
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis úgy véli, ha az európai országok nem segítenek Ukrajnának és Moldovának, akkor veszítettek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodást aláíró román államfő meglehetősen homályosan forgalmazott Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektíváiról.
2023. június 01., 21:112023. június 01., 21:11
2023. június 01., 21:192023. június 01., 21:19
Az Európai Politikai Közösségnek a Moldovai Köztársaságban rendezett csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a román államfő kifejtette, az európai államok azért is támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, mert így helyes. „Véleményünk szerint (Ukrajna) a demokratikus Európa része, a mi közösségünk része, (...) Moldova és Ukrajna közénk tartoznak” – fogalmazott Iohannis.
„A csúcstalálkozóig ez eldől. (...) Az a fontos, hogy Ukrajna érezze: garantáljuk a támogatásukat addig, amíg nem győznek, és a NATO-csúcstalálkozó után legyenek meggyőződve arról, hogy úgy gondoljuk, mellettünk a helyük, és mi mellettük vagyunk. Ugyanez nyilvánvalóan vonatkozik Moldovára is” – fogalmazott az államfő. Klaus Iohannis arról is beszélt: az ukrajnai háború kiterjedése esetén a NATO-tag Románia nem tud „tisztán katonai” támogatást nyújtani a Moldovai Köztársaságnak, de segíthetne a hadserege felszerelésében vagy korszerűsítésében.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy katonailag beavatkozzunk egy konfliktusba, de segíthetünk a moldovai hadsereg fejlesztésében, a kiképzésükben, segíthetjük őket felszereléssel, fegyverekkel, ahogy eddig is tettük. Tehát sok módja van Moldova támogatásának” – magyarázta Iohannis.
A nyilatkozatban közösen üdvözlik „Ukrajna jelentős előrelépését az euroatlanti integráció felé való haladásban”; azt írják, közös erőfeszítéssel támogatják Ukrajnának a katonai szövetségbe történő integrációjára, a NATO standardjainak gyakorlatba ültetésére irányuló erőfeszítéseket; kifejezik készségüket arra, hogy kétoldalú konzultációkat folytassanak az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról, mielőtt Ukrajna a 2022. szeptember 13-i kijevi biztonsági megállapodás értelmében NATO-tagságot szerez.
A dokumentum szerint Románia továbbra is előmozdítja a szövetség politikai és gyakorlati támogatását Ukrajna számára annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen hatékonyan megvédeni szuverenitását és területi integritását, Ukrajna pedig tovább mélyíti a NATO-val való interoperabilitását és modernizálja biztonsági és katonai erőit.
„Ukrajna nagyra értékeli a Románia és a román nép által ezekben a kritikus pillanatokban felajánlott politikai és gyakorlati támogatást (...) a menekültek befogadását, a nemzetközi segítség áthaladásának lehetővé tételét az ország területén, a gabonaexport megkönnyítését, Ukrajna nemzetvédelmi és ellenállóképesség-erősítő erőfeszítéseinek támogatását, beleértve a védelmi képességek növelését is; Ukrajna üdvözli a Románia javaslatait és erőfeszítéseit a konfliktus utáni újjáépítéssel kapcsolatban” – áll a közös nyilatkozatban.
„Románia támogatni fogja Ukrajnát a konfliktus utáni újjáépítésben és helyreállításban a stabil, biztonságos és ellenálló állam biztosítása érdekében” – írják. A dokumentum szerint Románia támogatja Ukrajnát a NATO-tagság megszerzésére irányuló törekvésében, amint a feltételek teljesülnek, és továbbra is együtt dolgoznak azért, hogy támogatást kapjanak az Orosz Föderáció által indított háború miatt sebezhető államok stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésén, a fekete-tengeri hajózás szabadságának és biztonságának biztosítán a nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, valamint a tartós biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét elérése érdekében a fekete-tengeri térségben.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
szóljon hozzá!