
Fotó: Mediafax
Chiºinãu megengedhetetlennek neveziazt a „spekulatív módszert”, ahogyan szerinteBukarest kezeli a Pruton túli országnak az EU legutóbbibővítési hulláma nyomán kialakítottkülönleges státusát. A moldovai kormányazt rója fel a bukaresti hatóságoknak, hogy nemmondtak le egy román fennhatóság alátartozó uniós vízumközpont létrehozásáról,holott Brüsszelben már eldőlt, hogy a létesítménytMagyarország chiºinãui nagykövetségénnyitják meg.
Vasile Tarlev továbbáazzal vádolja Bukarestet, hogy kétszínűen éshamisan viszonyul az államközi kapcsolatokhoz, amikor„mesterségesen” valós problémakéntpróbálja beállítani, miszerint amoldovaiak tömegesen folyamodnak román állampolgárságért.„Románia valódi szándékait bizonyítjaaz is, hogy a bukaresti hatóságokból hiányzikaz akarat a kétoldalú alapszerződés, valamint ahatáregyezmény aláírására.A Moldovai Köztársaság nem fogadja el, hogypolgárai jövőjét kétszínű,veszélyes kulisszajátékok befolyásolják,amelyek aláássák az országnemzetbiztonságát, jogállamiságánakelveit” – szerepel a moldovai kormányfőnek a brüsszelihatóságokhoz intézett felhívásában.
A Prut menti diplomáciaisúrlódást legutóbb az váltotta ki,hogy áprilisban a Magyar Köztársaságchiºinãui nagykövetségén kezdi meg működésétaz EU vízumkiadó központja.
Az évi húszezer vízumkibocsátására tervezett intézménylétrehozásáról tavaly kezdődtek meg atárgyalások Magyarország és a MoldovaiKöztársaság illetékesei között.Brüsszel jóváhagyásával meg isállapodtak abban, hogy idén tavasszal a chiºinãuimagyar diplomáciai kirendeltségen lát munkáhozaz Unió tagállamaiba utazó moldovaiállampolgárok vízumigényétkiszolgáló központ. Csakhogy Vasile Blaga románbelügyminiszter az Európai Bizottság igazságügyiés belügyi tanácsának februáriülésén arra tett javaslatot, hogy a központotne a moldovai fővárosban, hanem Bukarestben hozzáklétre. Bukarest „könyökölése”rendkívül felbőszítette a moldovai illetékeseket.Andrei Stratan moldovai külügyminiszter nemrégértelmetlennek és okafogyottnak nevezte a románjavaslatot, azzal érvelve, hogy Chiºinãu Budapesttel ésBrüsszellel egyaránt megállapodott a központmegnyitásáról. Bukarest szándékamögött az húzódik, hogy jelenleg közelegymillió moldovai várja, hogy a román hatóságokelbírálják állampolgárságikérvényét, a folyamat azonban évekigelhúzódik. Traian Bãsescu államfő a kormánymúlt heti ülésén éppen amiattbírálta a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinetet,hogy nem tesz meg mindent a procedúra felgyorsításáért.Az elnök egyúttal felkérte az IgazságügyiMinisztériumot az állampolgársági törvényhaladéktalan módosítására, amely ahatáron túli románok esetében jelentősenmegkönnyítené az állampolgárságmegszerzését. Románia eme szándékátélesen bírálta a napokban Vladimir Voroninmoldovai államfő is, aki szerint a több mint 800 ezerállampolgárság-igénylőről szólóbukaresti adat már csak azért is hamis, mivel a 4,4millió lakosú ország mindössze kétszázaléka vallotta magát románnak alegutóbbi népszámláláson.
Bukarestben egyébkéntmegütközést váltott ki, hogy Voronin a minapa kisebbségek iránti intoleranciával vádoltaa román hatóságokat, mivel szerinte nemhajlandók hivatalosan elismerni az általa tízmilliófőre becsült moldovai kisebbséget. A külügyminiszteritisztségre jelölt Adrian Cioroianu liberálisképviselő „kis aberrációnak” nevezteVoronin vádját, amely szerinte nem számítmeglepetésnek egy „kriptokommunistának nevezett”chiºinãui kormánytól. Tegnap különben aromán Külügyminisztérium és TraianBãsescu egyaránt úgy nyilatkozott: tudomásulvették a moldovai álláspontot, amelyhez viszontsemmiféle kommentárt nem fűznek. „Romániapolitikája ettől még nem változik” –szögezte le az államfő. Lapunk egyébkéntdiplomáciai forrásokból úgy értesült,hogy Brüsszelben megütközéssel fogadtákChiºinãu vádjait, és a román–moldovaivitában az EU-diplomaták egyértelműen Bukarestpártját fogják. Szakértők felhívtáka figyelmet arra, hogy a moldovai diplomáciai offenzívaTraian Bãsescu januári chiºinãui látogatásaután erősödött meg, az államközikonfliktus pedig hosszú ideig visszaveti a MoldovaiKöztársaság európai integrációsreményeit.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.