
Fotó: Agerpres
2011. február 04., 10:512011. február 04., 10:51
Később a hadsereg harckocsii visszavonulásra késztették a kormánypártiakat. A csata ezután egy szomszédos kis utcában folytatódott, ahol a kormány hívei benzinespalackokat kezdtek hajigálni, és lövések is dördültek. Mintegy 150 fiatal köveket szedett össze a Mohammed Hagag utca egy üres telkén, hogy az összetűzés színhelyére vigye azokat, miközben sebesülteket szállítottak a közeli kórházakba. Csütörtök hajnalban heves lövöldözés tört ki Kairó belvárosában, az al-Arabíja arab nyelvű hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint legalább öt kormányellenes tüntető vesztette életét. Az éjszaka a téren a két tábor közötti harc jegyében telt el, jobbára kövekkel és botokkal, bár több ízben hajítottak a felek egymás felé benzinespalackokat. Kórházi források szerint 630 fölött van a legújabban megsebesültek száma. Kora este bejelentették, hogy a Tahrír téren egy külföldi polgárt is agyonvertek.
A lövöldözés még hajnali négy óra körül kezdődött, és egy órával később még mindig ropogtak a fegyverek. A kora reggeli órákban azonban a tér szélein álló páncélozott katonai járművek meglódultak és a tüntetők közé hajtottak. A kormányellenes és a kormánypárti erők ismét összeverekedtek. A hadsereg kormányellenes tüntetőket vett őrizetbe.
Csütörtökön immár tizedik napjába lépett a kormányellenes tüntetéssorozat, amelynek résztvevői Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását, szabad és tisztességes választások megtartását, valamint gazdasági és politikai reformokat követelnek. Egyes elemzők már arról beszélnek, hogy a hatóságok koordinálhatták a kormányellenes tüntetők elleni erőszakot. A Tahrír téren múlt hét péntek – a kijárási tilalom bevezetése – óta békések voltak a tüntetések kedd estig, amikor Hoszni Mubarak államfő bejelentette, hogy kitölti mandátumát, de nem indul a következő elnökválasztáson. Ezt követően országszerte megjelentek az utcákon Mubarak támogatói, és elszabadultak az indulatok. Egyébként nehezen ellenőrizhető híresztelések kaptak lábra a heves összecsapások magyarázataként. Ezek a külföldi összeesküvéstől a gengszterek utcai megjelenéséig terjednek. Az al-Maszri al-Jóm című független lap csütörtöki számában azt írta, hogy azok a lovasok, akik a Tahrír téren végigrobogtak előző nap, és hosszú botjaikkal ütötték-verték az útjukba kerülőket, bűnözők voltak, akiket hírek szerint az uralkodó Nemzeti Demokrata Párt képviselői bíztak meg. Ahmed Safik kormányfő mindenesetre bocsánatot kért az erőszak miatt, és azt ígérte, nyomozás indul a felelősök felderítésére.
Hoszni Mubarak támogatói a médiára zúdították haragjukat: megvertek vagy megfenyegettek számos külföldi újságírót Kairó belvárosában. A Tahrír téri erőszakos eseményekről tudósító riporterek, fotósok és operatőrök arról számoltak be, hogy a helyzet nagyon feszült, Mubarak hívei rendkívül ellenségesen viselkednek a sajtó munkatársaival szemben. A megtámadott újságírók között volt a bukaresti Realitatea hírtelevízió stábja is. Cristian Zărescu riportert és Dan Timofte operatőrt a hadsereg vette őrizetbe, majd bekísérték őket egy barakkban ideiglenesen kialakított rendőrőrsre. Ott elvettek tőlük egy videokazettát, amelyen tudomásuk szerint a Tahrír téren lezajlott összecsapásokon készült képek voltak. Zărescu ugyanakkor – mint azt szabadon engedésüket követően elmondta – még korábban kicserélte a kamerában lévő kazettát, így az elkobzott szalagon egy Bukarestben rögzített Adriean Videanu-sajtótájékoztató volt. Omar Szuleimán egyiptomi alelnök közben „párbeszédet kezdett a politikai pártokkal és a nemzeti erőkkel.” A legnagyobb szervezett ellenzéki erő, az iszlamista Muzulmán Testvériség elutasította a tárgyalást, és hasonlóan nyilatkozott a nemrég hazatért Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető is. Szuleimán egyébként bejelentette, hogy nemcsak Mubarak, de a leköszönő államfő fia sem indul az őszi elnökválasztáson.
Több mint húszezren vonultak a jemeni főváros utcáira csütörtökön, a „harag napján” kormányváltást követelve, s nem tartva elegendőnek Ali Abdalláh Száleh elnök előző napi ajánlatát, hogy 2013-ban, mandátumának lejártával távozik hivatalából. „A nép rendszerváltást akar – kiabálták a tiltakozók a Szanaai Egyetem előtt. – Nemet mondunk a korrupcióra, a diktatúrára.” Szíriában is izzanak az indulatok: az internetes közösségi oldalakon megjelentek az első felhívások a szíriai hatalom elleni tüntetésekre.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.