Fotó: Német kormány
Olaf Scholz német kancellár „égbekiáltó imperializmussal” vádolta meg Oroszországot kedden az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán tartott beszédében, és további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
2022. szeptember 21., 10:592022. szeptember 21., 10:59
„Putyin csak akkor fogja feladni háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön, hogy nem győzhet” – mondta Scholz, hozzátéve, hogy „nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem saját országát is”. Úgy vélekedett,
„Ezért volt olyan fontos, hogy 141 állam egyértelműen elítélte az orosz inváziót itt, ebben a teremben” – tette hozzá Scholz, utalva az ENSZ márciusi szavazására, amely Oroszország szomszédja elleni támadását követően született. A kancellár szólt arról is, hogy
Scholz azt szeretné elérni, hogy Németország 2027-re és 2028-ra nem állandó tagságot kapjon a tanácsban.
Németország legutóbb 2019-ben és 2020-ban volt tagja a tanácsnak, de európai befolyása miatt gyakran pályázik egy-egy helyre a testületben, amelynek célja, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát a 10 nem állandó tag között.
Németország nem állandó tag a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi szavazással dönt, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak vétójoga van.
„Scholz ismét kifejezte, hogy hajlik a szabályok megváltoztatására. Szabályainkat és intézményeinket a 21. század valóságához kell igazítanunk” – mondta.
Azt mondta, megérti, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika dinamikus országai miért akarnak nagyobb szerepet vállalni a világ színpadán, és azt mondta, hogy egy ilyen változás mindenkinek érdeke lenne.
Az ENSZ Közgyűlésén Kisida azt is mondta, hogy a világszervezet konkrét intézkedésekkel történő megreformálása létfontosságú a Biztonsági Tanács hitelességének helyreállításában, amely veszélybe került, miután a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország az év elején megtámadta a szomszédos országot.
Kisida beszédében hangsúlyozta, hogy „soha nem bocsátják meg” területek status quójának erőszakkal és kényszerítéssel történő megváltoztatását, és ezzel a Tokió által gyakran használt kifejezéssel nyilvánvalóan bírálta Peking növekvő érdekérvényesítő készségét a Kelet- és Dél-kínai-tengeren. A japán kormányfő utalt egyben a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló erőfeszítésekre, amelyet Tokió és Washington, valamint más ázsiai és csendes-óceáni országok támogatnak, hogy ellensúlyozzák Peking katonai befolyását a régióban.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A londoni rendőrséghez érkezett bejelentés alapján sikerült megakadályozni egy kárpátaljai iskola ellen tervezett fegyveres támadást.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!