Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket
Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy, a brit LBC rádiónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.
2024. szeptember 17., 09:582024. szeptember 17., 09:58
„Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy szoros konzultációt folytassunk ezekben a kérdésekben, ahogy ezt meg is tesszük” – mondta Stoltenberg.
Mint ismeretes,
A várakozás nagy volt a múlt héten Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni megbeszélései előtt, de döntésről szóló bejelentés nem történt.
Ahogy a kérdésről folytatott megbeszélések egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy a politika megváltoztatására kerüljön sor, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztségviselők fokozták retorikájukat, azt állítva, hogy e
Stoltenberg elismerte a fenyegetések tényét, de azt mondta: „A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”.
„De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot számunkra az jelenti, ha Putyin elnök győz Ukrajnában” – tette hozzá.
A The Guardian szeptember 11-én meg nem nevezett brit tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit kormány már pozitív döntést hozott Storm Shadow rakétáinak használatával kapcsolatban, még Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt.
Más országok, például Svédország, Finnország és Kanada szintén kinyilvánították, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugati forrásból származó fegyvereket használjon Oroszország távolabbi területei ellen.
Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy
Eközben Alar Karis észt elnök is arról beszélt: Oroszországot le kell győzni, és a NATO-szövetségeseknek többet kell tenniük ennek érdekében.
„Valószínűleg most már rájöttünk, hogy át kell lépnünk ezeket a vörös vonalakat, és aztán el kell kezdenünk kiszorítani Oroszországot Ukrajnából” – mondta Karis a Kyiv Independentnek adott exkluzív interjúban a 20. Jaltai Európai Stratégiai (YES) konferencia margóján Kijevben.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna győzelmi terve több mint 90 százalékban elkészült, és Kijev arra készül, hogy a jövő héten bemutassa azt a szövetségeseknek.
Hétfői napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy „az Ukrajna számára szükséges lépéseket már világosan meghatározták”.
– mondta.
„Ez a csomag együttesen biztosíthatja a helyzet megfelelő alakulását nemcsak Ukrajna, hanem a világ minden olyan embere számára, aki értékeli a nemzetközi jogot” – tette hozzá.
Zelenszkij augusztus 27-én közölte, hogy egy szeptemberi találkozón egy győzelmi tervet fog bemutatni Joe Biden amerikai elnöknek.
Bár konkrét részleteket még nem árult el, azt mondta, hogy a folyamatban lévő kurszki behatolás része ennek a tervnek.
A további pontok között szerepel Ukrajna részvétele a globális biztonsági infrastruktúrában, nyomásgyakorlás Oroszországra a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezésére, valamint gazdasági lépések is.
Ukrajna a második békecsúcsra készül a júniusi svájci első globális békecsúcs után, amelyről Oroszországot kizárták.
Ukrajna többször is elutasított bármilyen tűzszünetet vagy az ellenségeskedések átmeneti szüneteltetését, mondván, hogy az csak lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy átcsoportosítsa erőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!