2010. május 20., 10:052010. május 20., 10:05
Fico leszögezte: Pozsony azután folyamodott ehhez a lépéshez, miután a magyar fél elutasította a magyar–szlovák kisebbségi és emberi jogi vegyes bizottság azonnali összehívását, amely megvitatta volna a kettős állampolgárság kérdését. Sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a kijelölt magyar kormányfő kedden provokációnak minősítette Pozsony álláspontját a kettős állampolgárság ügyében.
Fico ismételten elfogadhatatlannak, nemzetbiztonsági kockázatnak, a magyar–szlovák alapszerződés és a nemzetközi egyezmények megsértésének nevezte a magyar kettős állampolgársági törvénytervezetet. Kifejtette: a szlovák kormány már elkészítette a szükséges jogi válaszlépéseket; amint a törvényt a magyar Országgyűlés elfogadja, összeül a szlovák kormány, és a parlament rendkívüli ülése elé terjeszti az intézkedéseket.
A kormányfő úgy fogalmazott: elfogadhatatlan az a mód, ahogyan Magyarország egyoldalúan, a szomszédok megkérdezése nélkül akarja elfogadni a törvényt. Fico hangsúlyozta, hogy a helyzet nagyon komoly, és „rövidesen mindenkinek ráfagy a mosoly az arcára”. Szlovákia ezért tárgyalni akar Magyarországgal, s diplomáciai téren is nyomást próbál gyakorolni Budapestre.
Arra a konkrét felvetésre, hogy miért nem tárgyal a Magyarországgal szomszédos, szintén érintett országokkal – például Romániával vagy Szerbiával – Fico nem válaszolt. Csak annyit mondott, hogy érzékeny kétoldalú problémáról van szó, amelyet a magyar féllel való tárgyalások során kell megoldani. Orbán Viktor válaszában kifejtette: amíg Magyarországon nem áll fel az új kormány, és Szlovákiában nem zajlanak le a választások, és nem áll fel ott is az új vagy régi-új kormány, addig „semmifajta üzengetésnek a sajtón keresztül nincsen semmi értelme”.
Közölte: „nem áll módunkban semmilyen provokatív kijelentésre válaszolni”. A legnagyobb szlovák ellenzéki párt közben bejelentette: készen áll arra, hogy amennyiben a júniusi parlamenti választások után döntési pozícióba kerül, a lakosság szankciókkal való ijesztgetése nélkül rendezze a magyarországi kettős állampolgársági törvénytervezetről kirobbant magyar–szlovák vitát. „Nincs semmi ok arra, hogy ijesztgessük a polgárokat, sem arra, hogy összehívjuk a nemzetbiztonsági tanácsot” – jelentette ki Iveta Radicová, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) választási listavezetője.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.