2012. október 15., 16:112012. október 15., 16:11
Az Edinburgh-i Egyezmény néven életbe lépett dokumentum aláírásával hivatalosan is megkezdődött a függetlenségpárti skót kormány kampánya, illetve a skót elszakadást ellenző brit kormány ellenkampánya.
A referendumot szabályozó okmányt – több havi kormányközi tárgyalássorozat után – Alex Salmond, a skót tartományi kormány vezetője és David Cameron brit miniszterelnök írta alá a skóciai fővárosban.
A megállapodás intézkedik egyebek mellett arról, hogy a londoni parlament – Nagy-Britannia törvényhozása – külön törvényerejű rendeletet alkot, amely felruházza a skót parlamentet a népszavazásról szóló, tartományi hatályú törvény kihirdetésének jogával.
A népszavazáson, amelyet 2014 végéig meg kell tartani, a hétfőn aláírt egyezmény értelmében csak egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdést lehet feltenni, amely úgy szól, hogy a skót választók akarják-e hazájuk függetlenné válását, vagy sem. A szavazólapon egy „igen” és egy „nem” választ lehet majd bejelölni.
A skót kormány kezdeményezésére várhatóan voksolhatnak a 16. életévüket a referendum napjáig betöltő helyi lakosok is.
Alex Salmond skót kormányfő, a Skóciát a tavaly májusi tartományi választások óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást kíván tartani függetlenségéről.
A referendum kitűzött időpontja jelképes jelentőségű, 2014-ben lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó többszörös túlerőben lévő haderejére.
Ezt a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folytatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon.
A két királyság hivatalosan végül csak 1707-ben, a londoni és az edinburgh-i parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült.
A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell majd dönteni.
Skócia azonban a függetlenségpártiak győzelme esetén sem szakadna el teljesen az angol-walesi uniótól. Salmond ugyanis a népszavazást bejelentő januári parlamenti felszólalásában közölte, hogy Skócia az esetleges szétválás után is változatlanul államfőjének ismerné el az angol uralkodót.
Ez korántsem lenne példátlan alkotmányos berendezkedés: a zömmel egykori brit gyarmatokból és függő területekből álló Nemzetközösség tagországai közül tizenötnek, köztük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. A brit monarchiára vonatkozó törvények bármilyen módosítását ezeknek az országoknak a parlamentjeivel is el kell fogadtatni.
Salmond a referendumot meghirdető év eleji bejelentésében egyenes utalást tett ugyanakkor arra is, hogy Skóciának önálló hadereje lenne, mondván: a független Skócia „nem engedné, hogy fiait és leányait az irakihoz hasonló illegális háborúkba rángassák bele”. Hozzátette: Skócia területén nem lehetnének nukleáris fegyverek sem. Ez elvileg azt jelentené, hogy a brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók többé nem köthetnének ki a brit királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain.
A hivatalos londoni álláspont szerint azonban Skócia gazdaságilag meglehetősen rosszul járna a kiválással, és várhatóan ez lesz a brit kormány egyik fő érve is a skót függetlenség elleni kampányban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok