Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis úgy véli, ha az európai országok nem segítenek Ukrajnának és Moldovának, akkor veszítettek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodást aláíró román államfő meglehetősen homályosan forgalmazott Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektíváiról.
2023. június 01., 21:112023. június 01., 21:11
2023. június 01., 21:192023. június 01., 21:19
Az Európai Politikai Közösségnek a Moldovai Köztársaságban rendezett csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a román államfő kifejtette, az európai államok azért is támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, mert így helyes. „Véleményünk szerint (Ukrajna) a demokratikus Európa része, a mi közösségünk része, (...) Moldova és Ukrajna közénk tartoznak” – fogalmazott Iohannis.
„A csúcstalálkozóig ez eldől. (...) Az a fontos, hogy Ukrajna érezze: garantáljuk a támogatásukat addig, amíg nem győznek, és a NATO-csúcstalálkozó után legyenek meggyőződve arról, hogy úgy gondoljuk, mellettünk a helyük, és mi mellettük vagyunk. Ugyanez nyilvánvalóan vonatkozik Moldovára is” – fogalmazott az államfő. Klaus Iohannis arról is beszélt: az ukrajnai háború kiterjedése esetén a NATO-tag Románia nem tud „tisztán katonai” támogatást nyújtani a Moldovai Köztársaságnak, de segíthetne a hadserege felszerelésében vagy korszerűsítésében.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy katonailag beavatkozzunk egy konfliktusba, de segíthetünk a moldovai hadsereg fejlesztésében, a kiképzésükben, segíthetjük őket felszereléssel, fegyverekkel, ahogy eddig is tettük. Tehát sok módja van Moldova támogatásának” – magyarázta Iohannis.
A nyilatkozatban közösen üdvözlik „Ukrajna jelentős előrelépését az euroatlanti integráció felé való haladásban”; azt írják, közös erőfeszítéssel támogatják Ukrajnának a katonai szövetségbe történő integrációjára, a NATO standardjainak gyakorlatba ültetésére irányuló erőfeszítéseket; kifejezik készségüket arra, hogy kétoldalú konzultációkat folytassanak az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról, mielőtt Ukrajna a 2022. szeptember 13-i kijevi biztonsági megállapodás értelmében NATO-tagságot szerez.
A dokumentum szerint Románia továbbra is előmozdítja a szövetség politikai és gyakorlati támogatását Ukrajna számára annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen hatékonyan megvédeni szuverenitását és területi integritását, Ukrajna pedig tovább mélyíti a NATO-val való interoperabilitását és modernizálja biztonsági és katonai erőit.
„Ukrajna nagyra értékeli a Románia és a román nép által ezekben a kritikus pillanatokban felajánlott politikai és gyakorlati támogatást (...) a menekültek befogadását, a nemzetközi segítség áthaladásának lehetővé tételét az ország területén, a gabonaexport megkönnyítését, Ukrajna nemzetvédelmi és ellenállóképesség-erősítő erőfeszítéseinek támogatását, beleértve a védelmi képességek növelését is; Ukrajna üdvözli a Románia javaslatait és erőfeszítéseit a konfliktus utáni újjáépítéssel kapcsolatban” – áll a közös nyilatkozatban.
„Románia támogatni fogja Ukrajnát a konfliktus utáni újjáépítésben és helyreállításban a stabil, biztonságos és ellenálló állam biztosítása érdekében” – írják. A dokumentum szerint Románia támogatja Ukrajnát a NATO-tagság megszerzésére irányuló törekvésében, amint a feltételek teljesülnek, és továbbra is együtt dolgoznak azért, hogy támogatást kapjanak az Orosz Föderáció által indított háború miatt sebezhető államok stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésén, a fekete-tengeri hajózás szabadságának és biztonságának biztosítán a nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, valamint a tartós biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét elérése érdekében a fekete-tengeri térségben.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!