
Fotó: MTI
2010. október 06., 15:532010. október 06., 15:53
Az MTI bukaresti irodájához szerdán eljuttatott dokumentumot Borbély László magyar kollégájához, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez címezte. A levélben Románia környezetvédelmi minisztere arról biztosítja magyar kollégáját, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárcának és a neki alárendelt intézményeknek szándékukban áll technikai segítséget nyújtani a sürgős katasztrófavédelmi munkák kivitelezésében. Ezért tájékoztatást kér a katasztrófavédelmi munkák során felmerülő legfontosabb problémákról, hogy a román fél felmérhesse, mivel segítheti a magyar fél erőfeszítéseit.
A román környezetvédelmi minisztérium tudomásul veszi, hogy a katasztrófavédelmi munkák most prioritást élveznek, de hangot ad aggodalmának a szennyezés esetleges határon átnyúló hatásait illetően. „Különösen aggasztónak tartjuk a folyók és ennek következtében a Duna potenciális szennyezését” – olvasható a levélben.
Borbély kifejezte meggyőződését, hogy minden lehetséges úton megpróbálják megakadályozni a szennyezés terjedését, és megkérte Fazekast, hogy a magyar hatóságok rendszeresen tájékoztassák a fejleményekről Romániát, mint a Duna alsó folyásán fekvő országot – áll a levélben.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter szerdán sajtótájékoztatón közölte: a szakemberek a Marcal folyóban kezelni tudják a Kolontár melletti tározóból kiszabadult vörösiszap lúgos kémhatását, így a remények szerint a káros anyagok nem kerülnek a Dunába. Pintér Sándor elmondta, az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget, figyelőszolgálatot működtetnek. Megismételte, mivel természeti katasztrófa nem történt a térségben, emberi felelősséget kell keresni az iszapömlés ügyében.
Az Európai Unió szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a Magyarországon kiömlött vörös iszap más országokban is környezeti katasztrófát okozhat – mondta Brüsszelben Joe Hennon, a környezetvédelmi ügyekben illetékes EU-biztos, Janez Potocnik a szóvivője. „Nem csak a magyarországi környezet miatt aggódunk, ez a szennyezés átlépheti a határokat is” – jelentette ki a szóvivő.
Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Hennon beszámolt arról, hogy a magyar hatóságok – saját közlésük szerint – ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. A magyarok egyelőre nem kértek segítséget az EU-tól – ismételte meg kollégájának, a katasztrófaelhárítási ügyekben illetékes biztos szóvivőjének, Ferran Tarradellasnak a keddi közlését. A környezetvédelmi EU-szóvivő együttérzéséről biztosította a magyarországi tragédiában érintetteket és családtagjaikat, súlyos tragédiának minősítve a történteket.
Joe Hennon nem zárta ki, hogy a katasztrófa következményei „nemzetközibbé válnak”. Utalt arra, hogy az olyan esetekre, amikor a szennyezés átlépi a határokat, az unióban megfelelő környezetvédelmi jogi előírások vannak érvényben.
Teljesen biztonságos a magyarországi tartózkodás, a gátszakadás – a helyi lakosságon kívül – semmilyen módon nem veszélyezteti az embereket, a turistákat – közölte a budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága szerdán
A közlemény szerint a Budapesttől 160 kilométerre fekvő Ajka település közelében átszakadt iszaptározó okozta katasztrófa lokális jellegű, nincs a távolabb fekvő területekre nézve káros hatása. A legkedveltebb magyar turistacélpontokat, így például Budapestet illetve Pécset, Európa Kulturális Fővárosát a gátszakadás semmilyen módon nem érinti. A külföldről érkező vendégek fogadására a teljes turisztikai infrastruktúra – repülőterek, szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatók, illetve attrakciók – változatlanul rendelkezésre áll.
Az iszapnak az egészségre ártalmas közvetlen hatása csak a helyi lakosság számára van, a kertjükben termelt élelmiszert nem fogyaszthatnak. Az érintett területeken túl semmiféle egészségre ártalmas hatása nincs – áll a közleményben.
A hivatalos tájékoztatás szerint eddig négy halálos áldozata van a vörösiszap-katasztrófának; szerdán még három eltűnt személyt kerestek. Bakos György, a katasztrófavédelem szóvivője szerdán Kolontáron, az MTI tudósítójának azt mondta: egy 14 hónapos gyermek, egy idősebb és egy középkorú nő, valamint egy középkorú férfi halt meg, és három embert eltűntként tartanak nyilván. Arról, hogy kik a keresett emberek, nem kívánt tájékoztatást adni.
Győrben három sérültet ápolnak, egyiküknek az állapota életveszélyes – közölte szerdán Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Ennek az idős embernek a testfelülete több mint hetven százalékán sérült meg a vegyi égés következtében – tette hozzá. A másik két páciensnél 30-35, illetve 10-15 százalékos ugyanez a sérülési arány – mondta el, megjegyezve: e sérülések gyógyulása teljesen más jellegű, mint például a tűz által okozottak égési sérüléseké. A főigazgató főorvos szerint mindhárom sérült esetében hónapokba telik majd a sebek gyógyulása, s ezt követően kerülhet majd csak sor a további, még szükséges műtétekre.
Bazsó Péter, a budapesti Honvédkórház orvos igazgatója szerint az intézményben tíz, a katasztrófában megsérült embert kezelnek, közülük egy továbbra is az intenzíven, hét az égési osztályon és kettő a traumatológián fekszik. A legsúlyosabb sérült bőrfelületének mintegy 70 százaléka károsodott.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) már a hét végén szeretné újraindítani a termelést az ajkai timföldgyárban egy új iszaptároló kazettával – mondta Tolnay Lajos, a cég elnöke szerdán az InfoRádiónak. Tolnay Lajos elmondta, hogy a cég levelet írt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnak, amelyben a gyár újraindulásához szükséges működési engedélyt kérik vissza, és megindokolják, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, emberi, regionális érdekek, amelyek miatt újra kellene indítani a termelést. Kiemelte: a gyár háromezer ember munkahelyét jelenti, és fontos szerepet tölt be regionális szinten, illetve az exportban is.
Illés Zoltán kedden azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelői tevékenységét. Az államtitkár akkor úgy nyilatkozott: a hétfő délutáni baleset után a cég még tovább folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.
Tolnay Lajos szerdán azt mondta: ha most újra tudják indítani a termelést, akkor a leállás nem befolyásolja a MAL idei eredményeit, éves üzleti tervét. Azonban hangsúlyozta, hogy jelenleg az újraindulás mellett a kárelhárításra koncentrálnak.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.