
Fotó: MTI
A szlovák és a cseh külügyminisztérium is bekérette a magyar nagykövetet, miután Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke egy lapinterjúban felrótta: a két ország még mindig ragaszkodik a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokhoz.
2015. december 15., 22:112015. december 15., 22:11
Kövér László a Právo című cseh lapban múlt pénteken megjelent interjújában a Beneš-dekrétumokat érintve kijelentette: „egyáltalán nem lett volna szabad, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagjává váljanak, amennyiben jogrendjükben egy olyan törvény van, amely a kollektív bűnösség elvén alapul”.
A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatában hangsúlyozta: Szlovákia és Magyarország kapcsolatai – a két kormány igyekezetének köszönhetően – jelenleg történelmileg a legjobb szinten vannak. A két fél között zajló párbeszéd és együttműködés intenzív, ami bilaterális szinten túl a visegrádi négyek keretében és az összeurópai témák tekintetében is megfigyelhető – fűzte hozzá a nyilatkozatában a szlovák külügyminisztérium, megjegyezve: ezért érthetetlen, miért érzi szükségét Kövér László, hogy Szlovákia és újabban Csehország címére tett sértő kijelentéseivel megzavarja ezt a pozitív hangulatot.
„Kövér László legújabb kijelentései, miszerint Szlovákiának és Csehországnak nem kellett volna az EU tagjává válnia, szakmailag alaptalanok, és nem felelnek meg a kölcsönös kapcsolatok színvonalának” – írta a szlovák szaktárca, hozzátéve: elvárják, hogy a jövőben Kövér László tartózkodjék a hasonló kijelentésektől.
A cseh külügy is bírálta a magyar házelnököt. „Az ilyen szavak kívül esnek a mai valóságon, és értelmetlenül zavarják a regionális együttműködést” – mondta Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter a hétfői kormányülés szünetében újságíróknak. Közölte, hogy keddre magához kérette a prágai magyar nagykövetet, akitől magyarázatot vár a magyar házelnök kijelentésére.
„Azt szeretném, hogy ilyen dolgok ne terheljék kapcsolatainkat” – szögezte le nyilatkozatában a cseh diplomácia vezetője. Szerinte Csehország mindent megtesz a közép- és kelet-európai országok együttműködése érdekében, de az ilyen nyilatkozatok ezt az igyekezetet állítólag nehezítik.
„A hasonló, múltba néző nyilatkozatok ezt az igyekezetet szerintem teljesen értelmetlenül akadályozzák” – tette hozzá a miniszter.
Kövér László az interjúban Eduard Beneš egykori csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumaira hivatkozott. Ezek a rendeletek a Csehszlovákiában élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották őket állampolgárságuktól, és elkobozták vagyonukat. A dekrétumokat Csehország és Szlovákia is hivatalosan „kihunytnak” minősítették, de megtartották jogrendjükben, és hatályon kívül helyezésüket elutasítják.
A magyar házelnök szavaira Milan Chovanec cseh belügyminiszter reagált elsőként. Chovanec szerint Kövér Lászlónak az interjú idején „nyilván rossz napja volt”. A belügyminiszter leszögezte, hogy Csehország álláspontja a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban egyértelmű és változatlan. „Vannak más témáink, más problémáink is, amelyeket szeretnénk magyar partnereinkkel megvitatni. A Beneš-dekrétumok témája számunkra megváltoztathatatlan és érinthetetlen” – hangsúlyozta Chovanec.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!