
Külföldön már péntektől leadhatják szavazatukat a választópolgárok
Fotó: Román külügyminisztérium
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
2024. november 23., 10:582024. november 23., 10:58
2024. november 24., 15:392024. november 24., 15:39
Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 15 óráig 488 713 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4227 pedig levélben szavazott.
A legtöbben Németországban (84 479), Nagy-Britanniában (78 593), Olaszországban (73 927), a Moldovai Köztársaságban (59 813), Spanyolországban (54 195), Franciaországban (25 924) és Belgiumban (24 965) mentek el szavazni.
Az AEP honlapján közzétett adatok alapján a szombat esti 9 órás urnazárásig külföldön 206 402 román választópolgár adta le szavazatát. Ehhez még hozzáadódik 4 227 szavazópolgár, aki levélben küldte el szavazatát. A négy évvel ezelőtti, 2019-ben rendezett romániai államelnökválasztás első fordulójában ugyanebben az időben 259 885-en szavaztak a külföldön kialakított szavazókörzetekben, 25 189-en pedig levélben küldték el a voksukat.
Számottevő részvételt mértek Franciaországban (10 257), Belgiumban (9 926), Hollandiában (7 868), Ausztriában (7 105), Írországban (3 503), Dániában (3 350) és Svájcban (2 520) szombaton 21 óráig.
Az Állandó Választási Hatóság közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól szombaton 15 óráig 104 089 román állampolgár élt a szavazati jogával, 4227-en levélben szavaztak. A legtöbben Nagy-Britanniában (16 437), a Moldovai Köztársaságban (16 174), Németországban (15 554), Olaszországban (13 112) és Spanyolországban (11 409) szavaztak. Európában a legkevesebben Dániában (1719), Írországban (1434) és Svájcban (1336).
Mint korábban megírtuk, külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek az első szavazási nap. A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető.
A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161 262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675 348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben – közölte az Agerpres hírügynökség.

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!