Az ukránok harmadjára mértek csapást a Krími hídra
Fotó: kepernyőmentés / СБ України
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
2025. június 03., 20:552025. június 03., 20:55
A közlés szerint a hajnali órákban aktiválták azokat a robbanószerkezeteket, amelyeket a híd tartóoszlopai alá helyeztek. A titkosszolgálat adatai szerint a robbanóanyag, amely 1100 kilogramm TNT-nek megfelelő erejű volt, jelentős károkat okozott az alépítmények szintjén, a robbantás következtében a híd állapota veszélyessé vált – számolt be róla az MTI.
A tervezést és a művelet koordinálását személyesen Vaszil Maljuk SZBU-főnök irányította.
„Isten szereti a hármasságot, az SZBU pedig mindig véghez viszi, amit eltervez, és sosem ismétli önmagát. Korábban már kétszer is csapást mértünk a Krími hídra 2022-ben és 2023-ban. Ezért ma folytattuk ezt a hagyományt, ezúttal a víz alatt. Az Oroszországi Föderáció törvénytelen létesítményeinek nincs helyük államunk területén. A Krími híd tehát teljesen jogos célpont, különösen annak fényében, hogy az ellenség logisztikai ütőérként használja csapatai ellátására.
– jelentette ki Maljuk, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A helyi hatóságok legfrissebb adatai szerint három ember halt meg és 25 sebesült meg kedden, miután az orosz erők rakéta-sorozatvetővel csapást mértek az északkelet-ukrajnai Szumi város központi részére. A sebesültek közül három gyerek és három felnőtt súlyos állapotban van.
Az előzetes adatok szerint úgyszintén rakéta-sorozatvetővel intéztek támadást az orosz csapatok a a Harkiv megyei Csisztovogyivka települése ellen, a támadásban legalább két ember életét vesztette, további hárman pedig megsebesültek – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
Harkiv megyében egy orosz drón megtámadta az Avtosztrada vállalat útmunkásainak mobil lakókonténereit. A dolgozók a frontvonalhoz közeli utak javításán dolgoztak – közölte a cég tulajdonosa, Makszim Skil. Hozzátette, hogy a támadás következtében egy rakodógép-kezelő életét vesztette.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában elmondta, hogy a háború kezdete – 2022 februárja – óta az orosz stratégiai légierő repülőgépei összesen 2437 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki Ukrajna területére.
Rusztem Umerov védelmi miniszter – az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség vezetője – a Facebookon tett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy mivel Oroszország csak a hétfői isztambuli találkozón tette közzé a tűzszünettel kapcsolatos saját „memorandumát”, úgy tűnik, mintha ismét csak időhúzásra játszana.
„Mi a dokumentumainkat előre átadtuk. Az orosz fél »memoranduma« viszont csak már a találkozó alatt jelent meg. Ez megalapozza azt a feltételezést, hogy a céljuk az volt, hogy a találkozó ne hozza meg azokat az eredményeket, amelyek a háború befejezéséhez szükségesek. Úgy tűnik, az oroszok ismét húzzák az időt, és csupán látszatdiplomáciát folytatnak az Egyesült Államok kedvéért valódi lépések helyett” – írta a miniszter.
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!