Nagyobb védelmet akar. Oana Țoiu román külügyminiszter szerint a NATO-nak fokoznia kell jelenlétét a keleti szárnyon
Fotó: Külügyminisztérium Facebook-oldala
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
2025. december 04., 11:012025. december 04., 11:01
„A NATO keleti szárnyán lévő elrettentő és védelmi képességét erősíteni kell, nem pedig csökkenteni” – mondta a román külügyminiszter szerdán Brüsszelben egy, a Bloombergnek adott interjúban.
Az értesülések szerint
az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti, a háború befejezéséről szóló tárgyalások során.
Kijevre is nyomást gyakoroltak, hogy adja fel NATO-tagsági törekvéseit az Egyesült Államok által javasolt 28 pontos béketerv részeként.
Az amerikai követek, Steve Witkoff és Jared Kushner nem jutottak megállapodásra a háború befejezéséről a kedden Moszkvában tartott, csaknem öt órás tárgyalások után.
– mondta Țoiu.
„Elfogadhatatlan olyan forgatókönyvet elképzelni, amelyben Oroszország továbbra is ösztönzőket és szabadságot élvezne katonai-ipari kapacitásának növelésére, míg Ukrajna korlátozásokat szenvedne el saját hadseregének fejlesztése terén” – tette hozzá a miniszter.
Románia, amely az EU-ban a leghosszabb szárazföldi határon rendelkezik Ukrajnával, az elmúlt hónapokban több, drónok által elkövetett légtérsértést regisztrált.
Romániát szintén érintette Washington döntése, hogy csökkenti katonai jelenlétét az országban.
A NATO-szövetségeseknek el kell dönteniük, hogy pótolják-e ezeket a csapatokat – mondta Oana Țoiu.
Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok légi felderítési képességek biztosításával kompenzálná csapatai kivonását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!