
Elégedetlen az ukrajnai román közösség amiért Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot
Fotó: Pixabay
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
2026. január 20., 20:282026. január 20., 20:28
A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Ezek az államok: Lengyelország, Csehország, Németország, Egyesült Államok és Kanada. Ezeknek az országoknak az ukrán nemzetiségű polgárai egyszerűsített eljárásban kaphatnak ukrán állampolgárságot. Románia nem szerepel a listán.
Az Agerpresnek nyilatkozva úgy vélekedett: elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát. Mint rámutatott, a román közösség Ukrajna második legnagyobb nemzeti kisebbsége, és Románia jelentős politikai, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Kijevnek, miközben számos román nemzetiségű ukrán állampolgár esett el a fronton. Ennek fényében szerinte „természetes és elvárható” lett volna Románia bevonása is az új állampolgársági törvénybe.
A többes állampolgárság intézményét bevezető jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök tavaly júliusban hirdette ki, az ukrán kormány azonban csak 2025. november 5-én hagyta jóvá azoknak az államoknak a listáját, amelyek esetében az ukrán állampolgárok második állampolgárságot szerezhetnek.
A kiválasztás szempontjai között szerepelt többek között az EU- vagy G7-tagság, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása, Ukrajna szuverenitása melletti kiállás, a kétoldalú kapcsolatok szintje és a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség.

Közel száz esetben hamisítottak román dokumentumokat ukrán, orosz vagy moldovai állampolgárok számára – jelentette ki Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!