2011. január 11., 12:302011. január 11., 12:30
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtottak be. Panaszt sehonnan nem jelentettek, mindenhol pozitívak a tapasztalatok – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki szerint értékelése szerint az államigazgatás és a kommunikáció egyaránt ötösre vizsgázott. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból „óriási nyomás alatt van.”
| A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három – az oktatási, a külügyi és a gazdasági – jövő héten ülést tart – mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna elmondta, hogy még január folyamán összeül a Kárpát-medencei szórványbizottság, és ezt követően a nyugati diaszpórával foglalkozó testület is tanácskozik majd. A Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságainak feladata a prioritások áttekintése lesz, amelyet aztán majd a magyar kormány munkájába becsatornáznak – mutatott rá a helyettes államtitkár. |
Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehetőleg kedvezőtlen számok lesznek a magyarságot illetően. Ha megakarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában – ami pedig a magyar állam alapvető küldetése –, akkor ehhez nagyon erős impulzust adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban – hangsúlyozta. Ez az erős impulzus az állampolgárság - fogalmazott a kormányfő helyettese, megerősítve azt a korábbi álláspontját, hogy egy magyar állampolgárság van.
Semjén Zsolt az ülésen üdvözölte, hogy Traian Băsescu román államfő kihirdette a tanügyi törvényt, amely – mint mondta – nagyon fontos előrelépés a magyar iskolarendszer, a magyar iskolaügy szempontjából. Jelezte, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását.
A miniszterelnök helyettes kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a határon túli magyar támogatásokat fogja össze. Kiemelte az egyértelmű működési rendet, a pontos és szigorú elszámolást. Hozzátette: az alap által megnyílik a lehetőség az uniós források hatékony felhasználására is.
A támogatáspolitika irányvonalát a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, az egyes szakterületek prioritásait szakbizottságok rögzítik majd. Ezután az alap megfogalmazza a költségvetési javaslatát, amelyről háromtagú bizottság dönt; a testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság élére Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, a külügyi és jogi szakbizottság elnöke Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára, míg a szórvány szakbizottság élére Répás Zsuzsanna került.
A jövőben áttekintendő és megvitatandó témák között említette autonómiatörekvéseket, az egyszerűsített honosítási eljárást, az uniós lehetőségeket, az egységes kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát. Feladatként jelölte meg az egységes szórványstratégia megalkotását, a moldvai csángók helyzetének áttekintését, a kárpát-medencei gazdasági térség, és a magyar gazdaságpolitikai összefüggéseket a Széchenyi-terv tükrében.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.