Fotó: UNRWA
A Hamász már nem ellenőrzi a Gázai övezet nagy részét – közölte Beni Ganc, az izraeli háborús kabinet tagja.
2024. január 11., 08:022024. január 11., 08:02
„Ma már nincs tényleges Hamász-uralom a Gázai övezet nagy részén” – mondta Ganc szerdán Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján.
– tette hozzá.
Hangsúlyozta az október 7-i támadás során elrabolt túszok hazatérésének fontosságát is, mondván, hogy ez minden harci döntésnél prioritást élvez.
„Ha bármelyik elrabolt túsz most minket néz, fontos, hogy tudja – mindent megteszünk azért, hogy visszatérhessenek szeretteikhez, akik soha nem hagyják abba a harcot értük” – tette hozzá Ganc.
Eközben II. Abdalláh jordániai király és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével megrendezett akabai találkozójuk végeztével szerdán kijelentette: növelni kell a nyomást Izraellel szemben annak érdekében, hogy leállítsa a palesztin lakosságú Gázai övezet elleni „agresszióját”, és megkímélje az ottani civileket.
A jordániai királyi palota közleménye szerint a két vezető kijelentette, hogy
Hozzátették: a két terület képezi a jövőbeni palesztin állam alapját.
Egyiptom és Jordánia a gázai tűzszünet elérése és a humanitárius válság enyhítése érdekében küzd – hangoztatta II. Abdalláh és Abdel-Fattáh esz-Szíszi.
A király és a két elnök közölte azt is:
A tárgyalásokról egy magas rangú egyiptomi vezető számolt be, aki szerint Egyiptom figyelmeztetett: a Gázai övezet kiürülésének egyre nagyobb a veszélye, minthogy Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet totális háborúja miatt nagyon sok lakos menekült el délre, az egyiptomi határ közelébe.
Szíszi kijelentette, hogy
– áll az egyiptomi elnöki hivatal közleményében.
A Vörös-tenger partján fekvő Akabában megtartott hármas találkozónak egyiptomi biztonsági illetékesek szerint az volt a célja, hogy megvitassák a gázai háború alatt és után várható helyzetet, beleértve a lerombolt terület helyreállításához való külföldi pénzügyi hozzájárulást és választások kiírását a fegyverszüneti megállapodás után hat hónapon belül.
A találkozó előtt Abbász Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott, aki most és közel-keleti körútján korábban is felszólította az izraeli vezetőket: tegyék lehetővé egy palesztin állam létrejöttét.
A Hamász kettes számú vezetőjének, Száleh Arúrinak múlt heti bejrúti meggyilkolása után egy rövid időre megszakadtak a tárgyalások a felek között, de aztán folytatódtak, és izraeli küldöttség látogatott Egyiptomba, hogy megvitassa egy hosszú távú fegyverszünet lehetőségét a túszok elengedéséért cserébe – közölték egyiptomi biztonsági tisztviselők.
Elítélte a húszik támadásait az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán elfogadott határozatában felszólította a jemeni húszi lázadókat, hogy „hagyjanak fel a Vörös-tengeren elkövetett szemtelen” támadásaikkal és a nemzetközi jog megsértésével.
A szavazáson 11 igen, 0 nem szavazat és négy tartózkodás született, Oroszország és Kína is tartózkodott.
Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet elmondta: az állásfoglalás azt követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a nemzetközi jog megsértésével.
„Az Egyesült Államok üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma elfogadta az Egyesült Államok és Japán által közösen írt határozatot, amely elítéli a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen elkövetett húszi támadásokat. A határozat egyértelműen követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a támadásokkal, és hangsúlyozza, hogy a Tanács támogatja a Vörös-tengeren közlekedő valamennyi állam hajóinak hajózási jogait és szabadságát a nemzetközi joggal összhangban” – szögezte le az amerikai ENSZ-nagykövet, aki Iránt is bírálta a húszik támogatása miatt.
Az állásfoglalás elítélte a húszik két tucatnyi, kereskedelmi és kereskedelmi hajók elleni támadását november 19-e óta, amikor először támadták meg és foglalták el a Galaxy Leader kereskedelmi hajót.
Barbara Woodward brit nagykövet szerint a Vörös-tengeren a húszik támadásai „a világ legszegényebbjeit sújtják a legsúlyosabban”.
Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította a vörös-tengeri szöveghez Oroszország által javasolt három módosító javaslatot, miután a módosítások nem érték el a kilenc szavazatot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a kérdés a tanács elé kerüljön.
A húszik egyik magas rangú vezetője „politikai játéknak” nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.
A korábban Twitter néven ismert X-en közzétett üzenetében Mohamed Ali al-Húszi, a Legfelsőbb Politikai Tanács tagja és a jemeni Húszi Legfelsőbb Forradalmi Bizottság korábbi vezetője felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy engedje szabadon a Gázában élő embereket az általa „a legnagyobb börtönnek” nevezett helyről, ahol „kollektív bűnbüntetést gyakorolnak”.
Úgy érvelt, hogy amit „a jemeni fegyveres erők tesznek, az a törvényes védelem keretein belül történik”, és hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael az, amely megsérti a nemzetközi jogot a gázai válaszlépésekkel.
„A Vörös-tenger hajózásának biztonságával kapcsolatban elfogadott határozat politikai játszma, és az Egyesült Államok az, amelyik megsérti a nemzetközi jogot” – mondta az ENSZ BT szavazásáról.
A határozat elfogadása előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy „következményei lesznek” a Vörös-tengeren folytatódó húszi támadásoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!