
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász pozitívan fogadta a Gázai övezeti a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló javaslatot, de még nem válaszolt – közölte egy katari tisztségviselő csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.
2024. február 02., 08:002024. február 02., 08:00
2024. február 05., 13:092024. február 05., 13:09
„Még nincs megállapodás. A Hamász pozitívan fogadta a javaslatot, de várjuk a válaszukat” – mondta a tisztviselő.
Egy Hamász-tiszségtviselő a Reutersnek megerősítette, hogy megkapta a párizsi tűzszüneti javaslatot, de még nem adott választ egyik félnek sem, mondván, hogy azt még tanulmányozzák.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a Hamász nem mondhatja, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nullán állnak, ugyanakkor azt sem mondhatja, hogy megállapodásra jutottak.
– mondta a Háárecnek egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás.
A forrás szerint az első jelzések jók, de nem tekinthetők jelentősnek, mivel a Hamász még nem nyújtotta be a javaslattal szembeni fenntartások listáját, amely jelentős további követeléseket tartalmazhat. Az értékelés szerint ezeket a fenntartásokat hamarosan benyújtják – és csak ezután derül ki Izrael számára, hogy van-e alap az előrelépéshez.
A Hamász még a hét elején közölte, hogy Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője megkapta a hétvégi párizsi találkozón született javaslatot, amelyen Izrael, Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok tisztségviselői vettek részt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a következő napokban ismét a térségbe utazik, mivel a megállapodás előmozdítása továbbra is kiemelt prioritás Joe Biden elnök kormánya számára.
Az október 7-i dél-izraeli terrortámadás napján mintegy 250 embert raboltak el, akik közül mintegy százat november végén egyhetes tűzszünet keretében szabadon engedtek.
Az izraeli hatóságok szerint a Gázai övezetben még mindig 132 túszt tartanak fogva, 27-en meghaltak.
Ez alatt az időszak alatt Izrael 200-300 palesztin foglyot engedne szabadon, akik nem kerültek szigorúan őrzött börtönbe, cserébe a Gázai övezetben lévő 35-40 túsz szabadon bocsátásáért – közölte egy egyiptomi és katari közvetítőkhöz közel álló Hamász-forrás.
Emellett naponta két-hárpmszáz teherautónyi humanitárius segélyt várnak a Gázai övezetbe.
Eközben csütörtökön az ország védelmi minisztere közölte:
„Teljesítjük küldetésünket Hán-Júniszban, és el fogjuk érni Rafahot is, és felszámoljuk a minket fenyegető terrorista elemeket” – mondta Joav Galant a minisztérium közleménye szerint.
A déli városban az elmúlt napokban heves harcok folytak, különösen egy kórházkomplexum körül, ahol egy segélyszervezet szerint több ezer embernek nyújtanak menedéket.
Az izraeli hadsereg műveletei, amelyek „a föld feletti és alatti terroristákat veszik célba, közelebb visznek minket ahhoz, hogy lehetővé tegyük a túszok visszatérését, mert a Hamász csak a nyomásra reagál” – mondta Galant. Izrael a múltban gyakran állította, hogy a Hamász kórházakat és más infrastruktúrát használ alagutak és katonai műveletek fedezésére.
Az izraeli erők az eddig becslések szerint tízezer Hamász-harcost öltek meg.
„Ez egy komoly csapás, amely aláássa a Hamász képességeit” – mondta.
Az Izraeli Védelmi Erők két héttel ezelőtt azt közölte: mintegy 9000 Hamász- harcost öltek meg az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásokat követő katonai műveletek megkezdése óta.
Eközben
mondván, megérti a „fájdalmat és a szenvedést, amelyet oly sokan éreznek itt Amerikában és szerte a világon” a „trauma, az izraeli és gázai pusztítás” miatt.
„Értékeljük és imádkozunk az elvesztett életekért és a hátrahagyott családokért” – mondta Biden.
„Mindazokért, akik szörnyű körülmények között élnek, ártatlan férfiakért, nőkért és gyermekekért, akiket túszként tartanak fogva vagy bombázások alatt, vagy akiket kitelepítettek, és nem tudják, honnan lesz a következő étel, vagy lesz-e egyáltalán” – tette hozzá.
„Nemcsak imádkozunk a békéért” – folytatta – „hanem aktívan dolgozunk a békéért, a biztonságért, a méltóságért az izraeli és a palesztin nép számára”.
Biden elmondta, hogy
és azon is dolgozik, hogy „enyhítse a humanitárius válságot, és békét teremtsen Gázában és Izraelben, valamint tartós békét, két államot két népnek”.
Az elesett amerikai katonákkal kapcsolatban Biden elmondta, hogy beszélt a családokkal, és pénteken részt vesz a holttestek méltóságteljes átadásán.
Közben a Gázában működő fő segélyszervezet azt közölte:
„Ha a finanszírozás továbbra is felfüggesztésre kerül, akkor nagy valószínűséggel február végére kénytelenek leszünk leállítani a működésünket nemcsak Gázában, hanem az egész régióban” – mondta csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.
Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok
Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki – az indoklás szerint – „Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként”. A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.
Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, „Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez”, de hozzátette, hogy
„Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt”.
Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.
Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.
A svájci szövetségi kormány szerdán bejelentette, hogy egyszeri, 50 ezer svájci frank értékű kárpótlást fizet a szilveszteri, crans-montanai bártűzben elhunyt 41, illetve az égési sérüléseket szenvedett 116 ember hozzátartozóinak.
Egy erőszakkal mozgósított és frontra küldött, magyar–ukrán kettős állampolgárságú férfi foglyul ejtéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szerdán a Telegram-csatornáján.
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
szóljon hozzá!