Rasz Laffan ipari városát, hatalmas károkat okozva a Perzsa-öbölbeli állam ezen kulcsfontosságú energiaipari központjában.
Miután szerdán lezárult a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja, az utolsó szavazási levélcsomagok is elindulnak a külhoni magyarokhoz. A DK azzal riogat, hogy négy listás mandátum sorsáról is dönthetnek.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!