2011. augusztus 24., 06:402011. augusztus 24., 06:40
A felkelők szerint az ostrom sikeres volt, és estére behatoltak a rezidenciába. Ugyanakkor kellemetlen meglepetés érte Kadhafi ellenfeleit: hajnalban Tripoliban megjelent a líbiai vezér fia, a Kadhafi utódjának tekintett Szeif al-Iszlám, akiről korábban a lázadók azt állították, hogy elfogták. Éljenző hívei társaságában bukkant fel, és külföldi újságírókkal találkozott
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Kadhafi fiú szerint apja épségben van, nem hagyta el Tripolit, és azt mondta, „megtörték a lázadók gerincét.” Szeif al-Iszlámot tekintik apja utódjának, ezért megvan a hatalma, hogy a felkelők ellen mozgósítson.
Az ellenzéki Libya TV szerint amúgy Tripoli csaknem háromnegyede a felkelők kezén van. A NATO szóvivője, Roland Lavoie ezredes szerint az már most világos, hogy a líbiai vezető rezsimje elveszítette Tripolit. Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem tekinti célpontnak Kadhafit. A Líbia keleti részében fekvő Bengáziban székelő Átmeneti Nemzeti Tanács tagjai bejelentették: ma Tripoliba repülnek, hogy előkészítsék az új kormány megalakulását. A Kadhafihoz közel álló volt horvát elnök, Stipe Mesic közben bejelentette: a líbiai vezető múlt héten azt mondta neki, ha a NATO beszünteti a támadásokat, hajlandó lemondani.
Február 17.: Elkezdődnek a kormányellenes tüntetések.
Február 24–március 6.: A felkelők több várost is elfoglalnak, de visszaverik őket.
Március 17.: Az ENSZ jóváhagyja a repüléstilalmi övezet létrehozását és a civilek megvédéséhez szükséges minden intézkedést.
Március 19.: Az amerikai, francia és brit légierő első csapásai megállítják a Kadhafi-párti erőket.
Március 30.: Musza Kusza külügyminiszter dezertál.
Április 16–25.: Bombázzák a felkelők kezén levő Miszrátát. Május–július: Patthelyzet alakul ki, a felkelők és a kormányerők több ízben is összecsapnak.
Augusztus közepe: A felkelők elfoglalják a Tripoli közelében lévő, kulcsfontosságú városokat, Záviját és Garjant.
Augusztus 21.: A felkelők bevonulnak Tripoliba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok