Fotó: Orosz elnöki hivatal
A szavazatok 87,29 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke.
Pamfilova szerint a részvételi arány 77,44 százalékos volt, történelmi rekord Oroszországban.
A bizottság elnöke úgy vélte, a magas részvétel annak köszönhető, hogy az elnökválasztás három napig tartott, és hogy bevezették a „mobilszavazó” rendszert, amely lehetővé tette a lakcímhez nem kötött voksolást.
Pamfilova bejelentette, hogy a szavazáson 87 113 127 választópolgár vett részt. (Oroszország lakossága idén január elején 146 203 600 volt, az újonnan elcsatolt területek adatai nélkül.) Az orosz külügyminisztérium szerint külföldön nem végleges adatok szerint több mint 372 ezren voksoltak.
Akkor hat jelölt vett részt a megmérettetésben: Borisz Jelcin, Nyikolaj Rizskov, Vlagyimir Zsirinovszkij, Aman Tulejev, Albert Makasov és Vagyim Bakatyin.
A Pamfilova által hétfőn kihirdetett előzetes eredmény szerint Putyin vetélytársai közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott.
A választási bizottság, elnöke a hivatalos végeredmény kihirdetését csütörtökre ígérte.
Az elemzők eközben a választási folyamat visszásságaira hívták fel a figyelmet.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő kerek perec megállapította: elcsalt választásról van szó.
Egyébként nem tartom lehetetlennek, hogy voltak szignifikáns csalások egyes államokban (nincs egységes választási rendszer, ezért ott központilag nem lehet csalni) a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Olyanoktól is halottam ilyet amerikai barátaim közül, akik nem ítélnek könnyen, józanok, megfontoltak. De ez kérem más minőség, ez egy nettó színjáték volt, nem választás” – szögezte le Demkó a közösségi oldalán.
Az elemző rámutat: Vlagyimit Putyin 6 évre újra Oroszország elnöke, és vélhetően csak rajta és az egészségén múlik, hogy legalább még egyszer újrázzon.
– figyelmeztetett az elemző.
A fehéroroszországi születésű, de évtizedek óta Magyarországon élő elemző, Bendarzsevszkij Anton a választási folyamatot végig kísérő tiltakozó akciókra hívta fel a figyelmet.
„Néhány érdekesség a most is zajló orosz elnökválasztásokról. Soha nem volt még annyi gyújtogatás és érvénytelenítési kísérlet, mint most. Gyakorlatilag az ország minden részéről vannak videók, ahogy a szavazók orosz élénkzöld fertőtlenítő szerrel (зелёнка) öntik le az urnákat, ezzel érvénytelenítve az összes benne lévő szavazatot, vagy hogy felgyújtják a szavazóhelyiséget.
Más videókon tömeges csalások és visszaélések. Önmagában különös, hogy a szavazókörzetek jó részében Putyin portréja lóg a fél falat betakaró méretben (mert ő az elnök címszóval)” – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Arra is rámutatott, hogy
Kifejtette: sokan voltak, és nagyok voltak a sorok, és szép számmal érkeztek az elrontott szavazólapok képei is.
„A kedvenceim ugyanakkor azok a videók, ahol
Az elvtársak tudják, az ellenállókat már az első szakaszban ki kell szűrni. Erről az 1945 utáni, orosz megszállás alatt lévő európai területek jutnak eszembe, ahol egészen hamar a helyi kommunista párt lett a lakosság által „legtöbbet támogatott” párt – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.
A kínai elnök gratulált Vlagyimir Putyin újraválasztásához, az EU elítélte a visszaéléseket
Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált hétfőn Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez, és kifejezte abbéli reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai viszony tovább erősödik a következő években.
Az orosz elnök újraválasztása alkalmából küldött gratuláló üzenetében Hszi megállapította: „az elmúlt években az orosz nép egy emberként egyesült, leküzdötte a kihívásokat, és folyamatos haladást ért el a nemzeti fejlődés és megújulás felé”. Vlagyimir Putyin újraválasztása teljes mértékben tükrözi támogatottságát az orosz nép körében – tette hozzá.
Kína nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-orosz kapcsolatok fejlődésének, és „készen áll arra, hogy szoros kommunikációt tartson fenn Oroszországgal a stratégiai partnerség tartós, stabil és mélyreható fejlesztése céljából, valamint hogy új korszakot nyissanak, amely javát szolgálja a két nemzetnek és más népeknek is” – jegyezte meg.
„A két államfő továbbra is szoros eszmecserét folytat, a két országot a jószomszédi és hosszú távú barátság fenntartására, az átfogó stratégiai koordináció elmélyítésére és a kínai-orosz kapcsolatok folyamatos fejlesztésének előmozdítására fogja vezetni” – mondta Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn egy újságírói kérdésre válaszolva.
Putyin az elnökválasztás utáni moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta: Oroszország és Kína között a kapcsolatok „nagyon stabilak és kiegészítek egymást”, valamint hogy „a két ország állami érdekei egybeesnek, és ez nagyon jó alap a közös problémák megoldásához a nemzetközi kapcsolatok terén”.
Ugyanakkor az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében hétfőn kiadott nyilatkozatában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása „elnyomáson és megfélemlítésen” alapult.
Josep Borrell hangsúlyozta: a március 15-17. között orosz elnökválasztás „nem volt sem szabad, sem tisztességes”.
Az orosz hatóságok a választás közeledtével egyre jobban szigorították a szisztematikus belső elnyomást ezt szolgáló új jogszabályok megalkotásával és politikai szándékból elrendelt börtönbüntetések kiszabásával, kíméletlenül felléptek az ellenzéki politikusokkal, a civilszervezetekkel, a független médiával és a kritikus véleményeket nyilvánosan hangoztatókkal szemben.
„A választás egy egyre szűkülő politikai térben folyt le, ami a polgári és a politikai jogok megsértésének riasztó növekedését eredményezte. Számos jelöltet megakadályoztak abban, hogy induljanak a választáson, köztük olyanokat, akik ellenzik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Továbbá megfosztották az orosz szavazókat a valódi választás lehetőségétől, erősen korlátozták tájékozódásukat” – állapította meg.
Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja az orosz civilszervezetek, az emberjogvédők és a független média munkáját – hangsúlyozta.
Borrell kijelentette: az Európai Unió határozottan elítéli a választás jogellenes megtartását Ukrajna Oroszország által megszállt területein, ugyanis Moszkva ezzel megsérti a nemzetközi jogot, egyebek közt az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságának és területi egységét.
„Az Európai Unió újólag hangsúlyozza: nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni az Ukrajna területén megtartott, úgynevezett választásokat, sem pedig azok eredményeit. Ezek semmisek, és semmilyen joghatással nem járhatnak. Oroszország politikai vezetése és mindazok, akik részt vettek ezeknek a megszervezésében, szembesülni fognak az illegális cselekmények következményeivel” – fogalmazott.
Végül megerősítette: az Európai Unió megingathatatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. Oroszországnak be kell szüntetnie Ukrajna elleni háborúját, és azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia erőit és minden katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
David Cameron brit külügyminiszter hétfői nyilatkozatában közölte: Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt.
Cameron szerint a brit kormányhoz számos jelentés érkezett a választási szabályok megsértéséről. A londoni külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a választásokra nem is hívták meg az EBESZ független megfigyelőit.
Az orosz hatóságok rövid úton diszkvalifikáltak minden olyan jelöltet, aki hangot adott háborúellenes nézeteinek, és miután a versenyben maradt három jelölt mindegyike a Kreml jóváhagyásával indult, soha egy percnyi kétség sem merülhetett fel az elnökválasztás várható eredményével kapcsolatban – fogalmaz hétfői állásfoglalásában a brit külügyminiszter.
David Cameron szerint tragikus módon hívta fel ismét a figyelmet az oroszországi politikai elnyomás súlyosságára az a tény, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus alig néhány héttel az elnökválasztás előtt meghalt.
Cameron szerint Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell engednie az összes politikai foglyot, köztük Vlagyimir Kara-Murzát..
Hétfői nyilatkozatában a brit külügyminiszter kifejtette: London véleménye szerint az ENSZ alapokmányának és Ukrajna szuverenitásának „visszataszító megsértése” az a tény, hogy az orosz elnökválasztást ukrajnai területeken, köztük a Krímben, a donyecki és a luhanszki régióban, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben is megtartották.
Ezek a területek mindig Ukrajna részei lesznek, és ezen nem változtat az sem, hogy e területeken is megtartották az orosz elnökválasztást – fogalmaz David Cameron a londoni külügyi tárca által közzétett hétfői állásfoglalásában.
Cameron szerint Oroszországnak be kell tartania azokat a kötelezettségeit, amelyeket szabad akaratából vállalt, és fel kell hagynia a határain túli agresszióval, illetve a határain belüli elnyomással.
Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
szóljon hozzá!