Több mint 87 százalékos Putyin-siker az orosz elnökválasztáson – Az elemzők elcsalt választásokról és megfélemlítésről írnak

A kínai elnök gratulált Vlagyimir Putyin újraválasztásához, az EU elítélte a visszaéléseket
Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált hétfőn Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez, és kifejezte abbéli reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai viszony tovább erősödik a következő években.
Az orosz elnök újraválasztása alkalmából küldött gratuláló üzenetében Hszi megállapította: „az elmúlt években az orosz nép egy emberként egyesült, leküzdötte a kihívásokat, és folyamatos haladást ért el a nemzeti fejlődés és megújulás felé”. Vlagyimir Putyin újraválasztása teljes mértékben tükrözi támogatottságát az orosz nép körében – tette hozzá.
Kína nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-orosz kapcsolatok fejlődésének, és „készen áll arra, hogy szoros kommunikációt tartson fenn Oroszországgal a stratégiai partnerség tartós, stabil és mélyreható fejlesztése céljából, valamint hogy új korszakot nyissanak, amely javát szolgálja a két nemzetnek és más népeknek is” – jegyezte meg.
„A két államfő továbbra is szoros eszmecserét folytat, a két országot a jószomszédi és hosszú távú barátság fenntartására, az átfogó stratégiai koordináció elmélyítésére és a kínai-orosz kapcsolatok folyamatos fejlesztésének előmozdítására fogja vezetni” – mondta Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn egy újságírói kérdésre válaszolva.
Putyin az elnökválasztás utáni moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta: Oroszország és Kína között a kapcsolatok „nagyon stabilak és kiegészítek egymást”, valamint hogy „a két ország állami érdekei egybeesnek, és ez nagyon jó alap a közös problémák megoldásához a nemzetközi kapcsolatok terén”.
Ugyanakkor az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében hétfőn kiadott nyilatkozatában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása „elnyomáson és megfélemlítésen” alapult.
Josep Borrell hangsúlyozta: a március 15-17. között orosz elnökválasztás „nem volt sem szabad, sem tisztességes”.
Az orosz hatóságok a választás közeledtével egyre jobban szigorították a szisztematikus belső elnyomást ezt szolgáló új jogszabályok megalkotásával és politikai szándékból elrendelt börtönbüntetések kiszabásával, kíméletlenül felléptek az ellenzéki politikusokkal, a civilszervezetekkel, a független médiával és a kritikus véleményeket nyilvánosan hangoztatókkal szemben.
„A választás egy egyre szűkülő politikai térben folyt le, ami a polgári és a politikai jogok megsértésének riasztó növekedését eredményezte. Számos jelöltet megakadályoztak abban, hogy induljanak a választáson, köztük olyanokat, akik ellenzik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Továbbá megfosztották az orosz szavazókat a valódi választás lehetőségétől, erősen korlátozták tájékozódásukat” – állapította meg.
Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja az orosz civilszervezetek, az emberjogvédők és a független média munkáját – hangsúlyozta.
Borrell kijelentette: az Európai Unió határozottan elítéli a választás jogellenes megtartását Ukrajna Oroszország által megszállt területein, ugyanis Moszkva ezzel megsérti a nemzetközi jogot, egyebek közt az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságának és területi egységét.
„Az Európai Unió újólag hangsúlyozza: nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni az Ukrajna területén megtartott, úgynevezett választásokat, sem pedig azok eredményeit. Ezek semmisek, és semmilyen joghatással nem járhatnak. Oroszország politikai vezetése és mindazok, akik részt vettek ezeknek a megszervezésében, szembesülni fognak az illegális cselekmények következményeivel” – fogalmazott.
Végül megerősítette: az Európai Unió megingathatatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. Oroszországnak be kell szüntetnie Ukrajna elleni háborúját, és azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia erőit és minden katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
David Cameron brit külügyminiszter hétfői nyilatkozatában közölte: Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt.
Cameron szerint a brit kormányhoz számos jelentés érkezett a választási szabályok megsértéséről. A londoni külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a választásokra nem is hívták meg az EBESZ független megfigyelőit.
Az orosz hatóságok rövid úton diszkvalifikáltak minden olyan jelöltet, aki hangot adott háborúellenes nézeteinek, és miután a versenyben maradt három jelölt mindegyike a Kreml jóváhagyásával indult, soha egy percnyi kétség sem merülhetett fel az elnökválasztás várható eredményével kapcsolatban – fogalmaz hétfői állásfoglalásában a brit külügyminiszter.
David Cameron szerint tragikus módon hívta fel ismét a figyelmet az oroszországi politikai elnyomás súlyosságára az a tény, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus alig néhány héttel az elnökválasztás előtt meghalt.
Cameron szerint Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell engednie az összes politikai foglyot, köztük Vlagyimir Kara-Murzát..
Hétfői nyilatkozatában a brit külügyminiszter kifejtette: London véleménye szerint az ENSZ alapokmányának és Ukrajna szuverenitásának „visszataszító megsértése” az a tény, hogy az orosz elnökválasztást ukrajnai területeken, köztük a Krímben, a donyecki és a luhanszki régióban, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben is megtartották.
Ezek a területek mindig Ukrajna részei lesznek, és ezen nem változtat az sem, hogy e területeken is megtartották az orosz elnökválasztást – fogalmaz David Cameron a londoni külügyi tárca által közzétett hétfői állásfoglalásában.
Cameron szerint Oroszországnak be kell tartania azokat a kötelezettségeit, amelyeket szabad akaratából vállalt, és fel kell hagynia a határain túli agresszióval, illetve a határain belüli elnyomással.