Rakétát lőtt fel Észak-Korea, rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Észak-Korea korábban tudatta, hogy egy földi megfigyelő műhold pályára helyezésének címén Unha-3 rakétát fog indítani valamikor április 12. és 16. között. (Az indítás egybeesik az ország alapítójának, Kim Ir Szennek a születési évfordulójával.) Dél-koreai és nyugati szakértők szerint Phenjan a műhold-fellövéssel valójában legújabb, nagy hatótávolságú rakétáját akarta kipróbálni. A nemzetközi közösség felszólította Phenjant, tegyen le terve végrehajtásáról, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.

Észak-Korea péntek reggel végül fellőtte a rakétát, de a kísérlet nem sikerült, a hordozórakéta több mint egy percen át repült, majd a tengerbe csapódott. A dél-koreai hadsereg szerint a rakéta egyes darabjai az ország nyugati partvidékén fekvő Kunszan várostól 190-210 kilométerre hullottak a Sárga-tengerbe.

A szöuli védelmi minisztérium később közölte, hogy a rakéta a fellövés után néhány perccel felrobbant a levegőben, húsz-egynéhány darabra hullott szét és a tergerbe zuhant. A dél-koreai erők igyekeznek felkutatni a roncsokat. A dél-koreai vezérkari főnök elmondta, a rakéta darabjai 100-150 kilométeres körzetben hullhattak a tengerbe, s a szárazföldön a jelek szerint nem okoztak semmilyen kárt.

Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság (NORAD) közölte, hogy Észak-Korea egy 6-9 ezer kilométer hatótávolságú, Taepodong-2 típusú interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt fel. A hajtómű első fokozata Szöultól 160 kilométerre nyugatra vált le a rakétáról, a második és a harmadik fokozat viszont nem lépett működésbe, ezek szintén a tengerbe estek.

Az észak-koreai hivatalos média is elismerte, hogy nem sikerült nagy hatótávolságú rakétával műholdat juttatnia a világűrbe, de a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség csak több mint négyórás hallgatás után törte meg a csendet, közölve, hogy a műhold nem lépett Föld körüli pályára. „A tudósok, technikusok és a szakértők most tanulmányozzák a kudarc okait” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán máris élesen elítélte, provokációnak minősítette az észak-koreai rakétafellövést. A Fehér Ház közleményében azt írja, bár a rakétaindítás kudarcot vallott, Phenjan lépése fenyegeti a térség biztonságát, sérti a nemzetközi jogot és ellentmond az ország nemrégiben vállalt kötelezettségeinek. „Észak-Korea csak még jobban elszigetelődik a provokatív cselekményekkel, fegyverekre és propagandára pazarolja a pénzét, miközben az észak-koreaiak egyre inkább éheznek” – hangoztatta Jay Carney fehér házi szóvivő a közleményben.

Kim Szung Hvan dél-koreai külügyminiszter Szöulban a Koreai-félsziget és a térség biztonságát fenyegető provokációnak minősítette Észak-Korea lépését. Hangsúlyozta, hogy a történtek egyértelmű megsértését jelentik az ENSZ BT azon határozatának, amely megtiltotta Phenjannak a ballisztikus rakétatechnológia alkalmazását.

A japán kormányszóvivő Tokióban nyilatkozva szintén súlyos, ENSZ-határozatokba ütköző provokációként értékelte az észak-koreai rakétafellövést. A szóvivő elmondta, hogy a szigetország diplomáciai csatornákon eljuttatta tiltakozását Phenjanba. A japán pénzügyminiszter közölte, Tokió a nemzetközi tiltakozásoktól függően fontolóra veheti az Észak-Koreával szembeni szankciói szigorítását. ENSZ-diplomaták közölték: pénteken rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a lehetséges válaszlépéseket.

Kína nyugalomra és önuralomra intett a Koreai-félszigeten azután, hogy Phenjan elismerte, műholdjának az űrbe juttatása sikertelen volt, s hordozórakétája a Sárga-tengerbe zuhant. Pekinget nem értesítették az indítás időpontjáról. Peking reméli, hogy a felek nem tesznek semmi olyat, amivel megsértenék a Koreai-félsziget békéjét és stabilitását – olvasható Liu Vej-min külügyi szóvivő kétsoros közleményében a kínai külügyminisztérium honlapján. A szóvivő péntek délutáni szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, Kínát nem értesítették előzetesen a műhold fellövésének pontos időpontjáról.

Észak-Korea még egyszer nem tudott műholdat Föld körüli pályára állítani, jóllehet 1998-ban és 2009-ben is kísérletet tett rá. A 2009-es rakétaindítás után kísérleti atomrobbantást is végrehajtott. Szakértők úgy vélik, Phenjan azóta is folytatta nukleáris programját, és a közeljövőben újabb kísérleti atomrobbantást hajthat végre, immár a harmadikat a 2006-os és 2009-es után.