
Fotó: MTI
2010. október 06., 15:532010. október 06., 15:53
Az MTI bukaresti irodájához szerdán eljuttatott dokumentumot Borbély László magyar kollégájához, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez címezte. A levélben Románia környezetvédelmi minisztere arról biztosítja magyar kollégáját, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárcának és a neki alárendelt intézményeknek szándékukban áll technikai segítséget nyújtani a sürgős katasztrófavédelmi munkák kivitelezésében. Ezért tájékoztatást kér a katasztrófavédelmi munkák során felmerülő legfontosabb problémákról, hogy a román fél felmérhesse, mivel segítheti a magyar fél erőfeszítéseit.
A román környezetvédelmi minisztérium tudomásul veszi, hogy a katasztrófavédelmi munkák most prioritást élveznek, de hangot ad aggodalmának a szennyezés esetleges határon átnyúló hatásait illetően. „Különösen aggasztónak tartjuk a folyók és ennek következtében a Duna potenciális szennyezését” – olvasható a levélben.
Borbély kifejezte meggyőződését, hogy minden lehetséges úton megpróbálják megakadályozni a szennyezés terjedését, és megkérte Fazekast, hogy a magyar hatóságok rendszeresen tájékoztassák a fejleményekről Romániát, mint a Duna alsó folyásán fekvő országot – áll a levélben.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter szerdán sajtótájékoztatón közölte: a szakemberek a Marcal folyóban kezelni tudják a Kolontár melletti tározóból kiszabadult vörösiszap lúgos kémhatását, így a remények szerint a káros anyagok nem kerülnek a Dunába. Pintér Sándor elmondta, az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget, figyelőszolgálatot működtetnek. Megismételte, mivel természeti katasztrófa nem történt a térségben, emberi felelősséget kell keresni az iszapömlés ügyében.
Az Európai Unió szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a Magyarországon kiömlött vörös iszap más országokban is környezeti katasztrófát okozhat – mondta Brüsszelben Joe Hennon, a környezetvédelmi ügyekben illetékes EU-biztos, Janez Potocnik a szóvivője. „Nem csak a magyarországi környezet miatt aggódunk, ez a szennyezés átlépheti a határokat is” – jelentette ki a szóvivő.
Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Hennon beszámolt arról, hogy a magyar hatóságok – saját közlésük szerint – ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. A magyarok egyelőre nem kértek segítséget az EU-tól – ismételte meg kollégájának, a katasztrófaelhárítási ügyekben illetékes biztos szóvivőjének, Ferran Tarradellasnak a keddi közlését. A környezetvédelmi EU-szóvivő együttérzéséről biztosította a magyarországi tragédiában érintetteket és családtagjaikat, súlyos tragédiának minősítve a történteket.
Joe Hennon nem zárta ki, hogy a katasztrófa következményei „nemzetközibbé válnak”. Utalt arra, hogy az olyan esetekre, amikor a szennyezés átlépi a határokat, az unióban megfelelő környezetvédelmi jogi előírások vannak érvényben.
Teljesen biztonságos a magyarországi tartózkodás, a gátszakadás – a helyi lakosságon kívül – semmilyen módon nem veszélyezteti az embereket, a turistákat – közölte a budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága szerdán
A közlemény szerint a Budapesttől 160 kilométerre fekvő Ajka település közelében átszakadt iszaptározó okozta katasztrófa lokális jellegű, nincs a távolabb fekvő területekre nézve káros hatása. A legkedveltebb magyar turistacélpontokat, így például Budapestet illetve Pécset, Európa Kulturális Fővárosát a gátszakadás semmilyen módon nem érinti. A külföldről érkező vendégek fogadására a teljes turisztikai infrastruktúra – repülőterek, szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatók, illetve attrakciók – változatlanul rendelkezésre áll.
Az iszapnak az egészségre ártalmas közvetlen hatása csak a helyi lakosság számára van, a kertjükben termelt élelmiszert nem fogyaszthatnak. Az érintett területeken túl semmiféle egészségre ártalmas hatása nincs – áll a közleményben.
A hivatalos tájékoztatás szerint eddig négy halálos áldozata van a vörösiszap-katasztrófának; szerdán még három eltűnt személyt kerestek. Bakos György, a katasztrófavédelem szóvivője szerdán Kolontáron, az MTI tudósítójának azt mondta: egy 14 hónapos gyermek, egy idősebb és egy középkorú nő, valamint egy középkorú férfi halt meg, és három embert eltűntként tartanak nyilván. Arról, hogy kik a keresett emberek, nem kívánt tájékoztatást adni.
Győrben három sérültet ápolnak, egyiküknek az állapota életveszélyes – közölte szerdán Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Ennek az idős embernek a testfelülete több mint hetven százalékán sérült meg a vegyi égés következtében – tette hozzá. A másik két páciensnél 30-35, illetve 10-15 százalékos ugyanez a sérülési arány – mondta el, megjegyezve: e sérülések gyógyulása teljesen más jellegű, mint például a tűz által okozottak égési sérüléseké. A főigazgató főorvos szerint mindhárom sérült esetében hónapokba telik majd a sebek gyógyulása, s ezt követően kerülhet majd csak sor a további, még szükséges műtétekre.
Bazsó Péter, a budapesti Honvédkórház orvos igazgatója szerint az intézményben tíz, a katasztrófában megsérült embert kezelnek, közülük egy továbbra is az intenzíven, hét az égési osztályon és kettő a traumatológián fekszik. A legsúlyosabb sérült bőrfelületének mintegy 70 százaléka károsodott.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) már a hét végén szeretné újraindítani a termelést az ajkai timföldgyárban egy új iszaptároló kazettával – mondta Tolnay Lajos, a cég elnöke szerdán az InfoRádiónak. Tolnay Lajos elmondta, hogy a cég levelet írt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnak, amelyben a gyár újraindulásához szükséges működési engedélyt kérik vissza, és megindokolják, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, emberi, regionális érdekek, amelyek miatt újra kellene indítani a termelést. Kiemelte: a gyár háromezer ember munkahelyét jelenti, és fontos szerepet tölt be regionális szinten, illetve az exportban is.
Illés Zoltán kedden azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelői tevékenységét. Az államtitkár akkor úgy nyilatkozott: a hétfő délutáni baleset után a cég még tovább folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.
Tolnay Lajos szerdán azt mondta: ha most újra tudják indítani a termelést, akkor a leállás nem befolyásolja a MAL idei eredményeit, éves üzleti tervét. Azonban hangsúlyozta, hogy jelenleg az újraindulás mellett a kárelhárításra koncentrálnak.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.