
Fotó: Mediafax
Chiºinãu megengedhetetlennek neveziazt a „spekulatív módszert”, ahogyan szerinteBukarest kezeli a Pruton túli országnak az EU legutóbbibővítési hulláma nyomán kialakítottkülönleges státusát. A moldovai kormányazt rója fel a bukaresti hatóságoknak, hogy nemmondtak le egy román fennhatóság alátartozó uniós vízumközpont létrehozásáról,holott Brüsszelben már eldőlt, hogy a létesítménytMagyarország chiºinãui nagykövetségénnyitják meg.
Vasile Tarlev továbbáazzal vádolja Bukarestet, hogy kétszínűen éshamisan viszonyul az államközi kapcsolatokhoz, amikor„mesterségesen” valós problémakéntpróbálja beállítani, miszerint amoldovaiak tömegesen folyamodnak román állampolgárságért.„Románia valódi szándékait bizonyítjaaz is, hogy a bukaresti hatóságokból hiányzikaz akarat a kétoldalú alapszerződés, valamint ahatáregyezmény aláírására.A Moldovai Köztársaság nem fogadja el, hogypolgárai jövőjét kétszínű,veszélyes kulisszajátékok befolyásolják,amelyek aláássák az országnemzetbiztonságát, jogállamiságánakelveit” – szerepel a moldovai kormányfőnek a brüsszelihatóságokhoz intézett felhívásában.
A Prut menti diplomáciaisúrlódást legutóbb az váltotta ki,hogy áprilisban a Magyar Köztársaságchiºinãui nagykövetségén kezdi meg működésétaz EU vízumkiadó központja.
Az évi húszezer vízumkibocsátására tervezett intézménylétrehozásáról tavaly kezdődtek meg atárgyalások Magyarország és a MoldovaiKöztársaság illetékesei között.Brüsszel jóváhagyásával meg isállapodtak abban, hogy idén tavasszal a chiºinãuimagyar diplomáciai kirendeltségen lát munkáhozaz Unió tagállamaiba utazó moldovaiállampolgárok vízumigényétkiszolgáló központ. Csakhogy Vasile Blaga románbelügyminiszter az Európai Bizottság igazságügyiés belügyi tanácsának februáriülésén arra tett javaslatot, hogy a központotne a moldovai fővárosban, hanem Bukarestben hozzáklétre. Bukarest „könyökölése”rendkívül felbőszítette a moldovai illetékeseket.Andrei Stratan moldovai külügyminiszter nemrégértelmetlennek és okafogyottnak nevezte a románjavaslatot, azzal érvelve, hogy Chiºinãu Budapesttel ésBrüsszellel egyaránt megállapodott a központmegnyitásáról. Bukarest szándékamögött az húzódik, hogy jelenleg közelegymillió moldovai várja, hogy a román hatóságokelbírálják állampolgárságikérvényét, a folyamat azonban évekigelhúzódik. Traian Bãsescu államfő a kormánymúlt heti ülésén éppen amiattbírálta a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinetet,hogy nem tesz meg mindent a procedúra felgyorsításáért.Az elnök egyúttal felkérte az IgazságügyiMinisztériumot az állampolgársági törvényhaladéktalan módosítására, amely ahatáron túli románok esetében jelentősenmegkönnyítené az állampolgárságmegszerzését. Románia eme szándékátélesen bírálta a napokban Vladimir Voroninmoldovai államfő is, aki szerint a több mint 800 ezerállampolgárság-igénylőről szólóbukaresti adat már csak azért is hamis, mivel a 4,4millió lakosú ország mindössze kétszázaléka vallotta magát románnak alegutóbbi népszámláláson.
Bukarestben egyébkéntmegütközést váltott ki, hogy Voronin a minapa kisebbségek iránti intoleranciával vádoltaa román hatóságokat, mivel szerinte nemhajlandók hivatalosan elismerni az általa tízmilliófőre becsült moldovai kisebbséget. A külügyminiszteritisztségre jelölt Adrian Cioroianu liberálisképviselő „kis aberrációnak” nevezteVoronin vádját, amely szerinte nem számítmeglepetésnek egy „kriptokommunistának nevezett”chiºinãui kormánytól. Tegnap különben aromán Külügyminisztérium és TraianBãsescu egyaránt úgy nyilatkozott: tudomásulvették a moldovai álláspontot, amelyhez viszontsemmiféle kommentárt nem fűznek. „Romániapolitikája ettől még nem változik” –szögezte le az államfő. Lapunk egyébkéntdiplomáciai forrásokból úgy értesült,hogy Brüsszelben megütközéssel fogadtákChiºinãu vádjait, és a román–moldovaivitában az EU-diplomaták egyértelműen Bukarestpártját fogják. Szakértők felhívtáka figyelmet arra, hogy a moldovai diplomáciai offenzívaTraian Bãsescu januári chiºinãui látogatásaután erősödött meg, az államközikonfliktus pedig hosszú ideig visszaveti a MoldovaiKöztársaság európai integrációsreményeit.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.