Elismerés. Az Eiffel-toronyra a partiumi Szatmárnémetiben született Ullmann Ágnes neve is felkerül
Fotó: Balogh Levente
Szatmárnémetiben született magyar tudósnő neve is felkerül az Eiffel-toronyban elhelyezett emlékműre, amelyen kiemelkedő női tudósok emlékét örökítik meg.
2026. február 03., 21:392026. február 03., 21:39
A partiumi városban született Ullmann Ágnes mikrobiológusról van szó, aki a francia fővárosban futott be kiemelkedő tudományos karriert. Az Eiffel-torony első emeletén található egy fríz, amelyre 72 francia férfi, kutató, mérnök és iparmágnás nevét vésték fel, köztük Gustave Eiffel, Leon Foucault, Augustin Fresnel, Augustin Louis Cauchy és Eugene Belgrand neve is.
130 évvel ezelőtt e tudósok neveit – akiket azért választottak ki, mert 1789 és 1889 között dicsőséget hoztak Franciaországnak – nagy, arany, dombornyomott betűkkel írták fel, szimbolizálva az emberiség tudományos fejlődés iránti reményeit a 19. század végén.
köztük a legendás Marie Curie, de Angelique du Coudray, egy 1712-ben született szülész, Yvonne Bruhat, egy 2025-ben elhunyt fizikus és matematikus, valamint Ullmann Ágnes magyar származású mikrobiológus is.
A bejelentést a párizsi polgármester tette a múlt héten. Anne Hidalgo bemutatta a 72 női tudóst, akik a csillagászat, matematika és orvostudomány szakértői, és akiket a történelem gyakran elfelejtett. A párizsi városi közgyűlés, az Eiffel-tornyot üzemeltető társaság (SETE) és a Femmes & Sciences egyesület által 2025 márciusában elindított projekt célja, hogy
– mutatott rá a párizsi önkormányzat.
„Eljött az ideje, hogy a nők visszakapják méltó helyüket az Eiffel-toronyban, ebben a kivételes, világszerte csodált műemlékben, amelyet Gustave Eiffel a tudomány és a tudósok előtt tisztelegve tervezett! Hamarosan az Eiffel-tornyot néző kislányok is arról álmodozhatnak, hogy orvosok, matematikusok, kémikusok, biológusok, informatikusok, mérnökök, fizikusok, asztrofizikusok vagy klimatológusok lesznek. Szükségünk van kutatókra és nőkre, hogy elképzelhessük a holnapot. Ez egy csodálatos kilátás, amely mindannyiunkat örömmel tölt el” – hangsúlyozta Anne Hidalgo polgármester egy sajtóközleményben.
A listát jóváhagyásra be kell nyújtani egy három akadémia tagjaiból álló csoportnak, amelyek szakértelemmel rendelkeznek ezeken a területeken (tudomány, orvostudomány és technológia). Az akadémiák tagjai ezután véleményezik a kutatók nevének hivatalos és végleges jóváhagyását.
Szatmárnémetitől a világhírnévig
Ullmann Ágnes 1927-ben Szatmárnémetiben látta meg a napvilágot. Vegyészi tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd 1948-ban történt áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be. Tudományos pályafutása Budapesten indult, a Straub F. Brunó vezette Orvosi Vegytani Intézetben, ahol egészen 1960-ig dolgozott. Ebben az évben a Nobel-díjas Jacques Monod, akivel egy rövid párizsi ösztöndíjas út során ismerkedett meg, egy kockázatos és titkos embercsempészeti akció keretében férjével, Erdős Tamással együtt Párizsba szöktette. Ettől kezdve egészen nyugdíjazásáig – sőt, amíg egészségi állapota lehetővé tette, szinte haláláig – a Pasteur Intézet munkatársa volt: először Monod oldalán, később pedig önálló tudományos igazgatóként. 1982-ben, immár francia állampolgárként, bekerült a Pasteur Intézet igazgatótanácsába. Egy évvel később, 1983-ban tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek (European Molecular Biology Organization, EMBO). Elismerései sorát gazdagítja az 1995-ben kapott Pasteur-emlékérem, az 1996-ban átvett francia becsületrend, valamint a mikrobiológia területén elérhető legnagyobb nemzetközi elismerés, a 2002-ben odaítélt Robert Koch-emlékérem.
Sean B. Carroll 2013-ban megjelent Brave Genius című könyvében – amely Monod és Camus életét mutatja be – Ullmann Ágnes a két címszereplő mellett a harmadik kiemelt alak. Az érdeklődők életét és tudományos munkásságát ebből a kötetből, valamint az Annual Review of Microbiology 2013-as évfolyamában megjelent önéletrajzi írásából ismerhetik meg. Tudományos eredményei közül kiemelkedik az a két tanulmány, amelyet még Magyarországon írt Erdős Tamással a sztreptomicin hatásmechanizmusáról, és amelyek a Nature-ben jelentek meg. A molekuláris biológia egyik alapfogalmát, a „promotert” az ő első szerzőségével – Monod és Jacob Nobel-díjas kutatók társszerzőségével – publikált cikk vezette be a tudományos életbe. Jelentős hozzájárulása volt a „katabolit represszió” mechanizmusának feltárásához, valamint a ciklikus AMP szerepének tisztázásához. Kutatóprofesszorként főként a szamárköhögés kórokozójának, a Bordetella pertussisnak a biológiájával foglalkozott, és e témáról tartotta székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián. Tanítványai közül sokan kiemelkedő tudományos karriert futottak be, közülük is különösen említésre méltó Maxime Schwartz, aki 1988 és 1999 között a Pasteur Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Fontos szerepet játszott Monod emlékének megőrzésében is: ő szerkesztette a róla szóló, két kiadásban megjelent emlékkötetet (Origins of Molecular Biology. A Tribute to Jacques Monod). 1998-tól az MTA külső tagja volt.
Tudományos munkássága mellett karizmatikus személyisége révén szoros baráti kapcsolatot ápolt a molekuláris biológia korának szinte minden meghatározó alakjával, legyen szó amerikai vagy európai kutatókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Washington 15 pontos tervet küldött Iránnak a közel-keleti háború befejezésére – számolt be a New York Times kedden.
Donald Trump amerikai elnök támogatásáról biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a közelgő magyarországi parlamenti választáson a Truth Social közösségimédia-platformján közzétett bejegyzésében.
Fedezze fel a Dél-Alföld egyik legbájosabb kisvárosát, Gyulát, ahol 2026-ban is színes programkínálat várja az idelátogatókat! Ha pihenésre, feltöltődésre és élményekre vágyik, a Hőforrás Hotel és Üdülőház ideális választás lehet.
Az ukrán légierő kedden este a Telegramon közölte: az orosz hadsereg csaknem ezer drónnal támadta Ukrajnát az előző 24 órában.
Donald Trump szerint Irán egy kőolajra és földgázra vonatkozó értékes „ajándékot” adott az Egyesült Államoknak – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden.
Az ügyészség közleménye szerint a Szergej N. néven azonosított ukrán állampolgár 2025 decembere óta egy orosz hírszerző szolgálat megbízásából Németországban megfigyelés alatt tartott egy Ukrajnának drónokat és pótalkatrészeket szállító személyt.
Irán külügyminisztere, Abbász Araghcsi titokban tájékoztatta Steve Witkoff amerikai megbízottat, hogy Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető jóváhagyta a potenciális megállapodás elérésére irányuló tárgyalásokat.
Oroszország keddre virradóra nagyszabású rakétás és drónos támadást indított több ukrán város ellen, amelynek során legalább három ember meghalt és 16-an megsérültek – jelentették a helyi hatóságok.
Miközben továbbra is zajlik az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, Donald Trump szerint hétfőn is folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi „konstruktív” első tárgyalásokat követően.
Először az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja óta magas szintű NATO-küldöttség látogatott Kijevbe, hogy megvitassa az ukrán katonák jövőbeli részvételét a NATO hadgyakorlatain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!