
Fotó: Mediafax
Chiºinãu megengedhetetlennek neveziazt a „spekulatív módszert”, ahogyan szerinteBukarest kezeli a Pruton túli országnak az EU legutóbbibővítési hulláma nyomán kialakítottkülönleges státusát. A moldovai kormányazt rója fel a bukaresti hatóságoknak, hogy nemmondtak le egy román fennhatóság alátartozó uniós vízumközpont létrehozásáról,holott Brüsszelben már eldőlt, hogy a létesítménytMagyarország chiºinãui nagykövetségénnyitják meg.
Vasile Tarlev továbbáazzal vádolja Bukarestet, hogy kétszínűen éshamisan viszonyul az államközi kapcsolatokhoz, amikor„mesterségesen” valós problémakéntpróbálja beállítani, miszerint amoldovaiak tömegesen folyamodnak román állampolgárságért.„Románia valódi szándékait bizonyítjaaz is, hogy a bukaresti hatóságokból hiányzikaz akarat a kétoldalú alapszerződés, valamint ahatáregyezmény aláírására.A Moldovai Köztársaság nem fogadja el, hogypolgárai jövőjét kétszínű,veszélyes kulisszajátékok befolyásolják,amelyek aláássák az országnemzetbiztonságát, jogállamiságánakelveit” – szerepel a moldovai kormányfőnek a brüsszelihatóságokhoz intézett felhívásában.
A Prut menti diplomáciaisúrlódást legutóbb az váltotta ki,hogy áprilisban a Magyar Köztársaságchiºinãui nagykövetségén kezdi meg működésétaz EU vízumkiadó központja.
Az évi húszezer vízumkibocsátására tervezett intézménylétrehozásáról tavaly kezdődtek meg atárgyalások Magyarország és a MoldovaiKöztársaság illetékesei között.Brüsszel jóváhagyásával meg isállapodtak abban, hogy idén tavasszal a chiºinãuimagyar diplomáciai kirendeltségen lát munkáhozaz Unió tagállamaiba utazó moldovaiállampolgárok vízumigényétkiszolgáló központ. Csakhogy Vasile Blaga románbelügyminiszter az Európai Bizottság igazságügyiés belügyi tanácsának februáriülésén arra tett javaslatot, hogy a központotne a moldovai fővárosban, hanem Bukarestben hozzáklétre. Bukarest „könyökölése”rendkívül felbőszítette a moldovai illetékeseket.Andrei Stratan moldovai külügyminiszter nemrégértelmetlennek és okafogyottnak nevezte a románjavaslatot, azzal érvelve, hogy Chiºinãu Budapesttel ésBrüsszellel egyaránt megállapodott a központmegnyitásáról. Bukarest szándékamögött az húzódik, hogy jelenleg közelegymillió moldovai várja, hogy a román hatóságokelbírálják állampolgárságikérvényét, a folyamat azonban évekigelhúzódik. Traian Bãsescu államfő a kormánymúlt heti ülésén éppen amiattbírálta a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinetet,hogy nem tesz meg mindent a procedúra felgyorsításáért.Az elnök egyúttal felkérte az IgazságügyiMinisztériumot az állampolgársági törvényhaladéktalan módosítására, amely ahatáron túli románok esetében jelentősenmegkönnyítené az állampolgárságmegszerzését. Románia eme szándékátélesen bírálta a napokban Vladimir Voroninmoldovai államfő is, aki szerint a több mint 800 ezerállampolgárság-igénylőről szólóbukaresti adat már csak azért is hamis, mivel a 4,4millió lakosú ország mindössze kétszázaléka vallotta magát románnak alegutóbbi népszámláláson.
Bukarestben egyébkéntmegütközést váltott ki, hogy Voronin a minapa kisebbségek iránti intoleranciával vádoltaa román hatóságokat, mivel szerinte nemhajlandók hivatalosan elismerni az általa tízmilliófőre becsült moldovai kisebbséget. A külügyminiszteritisztségre jelölt Adrian Cioroianu liberálisképviselő „kis aberrációnak” nevezteVoronin vádját, amely szerinte nem számítmeglepetésnek egy „kriptokommunistának nevezett”chiºinãui kormánytól. Tegnap különben aromán Külügyminisztérium és TraianBãsescu egyaránt úgy nyilatkozott: tudomásulvették a moldovai álláspontot, amelyhez viszontsemmiféle kommentárt nem fűznek. „Romániapolitikája ettől még nem változik” –szögezte le az államfő. Lapunk egyébkéntdiplomáciai forrásokból úgy értesült,hogy Brüsszelben megütközéssel fogadtákChiºinãu vádjait, és a román–moldovaivitában az EU-diplomaták egyértelműen Bukarestpártját fogják. Szakértők felhívtáka figyelmet arra, hogy a moldovai diplomáciai offenzívaTraian Bãsescu januári chiºinãui látogatásaután erősödött meg, az államközikonfliktus pedig hosszú ideig visszaveti a MoldovaiKöztársaság európai integrációsreményeit.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.