Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat – vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot – vezetett be az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt.
2014. április 29., 20:192014. április 29., 20:19
A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. Az EU-tagállamok uniós nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet pedig kedden jelent meg az EU hivatalos közlönyében.
Az Unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát.
A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népi köztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más – részben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyéhez áttételesen kötődő – ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.
Moszkva: nem lesz krími forgatókönyv
Eközben Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Gazeta.ru orosz című internetes újságnak kedden elmondta: Oroszország egyáltalán nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjék Délkelet-Ukrajnában.
A magas rangú külügyi vezető ugyanakkor megismételte Moszkva álláspontját, miszerint „egyszerűen lehetőséget kell adni az embereknek (Délkelet-Ukrajnában) arra, hogy kellő mértékben részt vegyenek országuk sorsának meghatározásában”.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban közleményben jelentette be, hogy az ukrán határ közelében összevont erőket visszavezénylik a laktanyákba. Az orosz közlés szerint az ukrán határ közelében folytatott hadmozdulatokra azért volt szükség, mert „fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen”.
Utcai összecsapások Donyeckben
Egyébként még hétfőn néhány tucat, más források szerint mintegy kétszáz Moszkva-barát aktivista botokkal, baseballütőkkel, láncokkal rátámadt az Ukrajna egységéért tüntetőkre Donyeck városában. A megyei közigazgatási hivatal tájékoztatása szerint legalább 14-en sérültek meg, többeket kórházba kellett szállítani.
Az erőszak kedden is folytatódott: Moszkva-barát tüntetők megrohamozták Luhanszkban a megyei adminisztráció épületét. Kedden amúgy kiderült, hogy Izraelbe szállították gyógykezelésre a merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!