Hirdetés

Románia nem hajlandó még több ukrán gabona exportjában segédkezni

Románia

Elég volt. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy Románia nem teljesíti Ukrajna kérését

Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium

Lengyelország és Románia közölte, hogy nem tudnak és nem is fognak többet tenni annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát gabonájának Európán keresztüli exportjában, miközben a Fekete-tengeri blokád továbbra is fennáll.

Balogh Levente

2026. október 05., 11:122026. október 05., 11:12

2026. október 05., 11:132026. október 05., 11:13

A helyi gazdák aggodalmai elsőbbséget élveznek a Kijevvel való szolidaritással szemben, és a helyzet globális élelmiszer-válságot okozhat, valamint negatívan befolyásolhatja Ukrajna jövő évi termését – írja a Politico.

Az ukrán kikötők és hajók elleni támadások már több mint két hónapja tartanak.

Hirdetés

Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdasági miniszter a napokban Brüsszelben járt, hogy közvetlenül felhívást intézzen uniós kollégáihoz.

Ukrajna azt kéri, hogy több mezőgazdasági terméket szállíthasson Európán keresztül, valamint 1,1 milliárd eurót a megnövekedett szállítási költségek fedezésére.

Támogatás nélkül a gazdák pénz nélkül maradnak, és nem tudják megkezdeni a következő szezonra esedékes vetést.

„A helyzet nagyon, nagyon kritikus” – mondta Viszockij a Politicónak.

Lengyelország és Románia – a szállítási és raktározási kapacitás bővítéséhez legfontosabb infrastruktúrával rendelkező két ország – kijelentette, hogy nem tudnak és nem is fognak többet tenni.

Tánczos: prioritást élveznek a romániai gazdák érdekei

„A mi gazdáink érdekei továbbra is prioritást élveznek” – nyilatkozta Barna Tánczos ügyvivő romániai mezőgazdasági miniszter.

Az ukrán gabonafelesleg, a Duna alacsony vízállásával párosulva, máris túlterheli a román kikötőket, és megakadályozza a romániai gazdákat abban, hogy eladják saját termékeiket.

Románia igyekszik optimalizálni a logisztikáját – mutatott rá Tánczos.

Mint arról beszámoltunk, a múlt hónapban Bukarest együttműködési megállapodást írt alá Kijevvel a határátkelések zökkenőmentesítésére és a vasúti összeköttetések megerősítésére.

Idézet
De mindenki tudja, hogy nem tudjuk megduplázni a vonatok számát, nem tudjuk megduplázni az utak, a vasutak és a kikötők kapacitását. Így állnak a dolgok”

– tette hozzá a miniszter.

Lengyelországban az infrastruktúráért felelős minisztérium „nem tervez olyan változtatást, amely az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitjának növelését célozná” – közölte Anna Szumańska szóvivő.

Ez

az elutasítás jól mutatja a tartós szakadékot az EU Ukrajnát támogató törekvései és a belpolitikai realitások között.

Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonatermelő országa, valós fenyegetést jelent az európai gazdák jövedelmére nézve, akik számos tagállamban befolyásos csoportot alkotnak.

Lengyelország, Szlovákia és Magyarország már a Fekete-tengeri harcok legutóbbi eszkalációja előtt is betiltotta az ukrán gabonaimportot.

Jelenleg az ukrán export kevesebb mint fele jut célba az európai vasúti, közúti és folyami útvonalakon – mondta Viszockij. Ha a blokád továbbra is fennáll, idén akár 35 millió tonna is Ukrajnában rekedhet.

Az EU nem zárja ki a kollektív válaszlépést, bár a segítség nem érkezik azonnal.

„Meg kell oldanunk ezt a problémát” – mondta az újságíróknak Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak kapcsán.

Ugyanakkor nem vállalt semmiféle kötelezettséget. Egyes fővárosok nagyobb támogatást nyújtanak: Ukrajna holland és német kikötőket szemelt ki új kiviteli útvonalakként, a német mezőgazdasági minisztérium szóvivője pedig kijelentette, hogy Berlin „minden erőfeszítést megtesz Európában az alternatív exportútvonalak megerősítése érdekében”.

A betakarított gabonafélék és olajos magvak vevő nélkül halmozódnak fel, a gazdáknak pedig nincs pénzük az őszi vetésre a jövő évi terméshez – magyarázta Viszockij. „Ha a helyzet tavaszig így marad, a megművelt terület 35–40%-kal csökkenhet” – hangsúlyozta.

A hatások Európán túl is érezhetőek lesznek.

A Külkapcsolatok Tanácsának egy friss jelentése szerint a világszerte forgalmazott gabonafélék több mint 17 százalékát érintheti az oroszországi és ukrán exportcsökkenés.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fekete-tengeri válság miatt akut éhínségbe sodródott emberek száma meghaladhatja az orosz–ukrán háborúban a harctéren regisztrált áldozatok számát.

Ugyanakkor az európai gazdák nehézségei – akiket az aszály, a hőhullámok, valamint az üzemanyagok és műtrágyák magas árai sújtanak – szintén valósak.

Mennyit segített eddig Románia az ukrán gabona exportjában?

Románia kulcsszerepet játszott az ukrán gabona világpiacra juttatásában, főként a konstancai kikötőn és a Dunán keresztül. Fontos különbség azonban, hogy Románia nem egyszerűen „ukrán gabonát exportált”, hanem tranzitútvonalat és kikötői kapacitást biztosított.

2022-ben mintegy 8,6 millió tonna ukrán gabona ment át a konstancai kikötőn, 2023-ban ez már körülbelül 14 millió tonnára nőtt. Ez a konstancai kikötő teljes, 36 millió tonnás gabonaforgalmának mintegy 40 százaléka volt.

Vagyis

csak 2022–2023-ban nagyjából 22,6 millió tonna ukrán gabona jutott el Románián keresztül a világpiacra.

A román útvonal jelentősége 2023 júliusától még nagyobb lett, amikor Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből.

Románia ekkor vállalta, hogy növeli az ukrán gabona áteresztőképességét: a cél havi 2 millióról 4 millió tonnára emelés volt.
Románia négy fő útvonalon segíti az ukrán exportot:

  • a Dunán: az ukrán dunai kikötőkből – például Izmajil és Reni – uszályokkal vitték a gabonát a romániai Konstanca, illetve más dunai kikötők felé.
  • Vasúton: Ukrajnából Romániába, majd Konstancába.
  • Közúton: teherautókkal a román–ukrán határon keresztül.
  • Konstancai kikötő: innen már óceánjáró hajók szállították tovább a gabonát a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és más piacokra. Az EU ezt az úgynevezett Szolidaritási Folyosók részeként szervezte.
  • Természetesen nem minden Ukrajnából Romániába érkező gabona maradt Romániában

A román vámhatóság adatai szerint például 2023. május 2. és december 31. között 988 ezer tonna ukrán búza és 18 ezer tonna kukorica tranzitban haladt át Románián, vagyis nem került román szabad forgalomba.

2024. január 1. és február 15. között további 441 ezer tonna búza és 301 ezer tonna kukorica volt tranzitban.

Románia közben – a saját gazdáinak védelmében – korlátozta az ukrán gabona romániai piacra történő behozatalát.

Románia támogatása tehát igencsak jelentős.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2022 májusa és 2024 decembere között az EU Szolidaritási Folyosói összesen mintegy 81 millió tonna ukrán gabonát, olajos magvat és kapcsolódó mezőgazdasági terméket juttattak ki.

Konstanca pedig ennek egyik legfontosabb kapuja lett: 2023-ban már önmagában mintegy 14 millió tonna ukrán gabona jutott át rajta.

Zelenszkij: Ukrajna nem hajolhat meg Oroszország előtt
Ukrajna nem hajolhat meg Oroszország előtt – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra reagálva, hogy egyes parlamenti képviselők a harci műveletek leállítását és az Oroszországi Föderációval folytatandó tárgyalásokat szorgalmazták.
Zelenszkij, akit az Ukrajinszka Pravda című hírportál idézett, úgy fogalmazott, hogy meghajolni Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország előtt Ukrajna megtörését jelentené. Hozzátette, hogy a nemzeti egység a megválasztott képviselők felelőssége is, és semmiképp nem szabad feladniuk az ország nemzeti érdekeit.
Zelenszkij elsősorban Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő pénteki felhívására reagált. „Jelenleg a valóság a következő: elveszítjük a háborút, hatalmas számban veszítünk embereket, nincs saját pénzünk nem csupán a háború folytatására, hanem még az ország működtetésére sem, tönkretesszük az üzleti életet és a gazdaságot (...), és a feltételek, amelyeket kapunk, minden egyes alkalommal rosszabbak az előzőknél” – fogalmazott az ellenzéki Európai Szolidaritás párt politikusa.
„Nem tudunk azonnal megegyezni a háború befejezéséről” – szögezte le a képviselő, hozzátéve ugyanakkor, hogy ha lépésről lépésre elkezdenek megegyezni, és betartják ezeket a megállapodásokat, akkor fokozatosan nagyobb dolgokról is meg lehet majd egyezni. „És végül elérhetjük a békét” – mondta.
A képviselő úgy vélte, hogy Oroszországnak jelzést kell adni például a NATO-val kapcsolatos semlegesség kérdésében.
Honcsarenko szerint a legnehezebb kérdést a Donyec-medence jelenti. Mint fogalmazott, a támadások véget érését követően megállapodást lehet majd elérni arról, hogy a csapatok megálljanak a frontvonalakon, „egy semleges övezetről, az orosz, illetve ukrán csapatok kivonásáról, egy az ENSZ ellenőrzése alatt lévő zónáról”.
Az Európai Szolidaritás párt közleményben reagált Honcsarenko kijelentéseire, hangsúlyozva, hogy „a béke nem jelentheti az ukrán államiság és identitás feladását”, „a felelősségteljes ukrán politikusoknak pedig nem szabad társadalmi megosztottságra törekedniük”, hanem „a fegyveres erők támogatásán, az állam megerősítésén, az aktív diplomácián és az Oroszországra gyakorolt nemzetközi nyomáson kell fáradozniuk a háború befejezése érdekében”.
Oroszország közben új taktikát alkalmaz: Kijev és az ukrán nagyvárosok infrastruktúráját és intézményeit támadja, a napokban két fontos kijevi hidat is találat ért. Moszkva saját biztonságuk érdekében távozása szólította fel a külföldi diplomáciai képviseletek személyzetét.
Zelenszkij közölte: válaszul Ukrajna újabb támadásokat intéz orosz olajfinomítók ellen.

Odessza ipari és kikötői infrastruktúráját újabb orosz támadás érte, Harkivban halálos áldozata is van a légicsapásoknak
Harkivban az eddigi információk szerint egy ember meghalt, hat másik pedig megsebesült a hétfőre virradóra végrehajtott orosz légicsapásokban, Odesszában számos helyszínen felcsaptak a lángok és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Harkiv Indusztrialnij kerületében Banderol típusú cirkálólőszer talált el egy többlakásos házat, egy 42 éves férfi életét vesztette, hatan pedig megsebesültek a légicsapásokban – tette közzé Oleh Szinyehubov katonai kormányzó a Telegramon. Összesen öt többszintes lakóházban keletkeztek károk, valamint egy iskola, egy közigazgatási épület és egy kávézó is megrongálódott.
Odesszát cirkálólőszerekkel és drónokkal támadták az orosz csapatok hétfőre virradóra, számos ipari és kikötői infrastrukturális létesítményben károk keletkeztek, sebesültekről egyelőre nem érkezett jelentés – tudatta Oleh Kiper katonai kormányzó a Telegramon.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg 205 csapásmérő és álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 172 drónt sikerült megsemmisítenie. Tizenhárom helyszínen találatokat rögzítettek, három esetben pedig roncsok lezuhanását észlelték.

Friedrich Merz Kijevbe érkezett, Németország újabb támogatást nyújt Ukrajnának
Friedrich Merz német kancellár vasárnap Kijevbe érkezett, ahol újabb katonai és energetikai támogatásról tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és várhatóan véglegesítik a két ország közötti megállapodást különböző típusú drónok közös gyártásáról.
Német kormányzati források szerint Berlin egymilliárd euró, már korábban jóváhagyott katonai támogatást szabadít fel, további 350 millió eurót pedig az ukrán energetikai létesítmények javítására és helyreállítására fordítanak.
A tervek között több ezer elfogó drón szállítása, valamint a nagy hatótávolságú fegyverek gyártásának felgyorsítása is szerepel.
Merz kijelentette, azért utazott Kijevbe, mert Ukrajnának a következő hetekben minden támogatásra szüksége van.
Hozzátette, hogy Zelenszkij elnököt biztosítani fogja Németország további segítségéről, és figyelmeztetett arra, hogy ha Oroszországot nem állítják meg, „háborús gépezete előbb-utóbb ellenünk fordul”.

korábban írtuk

Putyin megint arról beszélt: tárgyalásos úton fejezné be az ukrajnai háborút, majd atomcsapással fenyegette meg a Nyugatot
Putyin megint arról beszélt: tárgyalásos úton fejezné be az ukrajnai háborút, majd atomcsapással fenyegette meg a Nyugatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés