Fotó: NATO.int
A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek „a nyitott ajtók politikája mellett”, Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.
2023. április 05., 08:022023. április 05., 08:02
A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.
Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.
A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.
Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.
Az amerikai külügyminiszter kedden Finnország hivatalos NATO-csatlakozására reagálva közölte: a NATO erősebb Finnországgal a soraiban, míg Finnország erősebb és nagyobb biztonságban van a szövetség keretein belül.
Antony Blinken közleményben köszöntötte Finnországot, mint a harmincegyedig NATO-szövetségest. Megállapította, hogy a hivatalos taggá válás a katonai szervezet megalakulásának 74. évfordulóján történt meg.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy Finnország tagsága erősíteni fogja kollektív védelmünket és javítani fogja a válaszadási képességet az euroatlanti térségben felmerülő biztonsági kihívásokra” – fogalmaz az amerikai külügyminiszter közleménye, amely egyben megjegyzi, hogy Oroszország folytatódó ukrajnai katonai akciója pontosan azt váltotta ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart kerülni: egy erősebb és egységesebb észak-atlanti szövetséget.
Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel – folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.
Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése – tette hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben „a veszélyes és kiszámíthatatlan világban”. A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva – emelte ki.
„Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által – ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában – bármit megtehetnek” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.
Szijjártó Péter: az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti az egységet
A magyar kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést.
„Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte.
Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!