Az erdélyi református püspök is meglátogatta a Kolozs megyei Bodonkúton felújított református templomot
Fotó: Kiss Gábor
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. A 2010-es években elindított templomfelújítási program nemcsak templomok százainak megmentését tette lehetővé, hanem iskolák, közösségi intézmények és szociális létesítmények megújulását is. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán: az erdélyi magyar közösségek megerősödését, az anyanyelvi oktatás fennmaradását és a közösségi élet újjászerveződését is szolgálják.
2026. március 11., 19:212026. március 11., 19:21
Az elmúlt másfél évtizedben az erdélyi magyar közösségek egyik legjelentősebb fejlesztési folyamata a templomfelújítási és intézményfejlesztési program volt, amelyet a magyar kormány indított el a 2010-es években. A kezdeményezés nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli magyar régiókban – így Erdélyben is – komoly lendületet adott az egyházi és közösségi infrastruktúra megújításának. Az Erdélyi Református Egyházkerületben ennek a programnak a története, eredményei és hatása ma is jól látható – fogalmazott a Krónikának Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
A kezdetek a 2010-es évekbe nyúlnak vissza, amikor a magyar kormány meghirdette a templomfelújítási programot. Az elképzelés lényege az volt, hogy a Kárpát-medence magyar közösségeit erősítsék meg – nemcsak szimbolikusan, hanem kézzelfogható módon is. A templomok és az egyházi közösségi épületek felújítása egyszerre szolgálta a vallási élet megőrzését, a kulturális örökség védelmét és a helyi közösségek megerősítését.
Az egyházvezetés akkor felmérte a gyülekezetek igényeit, és ezek alapján kezdődtek meg a tárgyalások Budapesten a magyar kormánnyal. Az egyeztetések eredményeként jelentős támogatási keret jött létre, amelyből templomok, egyházi intézmények és más közösségi épületek újulhattak meg.
Kolumbán Vilmos József szerint erős az erdélyi magyarok identitástudata
Fotó: Haáz Vince
„A templomfelújítási program hátterében történelmi okok is álltak. A trianoni békeszerződés után az erdélyi magyar közösségek gazdasági lehetőségei jelentősen beszűkültek. Az 1921-es román földreform, majd az 1948-as államosítás során az egyházak számos ingatlanukat és vagyonukat elveszítették. A kommunista rendszer bukása után ugyan több épület visszakerült az egyház tulajdonába, ám ezek gyakran leromlott állapotban voltak, és felújításukhoz a helyi közösségeknek nem volt elegendő anyagi forrásuk” – foglalta össze portálunknak az előzményeket Kolumbán Vilmos József református püspök.
Ebben a helyzetben vált kulcsfontosságúvá a magyar állami támogatás. A program lehetővé tette, hogy számos templom és közösségi épület megújuljon, így a gyülekezeteknek a jövőben már ne a folyamatos állagmegóvásra kelljen minden erőforrásukat fordítaniuk. Egy felújított templom ugyanis hosszú évtizedekre biztos alapot ad: a nagyobb beavatkozások után akár 20–30 évig is elegendő a kisebb karbantartás.
Új fejezet nyílt az Erdélyi Református Egyházkerület életében: ünnepélyes keretek között beiktatták Kolumbán Vilmos Józsefet püspöki tisztségébe a kolozsvári Farkas utcai református templomban.
A támogatások elosztása az egyházon belül pályázati rendszerben történt. A gyülekezetek a lelkipásztorok közreműködésével felmérték a szükségleteiket, majd előzetes költségbecsléssel benyújtották igényléseiket az egyházkerülethez. A püspöki hivatalban ezek alapján döntöttek arról, hol, milyen beavatkozásra kerül sor. A kezdeti tervek után részletes költségvetések készültek, és ezek alapján osztották el a rendelkezésre álló forrásokat – mutatott rá a református püspök.
Számos olyan templom is megújult, ahol ma már csak néhány hívő él, vagy a gyülekezet teljesen eltűnt. Az egyház vezetése ugyanis abból indult ki, hogy minden templom egy történelmi közösség emlékét őrzi, ezért ezek megőrzése kulturális és identitási szempontból is fontos.
Ennek köszönhetően Erdély különböző régióiban – a székelyföldi tömbmagyarságtól a dél-erdélyi szórványig – egyaránt történtek felújítások. Egyes esetekben a templomok új funkciót is kaptak: ha már nincs állandó gyülekezet, akkor a környékbeli közösségek évente több alkalommal közös istentiszteleteket tartanak bennük. Az elmúlt években összesen mintegy 390 templom újult meg az Erdélyi Református Egyházkerületben különböző forrásokból – elsősorban magyar állami, és kisebb részben román állami és európai uniós támogatásokból. Ez a szám jól mutatja a program nagyságrendjét, hiszen ilyen volumenű felújítási hullám az elmúlt száz évben nem volt az erdélyi református egyház történetében.
Kató Béla leköszönö püspök megáldja utódját, Kolumbán Vilmos Józsefet, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét
Fotó: Orbán Orsolya
Ezekből a forrásokból általában kisebb javításokat vagy egy-egy nagyobb beruházás részfeladatait tudják finanszírozni. Összehasonlításképpen: az egyházkerület évente 35–40 millió lej körüli összeget fordít különböző épületfelújításokra, amely több forrásból – köztük magyarországi támogatás, uniós pályázatok és helyi hozzájárulások – adódik össze.
A helyi közösségek szerepe szintén jelentős. Sok esetben a gyülekezetek önerőből is hozzájárultak a felújításokhoz: adománygyűjtésekkel, közösségi munkával vagy önkormányzati támogatással. Az összes beruházás költségének akár egynegyede vagy egyharmada is helyi forrásból származott. Ez azt jelzi, hogy a külső támogatás nem helyettesítette a közösségi összefogást, hanem inkább kiegészítette és megerősítette azt.
A templomfelújítási program azonban nemcsak egyházi épületeket érintett. Számos egyházi oktatási intézmény is megújult magyar állami támogatással. Kolozsváron például felújították a Református Kollégium történelmi épületét a Farkas utcában, amelyet a restitúció után rendkívül rossz állapotban kapott vissza az egyház. A rehabilitáció során az épületet úgy alakították át, hogy megfeleljen a modern oktatás követelményeinek.
Hasonló beruházások történtek Marosvásárhelyen, ahol a Bolyai Farkas Líceum épületének felújítása szintén magyar állami forrásból valósult meg. Székelyudvarhelyen új iskolaszárny épült, Sepsiszentgyörgyön elemi iskola létesült, Kézdivásárhelyen pedig tornaterem készült.
A támogatások a szociális ellátás területén is éreztették hatásukat. Sepsiszentgyörgyön felépült a Szilvássy Carola Öregotthon, Kolozsváron pedig két új idősotthon jött létre egyházi kezdeményezésre. Ezek az intézmények különösen fontosak egy olyan országban, mint Románia, amelynek lakosságának egy jelentős része külföldön dolgozik, és sok idős ember marad megfelelő családi háttér nélkül itthon, magányosan.
Kiemelt projekt volt az Ajtonban megvalósított telepítési program is. Itt az egyházközség földjén huszonegy lakóház épült magyar állami támogatással, hogy fiatal értelmiségi családok telepedhessenek le a Kolozsvár közeli faluban. A kezdeményezésnek köszönhetően új magyar közösség alakult ki, és a helyi gyülekezet is megerősödött.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak számára a magyar kormány által finanszírozott program eredményei tehát messze túlmutatnak az épületfelújításokon. A megújult templomok és intézmények a közösségi élet új tereit teremtették meg. Sok helyen a templom lett ismét a közösségi összetartozás szimbóluma és gyakorlati központja.
Az elmúlt évek azonban új kihívásokat is hoztak. A koronavírus-járvány, az ezt követő ukrajnai nháború, majd az európai gazdasági bizonytalanság miatt a nagy léptékű infrastrukturális programok jelenleg szünetelnek. A magyar állami támogatások inkább működési és rendezvénytámogatási formában érkeznek, például ifjúsági találkozók, fesztiválok vagy egyházi programok szervezéséhez. Ennek ellenére az egyház vezetése bizakodó. A felújított épületek hosszú távon biztosítják az egyházi élet feltételeit, és lehetőséget adnak arra, hogy a közösségek saját erőből is tovább fejlődjenek.
Marosvásárhelyi istentiszteleten az egyházkerület püspöke
Fotó: Haáz Vince
– fogalmaz Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Az egyházi vezető szerint azonban az erdélyi magyarok identitástudata és közösségi kötődése továbbra is erős. A gyülekezetekben él az adakozás és az összefogás hagyománya, és sok helyen önerőből is jelentős fejlesztések valósulnak meg.
A templomfelújítási program tehát nemcsak épületeket mentett meg, hanem hozzájárult a közösségi önbizalom erősödéséhez is. Az elmúlt évtizedben olyan infrastrukturális alap jött létre, amely hosszú időre biztosíthatja az erdélyi magyar református közösségek működését.
Bár a jövő gazdasági és demográfiai szempontból bizonytalan, a megújult templomok és intézmények azt üzenik: az erdélyi magyar közösség élni akar, és képes megőrizni értékeit a változó körülmények között is – hangsúlyozta portálunknak Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Meg kell erősíteni, tovább kell építeni a belső emberi közösségeket, olyan környezetet kívánunk megteremteni, ahol mindenki megtalálja a helyét – állapította meg a Krónikának Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspöke.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges kirohanásairól ismert Diana Șoșoacă EP-képviselő élesen kikelt Emil Boc ellen egy közösségi médiás bejegyzésében.
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!