Fotó: NATO.int
A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek „a nyitott ajtók politikája mellett”, Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.
2023. április 05., 08:022023. április 05., 08:02
A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.
Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.
A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.
Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.
Az amerikai külügyminiszter kedden Finnország hivatalos NATO-csatlakozására reagálva közölte: a NATO erősebb Finnországgal a soraiban, míg Finnország erősebb és nagyobb biztonságban van a szövetség keretein belül.
Antony Blinken közleményben köszöntötte Finnországot, mint a harmincegyedig NATO-szövetségest. Megállapította, hogy a hivatalos taggá válás a katonai szervezet megalakulásának 74. évfordulóján történt meg.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy Finnország tagsága erősíteni fogja kollektív védelmünket és javítani fogja a válaszadási képességet az euroatlanti térségben felmerülő biztonsági kihívásokra” – fogalmaz az amerikai külügyminiszter közleménye, amely egyben megjegyzi, hogy Oroszország folytatódó ukrajnai katonai akciója pontosan azt váltotta ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart kerülni: egy erősebb és egységesebb észak-atlanti szövetséget.
Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel – folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.
Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése – tette hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben „a veszélyes és kiszámíthatatlan világban”. A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva – emelte ki.
„Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által – ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában – bármit megtehetnek” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.
Szijjártó Péter: az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti az egységet
A magyar kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést.
„Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte.
Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!