Elégedetlen az ukrajnai román közösség amiért Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot
Fotó: Pixabay
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
2026. január 20., 20:282026. január 20., 20:28
A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Ezek az államok: Lengyelország, Csehország, Németország, Egyesült Államok és Kanada. Ezeknek az országoknak az ukrán nemzetiségű polgárai egyszerűsített eljárásban kaphatnak ukrán állampolgárságot. Románia nem szerepel a listán.
Az Agerpresnek nyilatkozva úgy vélekedett: elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát. Mint rámutatott, a román közösség Ukrajna második legnagyobb nemzeti kisebbsége, és Románia jelentős politikai, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Kijevnek, miközben számos román nemzetiségű ukrán állampolgár esett el a fronton. Ennek fényében szerinte „természetes és elvárható” lett volna Románia bevonása is az új állampolgársági törvénybe.
A többes állampolgárság intézményét bevezető jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök tavaly júliusban hirdette ki, az ukrán kormány azonban csak 2025. november 5-én hagyta jóvá azoknak az államoknak a listáját, amelyek esetében az ukrán állampolgárok második állampolgárságot szerezhetnek.
A kiválasztás szempontjai között szerepelt többek között az EU- vagy G7-tagság, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása, Ukrajna szuverenitása melletti kiállás, a kétoldalú kapcsolatok szintje és a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség.
Közel száz esetben hamisítottak román dokumentumokat ukrán, orosz vagy moldovai állampolgárok számára – jelentette ki Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!