Fotó: UNRWA
A Hamász már nem ellenőrzi a Gázai övezet nagy részét – közölte Beni Ganc, az izraeli háborús kabinet tagja.
2024. január 11., 08:022024. január 11., 08:02
„Ma már nincs tényleges Hamász-uralom a Gázai övezet nagy részén” – mondta Ganc szerdán Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján.
– tette hozzá.
Hangsúlyozta az október 7-i támadás során elrabolt túszok hazatérésének fontosságát is, mondván, hogy ez minden harci döntésnél prioritást élvez.
„Ha bármelyik elrabolt túsz most minket néz, fontos, hogy tudja – mindent megteszünk azért, hogy visszatérhessenek szeretteikhez, akik soha nem hagyják abba a harcot értük” – tette hozzá Ganc.
Eközben II. Abdalláh jordániai király és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével megrendezett akabai találkozójuk végeztével szerdán kijelentette: növelni kell a nyomást Izraellel szemben annak érdekében, hogy leállítsa a palesztin lakosságú Gázai övezet elleni „agresszióját”, és megkímélje az ottani civileket.
A jordániai királyi palota közleménye szerint a két vezető kijelentette, hogy
Hozzátették: a két terület képezi a jövőbeni palesztin állam alapját.
Egyiptom és Jordánia a gázai tűzszünet elérése és a humanitárius válság enyhítése érdekében küzd – hangoztatta II. Abdalláh és Abdel-Fattáh esz-Szíszi.
A király és a két elnök közölte azt is:
A tárgyalásokról egy magas rangú egyiptomi vezető számolt be, aki szerint Egyiptom figyelmeztetett: a Gázai övezet kiürülésének egyre nagyobb a veszélye, minthogy Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet totális háborúja miatt nagyon sok lakos menekült el délre, az egyiptomi határ közelébe.
Szíszi kijelentette, hogy
– áll az egyiptomi elnöki hivatal közleményében.
A Vörös-tenger partján fekvő Akabában megtartott hármas találkozónak egyiptomi biztonsági illetékesek szerint az volt a célja, hogy megvitassák a gázai háború alatt és után várható helyzetet, beleértve a lerombolt terület helyreállításához való külföldi pénzügyi hozzájárulást és választások kiírását a fegyverszüneti megállapodás után hat hónapon belül.
A találkozó előtt Abbász Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott, aki most és közel-keleti körútján korábban is felszólította az izraeli vezetőket: tegyék lehetővé egy palesztin állam létrejöttét.
A Hamász kettes számú vezetőjének, Száleh Arúrinak múlt heti bejrúti meggyilkolása után egy rövid időre megszakadtak a tárgyalások a felek között, de aztán folytatódtak, és izraeli küldöttség látogatott Egyiptomba, hogy megvitassa egy hosszú távú fegyverszünet lehetőségét a túszok elengedéséért cserébe – közölték egyiptomi biztonsági tisztviselők.
Elítélte a húszik támadásait az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán elfogadott határozatában felszólította a jemeni húszi lázadókat, hogy „hagyjanak fel a Vörös-tengeren elkövetett szemtelen” támadásaikkal és a nemzetközi jog megsértésével.
A szavazáson 11 igen, 0 nem szavazat és négy tartózkodás született, Oroszország és Kína is tartózkodott.
Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet elmondta: az állásfoglalás azt követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a nemzetközi jog megsértésével.
„Az Egyesült Államok üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma elfogadta az Egyesült Államok és Japán által közösen írt határozatot, amely elítéli a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen elkövetett húszi támadásokat. A határozat egyértelműen követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a támadásokkal, és hangsúlyozza, hogy a Tanács támogatja a Vörös-tengeren közlekedő valamennyi állam hajóinak hajózási jogait és szabadságát a nemzetközi joggal összhangban” – szögezte le az amerikai ENSZ-nagykövet, aki Iránt is bírálta a húszik támogatása miatt.
Az állásfoglalás elítélte a húszik két tucatnyi, kereskedelmi és kereskedelmi hajók elleni támadását november 19-e óta, amikor először támadták meg és foglalták el a Galaxy Leader kereskedelmi hajót.
Barbara Woodward brit nagykövet szerint a Vörös-tengeren a húszik támadásai „a világ legszegényebbjeit sújtják a legsúlyosabban”.
Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította a vörös-tengeri szöveghez Oroszország által javasolt három módosító javaslatot, miután a módosítások nem érték el a kilenc szavazatot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a kérdés a tanács elé kerüljön.
A húszik egyik magas rangú vezetője „politikai játéknak” nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.
A korábban Twitter néven ismert X-en közzétett üzenetében Mohamed Ali al-Húszi, a Legfelsőbb Politikai Tanács tagja és a jemeni Húszi Legfelsőbb Forradalmi Bizottság korábbi vezetője felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy engedje szabadon a Gázában élő embereket az általa „a legnagyobb börtönnek” nevezett helyről, ahol „kollektív bűnbüntetést gyakorolnak”.
Úgy érvelt, hogy amit „a jemeni fegyveres erők tesznek, az a törvényes védelem keretein belül történik”, és hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael az, amely megsérti a nemzetközi jogot a gázai válaszlépésekkel.
„A Vörös-tenger hajózásának biztonságával kapcsolatban elfogadott határozat politikai játszma, és az Egyesült Államok az, amelyik megsérti a nemzetközi jogot” – mondta az ENSZ BT szavazásáról.
A határozat elfogadása előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy „következményei lesznek” a Vörös-tengeren folytatódó húszi támadásoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!