Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket
Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy, a brit LBC rádiónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.
2024. szeptember 17., 09:582024. szeptember 17., 09:58
„Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy szoros konzultációt folytassunk ezekben a kérdésekben, ahogy ezt meg is tesszük” – mondta Stoltenberg.
Mint ismeretes,
A várakozás nagy volt a múlt héten Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni megbeszélései előtt, de döntésről szóló bejelentés nem történt.
Ahogy a kérdésről folytatott megbeszélések egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy a politika megváltoztatására kerüljön sor, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztségviselők fokozták retorikájukat, azt állítva, hogy e
Stoltenberg elismerte a fenyegetések tényét, de azt mondta: „A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”.
„De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot számunkra az jelenti, ha Putyin elnök győz Ukrajnában” – tette hozzá.
A The Guardian szeptember 11-én meg nem nevezett brit tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit kormány már pozitív döntést hozott Storm Shadow rakétáinak használatával kapcsolatban, még Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt.
Más országok, például Svédország, Finnország és Kanada szintén kinyilvánították, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugati forrásból származó fegyvereket használjon Oroszország távolabbi területei ellen.
Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy
Eközben Alar Karis észt elnök is arról beszélt: Oroszországot le kell győzni, és a NATO-szövetségeseknek többet kell tenniük ennek érdekében.
„Valószínűleg most már rájöttünk, hogy át kell lépnünk ezeket a vörös vonalakat, és aztán el kell kezdenünk kiszorítani Oroszországot Ukrajnából” – mondta Karis a Kyiv Independentnek adott exkluzív interjúban a 20. Jaltai Európai Stratégiai (YES) konferencia margóján Kijevben.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna győzelmi terve több mint 90 százalékban elkészült, és Kijev arra készül, hogy a jövő héten bemutassa azt a szövetségeseknek.
Hétfői napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy „az Ukrajna számára szükséges lépéseket már világosan meghatározták”.
– mondta.
„Ez a csomag együttesen biztosíthatja a helyzet megfelelő alakulását nemcsak Ukrajna, hanem a világ minden olyan embere számára, aki értékeli a nemzetközi jogot” – tette hozzá.
Zelenszkij augusztus 27-én közölte, hogy egy szeptemberi találkozón egy győzelmi tervet fog bemutatni Joe Biden amerikai elnöknek.
Bár konkrét részleteket még nem árult el, azt mondta, hogy a folyamatban lévő kurszki behatolás része ennek a tervnek.
A további pontok között szerepel Ukrajna részvétele a globális biztonsági infrastruktúrában, nyomásgyakorlás Oroszországra a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezésére, valamint gazdasági lépések is.
Ukrajna a második békecsúcsra készül a júniusi svájci első globális békecsúcs után, amelyről Oroszországot kizárták.
Ukrajna többször is elutasított bármilyen tűzszünetet vagy az ellenségeskedések átmeneti szüneteltetését, mondván, hogy az csak lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy átcsoportosítsa erőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!