Pozitívan fogadta a Hamász a tűzszüneti javaslatot, de még nem válaszolt – Izrael: már tízezer Hamász-harcost sikerült megölni

•  Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

A Hamász pozitívan fogadta a Gázai övezeti a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló javaslatot, de még nem válaszolt – közölte egy katari tisztségviselő csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.

Hírösszefoglaló

2024. február 02., 08:002024. február 02., 08:00

2024. február 05., 13:092024. február 05., 13:09

„Még nincs megállapodás. A Hamász pozitívan fogadta a javaslatot, de várjuk a válaszukat” – mondta a tisztviselő.

Egy Hamász-tiszségtviselő a Reutersnek megerősítette, hogy megkapta a párizsi tűzszüneti javaslatot, de még nem adott választ egyik félnek sem, mondván, hogy azt még tanulmányozzák.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a Hamász nem mondhatja, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nullán állnak, ugyanakkor azt sem mondhatja, hogy megállapodásra jutottak.

A Hamász Izraelnek küldött üzenetei a legutóbbi túszszabadítási alkuról nem azt jelzik, hogy a csoport kész továbblépni a mostani javaslat alapján

– mondta a Háárecnek egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás.

A forrás szerint az első jelzések jók, de nem tekinthetők jelentősnek, mivel a Hamász még nem nyújtotta be a javaslattal szembeni fenntartások listáját, amely jelentős további követeléseket tartalmazhat. Az értékelés szerint ezeket a fenntartásokat hamarosan benyújtják – és csak ezután derül ki Izrael számára, hogy van-e alap az előrelépéshez.

A Hamász még a hét elején közölte, hogy Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője megkapta a hétvégi párizsi találkozón született javaslatot, amelyen Izrael, Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok tisztségviselői vettek részt.

A Hamász keddi közleményében közölte, hogy politikai irodájának vezetője „jelenleg tanulmányozza (a javaslatot) és benyújtja rá a válaszát azon az alapon, hogy az agresszió, a Gáza elleni brutális támadás leállítása és a megszálló erők teljes kivonása az övezetből az elsődleges cél”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a következő napokban ismét a térségbe utazik, mivel a megállapodás előmozdítása továbbra is kiemelt prioritás Joe Biden elnök kormánya számára.

Az október 7-i dél-izraeli terrortámadás napján mintegy 250 embert raboltak el, akik közül mintegy százat november végén egyhetes tűzszünet keretében szabadon engedtek.

Az izraeli hatóságok szerint a Gázai övezetben még mindig 132 túszt tartanak fogva, 27-en meghaltak.

A Hamász ezúttal egy háromfázisú javaslatot jelentett be, amely egy hathetes tűzszünetet irányoz elő a harcokban, amely meghosszabbítható.

Ez alatt az időszak alatt Izrael 200-300 palesztin foglyot engedne szabadon, akik nem kerültek szigorúan őrzött börtönbe, cserébe a Gázai övezetben lévő 35-40 túsz szabadon bocsátásáért – közölte egy egyiptomi és katari közvetítőkhöz közel álló Hamász-forrás.

Emellett naponta két-hárpmszáz teherautónyi humanitárius segélyt várnak a Gázai övezetbe.

Eközben csütörtökön az ország védelmi minisztere közölte:

az izraeli katonai művelet a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségében „halad és lenyűgöző eredményeket hoz”.

„Teljesítjük küldetésünket Hán-Júniszban, és el fogjuk érni Rafahot is, és felszámoljuk a minket fenyegető terrorista elemeket” – mondta Joav Galant a minisztérium közleménye szerint.

A déli városban az elmúlt napokban heves harcok folytak, különösen egy kórházkomplexum körül, ahol egy segélyszervezet szerint több ezer embernek nyújtanak menedéket.

Az izraeli hadsereg műveletei, amelyek „a föld feletti és alatti terroristákat veszik célba, közelebb visznek minket ahhoz, hogy lehetővé tegyük a túszok visszatérését, mert a Hamász csak a nyomásra reagál” – mondta Galant. Izrael a múltban gyakran állította, hogy a Hamász kórházakat és más infrastruktúrát használ alagutak és katonai műveletek fedezésére.

Az izraeli erők az eddig becslések szerint tízezer Hamász-harcost öltek meg.

További tízezren megsebesültek, és nem harcképesek.

„Ez egy komoly csapás, amely aláássa a Hamász képességeit” – mondta.

Az Izraeli Védelmi Erők két héttel ezelőtt azt közölte: mintegy 9000 Hamász- harcost öltek meg az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásokat követő katonai műveletek megkezdése óta.

Eközben

Joe Biden amerikai elnök csütörtök reggel a Capitoliumban tartott nemzeti imareggelin elhangzott beszédében kiemelte a gázai és izraeli polgárok szenvedését,

mondván, megérti a „fájdalmat és a szenvedést, amelyet oly sokan éreznek itt Amerikában és szerte a világon” a „trauma, az izraeli és gázai pusztítás” miatt.

„Értékeljük és imádkozunk az elvesztett életekért és a hátrahagyott családokért” – mondta Biden.

„Mindazokért, akik szörnyű körülmények között élnek, ártatlan férfiakért, nőkért és gyermekekért, akiket túszként tartanak fogva vagy bombázások alatt, vagy akiket kitelepítettek, és nem tudják, honnan lesz a következő étel, vagy lesz-e egyáltalán” – tette hozzá.

„Nemcsak imádkozunk a békéért” – folytatta – „hanem aktívan dolgozunk a békéért, a biztonságért, a méltóságért az izraeli és a palesztin nép számára”.

Biden elmondta, hogy

a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadításán fáradozik „éjjel-nappal”,

és azon is dolgozik, hogy „enyhítse a humanitárius válságot, és békét teremtsen Gázában és Izraelben, valamint tartós békét, két államot két népnek”.

Az elesett amerikai katonákkal kapcsolatban Biden elmondta, hogy beszélt a családokkal, és pénteken részt vesz a holttestek méltóságteljes átadásán.

Közben a Gázában működő fő segélyszervezet azt közölte:

miután közel 20 kormány felfüggesztette az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) 440 millió dolláros támogatását, a gázai emberek kolosszális humanitárius szükségletei valószínűleg még súlyosabbak lesznek .

„Ha a finanszírozás továbbra is felfüggesztésre kerül, akkor nagy valószínűséggel február végére kénytelenek leszünk leállítani a működésünket nemcsak Gázában, hanem az egész régióban” – mondta csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.

Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok

Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki – az indoklás szerint – „Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként”. A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.
Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, „Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez”, de hozzátette, hogy
„Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt”.
Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.
Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban