HIRDETÉS

Raffay Ernő történész szerint a határmódosítás a megfelelő és helyes viszonyulás Trianonhoz

Krónika 2018. június 04., 20:24 utolsó módosítás: 2018. június 04., 20:43
HIRDETÉS

Raffay Ernő történész szerint nincs esély a Székelyföld területi autonómiájára, a magyar nemzetpolitikának új útra kell lépnie, ez pedig a területi revízió, a határmódosítás útja, mégpedig egy nagyhatalom támogatásával.

Raffay Ernő szerint okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat Fotó: T. Szabó György

A szakértő a budapesti Magyar Idők napilapnak a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából adott interjúban fejtette ki véleményét a témában. Raffay Ernő szerint a magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadják véglegesnek a trianoni helyzetet, szerinte ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is.

Ez végzetes következményekkel járhat” – állapította meg a történész.

A Trianonhoz történő második viszonyulás Raffay szerint az, hogy egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben. Ebből a történész arra következtet, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, „el kell felejteni az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet”.

HIRDETÉS

„Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt” – jelentette ki a Magyar Időknek Raffay Ernő. A történész –  aki a rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban pedig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt – most is az a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében.

Raffay úgy véli, okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. „És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll” – szögezte le a napilapnak adott interjúban a történész.

Reagáltatták Raffayt Romsics Ignác akadémikus múlt heti, ugyancsak egy lapinterjúban tett kijelentésére, miszerint Erdélyt örökre elvesztette a magyar állam, és a legjobb, ha beletörődünk ebbe a helyzetbe; Romsics szerint egy távlati, európai konföderáció terve megoldja Erdély helyzetét. Raffay elvtelennek nevezte a megállapítást, amely szerinte csak a reménytelenséget táplálja a magyarokba; Romsicsot ugyanakkor egyes régi marxista és liberális történészek szellemi örökösének nevezte, akinek szerinte nincsenek elvei, eszményei.

„Erdély nincs elveszve, Romsicsnak csak el kellene mennie a székelyekhez, a Hunyad megyei vagy a mezőségi magyar szórványfalvakba, esetleg a csángók szegény falvaiba, hogy meglássa azt a magyar erőt, amely – hála a végre anyaországként működő magyarországi jogi, anyagi és erkölcsi segítségnek is – nem engedi Erdély elveszítését. Tehát aki ezt mondja, az hazudik, ráadásul dez­informálja az erdélyi magyarságot. A pártatlanság álarcában tetszelgő, Romsics-féle destrukció és gyávaság engem a vörös gróf, Károlyi Mihály hazaáruló tevékenységére emlékeztet” – jelentette ki az interjúban Raffay Ernő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS