Fotó: Német kormány
Olaf Scholz német kancellár „égbekiáltó imperializmussal” vádolta meg Oroszországot kedden az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán tartott beszédében, és további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
2022. szeptember 21., 10:592022. szeptember 21., 10:59
„Putyin csak akkor fogja feladni háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön, hogy nem győzhet” – mondta Scholz, hozzátéve, hogy „nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem saját országát is”. Úgy vélekedett,
„Ezért volt olyan fontos, hogy 141 állam egyértelműen elítélte az orosz inváziót itt, ebben a teremben” – tette hozzá Scholz, utalva az ENSZ márciusi szavazására, amely Oroszország szomszédja elleni támadását követően született. A kancellár szólt arról is, hogy
Scholz azt szeretné elérni, hogy Németország 2027-re és 2028-ra nem állandó tagságot kapjon a tanácsban.
Németország legutóbb 2019-ben és 2020-ban volt tagja a tanácsnak, de európai befolyása miatt gyakran pályázik egy-egy helyre a testületben, amelynek célja, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát a 10 nem állandó tag között.
Németország nem állandó tag a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi szavazással dönt, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak vétójoga van.
„Scholz ismét kifejezte, hogy hajlik a szabályok megváltoztatására. Szabályainkat és intézményeinket a 21. század valóságához kell igazítanunk” – mondta.
Azt mondta, megérti, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika dinamikus országai miért akarnak nagyobb szerepet vállalni a világ színpadán, és azt mondta, hogy egy ilyen változás mindenkinek érdeke lenne.
Az ENSZ Közgyűlésén Kisida azt is mondta, hogy a világszervezet konkrét intézkedésekkel történő megreformálása létfontosságú a Biztonsági Tanács hitelességének helyreállításában, amely veszélybe került, miután a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország az év elején megtámadta a szomszédos országot.
Kisida beszédében hangsúlyozta, hogy „soha nem bocsátják meg” területek status quójának erőszakkal és kényszerítéssel történő megváltoztatását, és ezzel a Tokió által gyakran használt kifejezéssel nyilvánvalóan bírálta Peking növekvő érdekérvényesítő készségét a Kelet- és Dél-kínai-tengeren. A japán kormányfő utalt egyben a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló erőfeszítésekre, amelyet Tokió és Washington, valamint más ázsiai és csendes-óceáni országok támogatnak, hogy ellensúlyozzák Peking katonai befolyását a régióban.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!