Nem marad adós. Putyin közölte Trumppal, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül a stratégiai bombázók elleni ukrán akciót
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
2025. június 05., 08:282025. június 05., 08:28
„Éppen most fejeztem be telefonbeszélgetésemet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetés nagyjából 1 óra 15 percig tartott. Tárgyaltunk az Oroszország földön lévő repülőgépei elleni ukrán támadásról és a két fél általi egyéb támadásokról.
– ismertette Trump.
„Szót ejtettünk Iránról is, és arról a tényről is, hogy fogytán van az idő Irán nukleáris fegyverekre vonatkozó döntéseivel kapcsolatban, amelyeket gyorsan meg kell hozni! Kijelentettem Putyin elnöknek, hogy Iránnak nem szabad nukleáris fegyverhez jutnia, és ebben, úgy hiszem, egyetértettünk. Putyin elnök felvetette, hogy részt venne az Iránnal folytatandó megbeszélésekben, és talán segíthetne az ügy gyors lezárásában. Azon a véleményen vagyok, hogy Irán húzza az időt döntésével ebben a rendkívül fontos kérdésben, nekünk viszont egyértelmű válaszra van szükségünk nagyon rövid időn belül!” – közölte még az amerikai elnök.
Amerikai szakértők: az ukránok mintegy 20 gépet rongáltak meg
Az Egyesült Államok becslése szerint a hétvégi ukrán dróntámadás akár 20 orosz harci gépet is eltalált, amelyek közül mintegy 10-et megsemmisítettek – közölte két amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel, ami körülbelül fele a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által becsült számnak.
Az amerikai tisztviselők mégis rendkívül jelentősnek minősítették a támadást, egyikük pedig arra figyelmeztetett, hogy ez Moszkvát sokkal keményebb tárgyalási pozícióba terelheti a több mint három éve tartó háború befejezését célzó, az Egyesült Államok által közvetített tárgyalásokon.
Ukrajna azt állítja, hogy a „Pókháló” fedőnevű művelet során 117 pilóta nélküli légi járművel, amelyeket a célpontokhoz közeli konténerekből indítottak, négy oroszországi légi támaszpontot vett célba.
Szerdán olyan felvételeket tett közzé, amelyeken az látható, amint drónjai orosz stratégiai bombázókat találnak el, és két A-50-es katonai kémrepülőgép kupolaantennáján landolnak, amelyekből csak egy maroknyi van az orosz flottában.
Putyin a nap folyamán XIV: Leó pápával is tárgyalt.
A Kreml sajtószolgálata szerint az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról esett szó.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai helyzetről folytatott eszmecsere során
Hangsúlyozta, hogy a válság végleges, igazságos és átfogó megoldásához meg kell szüntetni a kiváltó okait.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások isztambuli újrafelvételével kapcsolatban az orosz elnök tájékoztatta a pápát a második fordulóban elért konkrét megállapodásokról, a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek cseréjéről. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden lehetséges intézkedést meg fog hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket újraegyesítsék rokonaikkal.
Az elnök elismerését fejezte ki a pápának közreműködési készségéért a válság rendezésében, különösen a Vatikán „depolitizált alapú részvételéért” a sürgető humanitárius kérdések megoldásában.
Kijelentette, hogy az ukrán fél a napokban szándékos és célzott támadást követett el békés lakosok ellen, ami a nemzetközi jog értelmében egyértelműen terrorizmusnak minősül.
Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a kijevi hatóságoknak a Moszkva által kánoninak tekintett ortodox egyház felszámolására irányuló irányvonalával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejezte reményét, hogy a Szentszék aktívabban fog fellépni a vallásszabadság védelmében Ukrajnában.
Az orosz elnök ismételten gratulált a pápának megválasztásához, és sikert kívánt neki e magas tisztség betöltésében.
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Mindketten nagyra értékelték a húsvétkor elhunyt előző egyházfő, Ferenc pápa személyes hozzájárulását az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok megerősítéséhez.
Az orosz elnök és a pápa kölcsönösen kifejezte szándékát az együttműködés elmélyítésére a kulturális és a humanitárius területeken, valamint a keresztények és a keresztény szent helyek védelmében a világ különböző régióiban, egyebek között a Közel-Keleten.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Kirill kérését tolmácsolva Putyin eredményes pásztori szolgálatot kívánt a katolikus egyházfőnek.
A pápa támogatásáról biztosította a két testvéregyház közötti fontos párbeszéd folytatását. A beszélgetést a Kreml a közleményben konstruktívnak minősítette, rámutatva, hogy mindkét fél kifejezte szándékát a kapcsolatok folytatására.
Putyin kormánya szerdai ülésén hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a terrortámadásokról a döntést politikai szinten hozták meg Kijevben.
„A mai kijevi rezsimnek egyáltalán nem kell a béke, mert számára az minden bizonnyal a hatalom elvesztését jelentené” – mondta.
A kijevi elit az elszenvedett hatalmas háborús veszteségek és amiatt, hogy hadserege az egész frontvonalon visszavonulásra kényszerül, megpróbálja megfélemlíteni Oroszországot, és áttért a terrortámadásokra mint eszközre – mondta.
– szögezte le Putyin.
„Ami Brjanszkban történt, az civilek elleni célzott támadás volt. Minden nemzetközi norma szerint az ilyen cselekményeket terrorizmusnak nevezik” – jelentette ki.
Meggyőződése szerint Kijevnek
Ha szüneteltetnék a harci cselekményeket, akkor Kijev ezt fegyverutánpótlásra, az erőszakos mozgósítás folytatására és terrortámadások előkészítésére használná fel – véli. Hozzátette, hogy „Ukrajna támogatói a terroristák bűntársai.”
Az ukrán titkosszolgálatok úgy tudták megtámadni az orosz légitámaszpontokon állomásozó stratégiai bombázó repülőgépeket vasárnap, hogy a robbanóanyaggal megrakott drónokat faházak tetejében rejtették el.
A kijevi hatóságokból hiányzik a politikai kultúra, hiszen sértegetik azokat, akikkel meg akarnak állapodni – mondta.
„Milyen tekintélyük lehet egy velejéig romlott és teljesen korrupt rezsim vezetőinek? Az egész világ erről beszél” – tette hozzá.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a tanácskozáson kijelentette, hogy
Közben az orosz védelmi minisztérium közölte: az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg elfoglalta a Szumi megyei Kindrativka és a donyecki régióban lévő Ridkodub települést, valamint megsemmisítette egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétarendszer indítóállását, radarállomását és vezérlőfülkéjét.
Harkivot támdták az oroszok, gyerekek is megsérültek
A Harkiv városa ellen csütörtökre virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadásokban 17 ember, köztük két gyermek sérült meg – jelentette Oleh Szinyehubov regionális kormányzó.
A város Szlobodszkij kerületében legalább két magasépületet találtak el a támadó drónok – mondta Szinehubov.
A támadásban két 13 éves lány és egy terhes nő is megsérült. Egy 93 éves nő is sérüléseket szenvedett. Az áldozatok sérüléseinek mértékéről nem adtak tájékoztatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közölte, hogy Oroszország 2025-ben közel 27 700 légibombát, 11 200 Sahed drónt, mintegy 9000 más típusú támadó drónt és több mint 700 rakétát lőtt ki Ukrajnára.
Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy Ridkodub bevétele után az orosz haderő nyomást tud gyakorolni azokra az ukrán katonai egységekre, amelyek még mindig a szomszédos „Luhanszki Népköztársaság” területén tartózkodnak. A településről három irányban lehet támadást indítani – tette hozzá.
A moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott törni, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1475 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy üzemanyaggyárat, több drónösszeszerelő és -tároló létesítményt, több lőszerraktárt, egy anyagi-műszaki ellátó bázis, három harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, két önjáró 155 milliméteres tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 109 repülőgép típusú drónt.
Mark Rutte: elismerésre méltóak Donald Trumpnak a béke elérésére tett erőfeszítései
A NATO célja, hogy tartós és hosszú távú békét érjenek el Ukrajnában, és Donald Trump amerikai elnök e téren tett erőfeszítései elismerésre méltóak – jelentette ki a NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.
A tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos találkozójára érkezve Mark Rutte azt mondta: míg az ukrajnai védelmi kapcsolattartó csoport (UDCG) tagjai tanácskozást folytatnak Brüsszelben, „az oroszok továbbra is ártatlan embereket és városokat támadnak Ukrajnában”.
„Ez az erőszak az erőszak kedvéért történik. Biztosíthatom Ukrajnát arról, hogy a NATO és a szövetségesek önök mellett állnak, és folytatják az ország támogatását a wiesbadeni parancsnokságunkon keresztül” – mondta
Hozzátette: „addig gondoskodnunk kell arról, hogy meglegyen minden eszköz a harc folytatásához, annak érdekében, hogy amikor véget ér a háború, az orosz elnök is megjegyezze, hogy nem próbálhatja többé megtámadni Ukrajnát”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hangsúlyozta: Ukrajna békét akar. „Támogattuk Trump elnök februári kezdeményezését. Ukrajna folyamatosan küldi tárgyalócsapatait a megbeszélésekre, de jelenleg azt látjuk, hogy az ultimátumok továbbra is fennállnak. Hálásak vagyunk minden nemzet támogatásáért, és reméljük, hogy ismét egységet tudunk felmutatni, valamint kitartásunkról tanúbizonyságot tenni” – jelentette ki.
Az ukrajnai védelmi kapcsolattartó csoport tanácskozására videokapcsolaton keresztül bejelentkezett Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is, aki hangsúlyozta: a légvédelmi rakéták és rendszerek gyorsabb leszállítására van szükségük.
„Csapatunk világos adatokat szolgáltatott arról, hány rendszerre van szükségünk – különösen Patriot rendszerekre –, mivel ezek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy Oroszországot rákényszerítsük rakétatámadásainak és terrorjának befejezésére” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, Ukrajna több országgal is megkezdte az egyeztetéseket arról, hogy légvédelmi rendszerek – például MESAMS, IRIS-T, SAM és más típusok – gyártását helyezzék át Ukrajnába.
Zelenszkij kitért az ukrán védelmi ipar fejlesztésének szükségességére. Mint fogalmazott, már most is több közös projekt működik külföldi partnerekkel, de ezeket legalább 50 százalékkal kell bővíteni. Hozzátette: az ukrán hadiiparban még mindig jelentős kihasználatlan kapacitások rejlenek, amelyek kihasználásához elsősorban pénzügyi forrásokra van szükség.
Az ukrán államfő kiemelte a drónok szerepét is a háborús műveletekben, különösen a Spider Web művelet során. Elmondása szerint ezek az eszközök életeket mentenek és konkrét eredményeket hoznak a frontvonalon.
Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna jelenlegi költségvetéséből 17 milliárd dollár jut fegyverbeszerzésre, míg az iparág teljes értéke 35 milliárd dollár. Az elnök szerint az ehhez szükséges 18 milliárd dolláros finanszírozási hiány csak nemzetközi együttműködéssel hidalható át. Ennek fényében megállapodásokat sürgetett a találkozón közös gyártásról és befektetésekről.
Zelenszkij hangsúlyozta: nem engedhető meg, hogy „Oroszország elhomályosítsa a valóságot vagy félrevezesse a világot”.
„Moszkvát diplomáciára kell kényszeríteni. Tűzszünetre, valódi békére és biztonságra van szükség. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetnünk. A frontvonal, a gyártás, a technológia és a biztonsági architektúra terén mindennek hatékonynak kell lennie” – fogalmazott Zelenszkij a NATO-tagországok miniszterei előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!