2011. augusztus 24., 06:402011. augusztus 24., 06:40
A felkelők szerint az ostrom sikeres volt, és estére behatoltak a rezidenciába. Ugyanakkor kellemetlen meglepetés érte Kadhafi ellenfeleit: hajnalban Tripoliban megjelent a líbiai vezér fia, a Kadhafi utódjának tekintett Szeif al-Iszlám, akiről korábban a lázadók azt állították, hogy elfogták. Éljenző hívei társaságában bukkant fel, és külföldi újságírókkal találkozott
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Kadhafi fiú szerint apja épségben van, nem hagyta el Tripolit, és azt mondta, „megtörték a lázadók gerincét.” Szeif al-Iszlámot tekintik apja utódjának, ezért megvan a hatalma, hogy a felkelők ellen mozgósítson.
Az ellenzéki Libya TV szerint amúgy Tripoli csaknem háromnegyede a felkelők kezén van. A NATO szóvivője, Roland Lavoie ezredes szerint az már most világos, hogy a líbiai vezető rezsimje elveszítette Tripolit. Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem tekinti célpontnak Kadhafit. A Líbia keleti részében fekvő Bengáziban székelő Átmeneti Nemzeti Tanács tagjai bejelentették: ma Tripoliba repülnek, hogy előkészítsék az új kormány megalakulását. A Kadhafihoz közel álló volt horvát elnök, Stipe Mesic közben bejelentette: a líbiai vezető múlt héten azt mondta neki, ha a NATO beszünteti a támadásokat, hajlandó lemondani.
Február 17.: Elkezdődnek a kormányellenes tüntetések.
Február 24–március 6.: A felkelők több várost is elfoglalnak, de visszaverik őket.
Március 17.: Az ENSZ jóváhagyja a repüléstilalmi övezet létrehozását és a civilek megvédéséhez szükséges minden intézkedést.
Március 19.: Az amerikai, francia és brit légierő első csapásai megállítják a Kadhafi-párti erőket.
Március 30.: Musza Kusza külügyminiszter dezertál.
Április 16–25.: Bombázzák a felkelők kezén levő Miszrátát. Május–július: Patthelyzet alakul ki, a felkelők és a kormányerők több ízben is összecsapnak.
Augusztus közepe: A felkelők elfoglalják a Tripoli közelében lévő, kulcsfontosságú városokat, Záviját és Garjant.
Augusztus 21.: A felkelők bevonulnak Tripoliba.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.