
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis úgy véli, ha az európai országok nem segítenek Ukrajnának és Moldovának, akkor veszítettek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodást aláíró román államfő meglehetősen homályosan forgalmazott Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektíváiról.
2023. június 01., 21:112023. június 01., 21:11
2023. június 01., 21:192023. június 01., 21:19
Az Európai Politikai Közösségnek a Moldovai Köztársaságban rendezett csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a román államfő kifejtette, az európai államok azért is támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, mert így helyes. „Véleményünk szerint (Ukrajna) a demokratikus Európa része, a mi közösségünk része, (...) Moldova és Ukrajna közénk tartoznak” – fogalmazott Iohannis.
„A csúcstalálkozóig ez eldől. (...) Az a fontos, hogy Ukrajna érezze: garantáljuk a támogatásukat addig, amíg nem győznek, és a NATO-csúcstalálkozó után legyenek meggyőződve arról, hogy úgy gondoljuk, mellettünk a helyük, és mi mellettük vagyunk. Ugyanez nyilvánvalóan vonatkozik Moldovára is” – fogalmazott az államfő. Klaus Iohannis arról is beszélt: az ukrajnai háború kiterjedése esetén a NATO-tag Románia nem tud „tisztán katonai” támogatást nyújtani a Moldovai Köztársaságnak, de segíthetne a hadserege felszerelésében vagy korszerűsítésében.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy katonailag beavatkozzunk egy konfliktusba, de segíthetünk a moldovai hadsereg fejlesztésében, a kiképzésükben, segíthetjük őket felszereléssel, fegyverekkel, ahogy eddig is tettük. Tehát sok módja van Moldova támogatásának” – magyarázta Iohannis.
A nyilatkozatban közösen üdvözlik „Ukrajna jelentős előrelépését az euroatlanti integráció felé való haladásban”; azt írják, közös erőfeszítéssel támogatják Ukrajnának a katonai szövetségbe történő integrációjára, a NATO standardjainak gyakorlatba ültetésére irányuló erőfeszítéseket; kifejezik készségüket arra, hogy kétoldalú konzultációkat folytassanak az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról, mielőtt Ukrajna a 2022. szeptember 13-i kijevi biztonsági megállapodás értelmében NATO-tagságot szerez.
A dokumentum szerint Románia továbbra is előmozdítja a szövetség politikai és gyakorlati támogatását Ukrajna számára annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen hatékonyan megvédeni szuverenitását és területi integritását, Ukrajna pedig tovább mélyíti a NATO-val való interoperabilitását és modernizálja biztonsági és katonai erőit.
„Ukrajna nagyra értékeli a Románia és a román nép által ezekben a kritikus pillanatokban felajánlott politikai és gyakorlati támogatást (...) a menekültek befogadását, a nemzetközi segítség áthaladásának lehetővé tételét az ország területén, a gabonaexport megkönnyítését, Ukrajna nemzetvédelmi és ellenállóképesség-erősítő erőfeszítéseinek támogatását, beleértve a védelmi képességek növelését is; Ukrajna üdvözli a Románia javaslatait és erőfeszítéseit a konfliktus utáni újjáépítéssel kapcsolatban” – áll a közös nyilatkozatban.
„Románia támogatni fogja Ukrajnát a konfliktus utáni újjáépítésben és helyreállításban a stabil, biztonságos és ellenálló állam biztosítása érdekében” – írják. A dokumentum szerint Románia támogatja Ukrajnát a NATO-tagság megszerzésére irányuló törekvésében, amint a feltételek teljesülnek, és továbbra is együtt dolgoznak azért, hogy támogatást kapjanak az Orosz Föderáció által indított háború miatt sebezhető államok stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésén, a fekete-tengeri hajózás szabadságának és biztonságának biztosítán a nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, valamint a tartós biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét elérése érdekében a fekete-tengeri térségben.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
szóljon hozzá!