Fotó: Illia Ponomarenko/Twitter
Az utóbbi napokban világszerte a legtöbb szakértő azt latolgatja, fordulat történt-e a háborúban a sikeres ukrán ellentámadással. Beszélhetünk-e fordulatról? – kérdeztük Stier Gábortól, a Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől.
2022. szeptember 14., 07:402022. szeptember 14., 07:40
„Egyelőre nem beszélhetünk fordulatról. Az ukrán siker ugyanis műveleti és nem stratégiai. Tehát a háború egy fejezetéről van szó, igaz, fontos fejezetéről. Fordulatról akkor beszélhetnénk, ha az orosz erők nem tudnák rendezni a soraikat, és az ukrán csapatok nyomulnának tovább a Donbaszba, esetleg a déli fronton visszafoglalnák Herszont. Erről azonban egyelőre nincs szó, hiszen megállt az előrenyomulás. Az ukránok ügyes húzása volt a front széthúzása, ám ez egy idő után számukra is gondot jelenthet” – jelentette ki a Krónika kérdésére a szakértő.
miután bebizonyították a Nyugatnak, hogy képesek a sikeres ellentámadásra, és amennyiben még több fegyvert kapnak, többre is. „Bizonyos mértékben az is fordulat, hogy a Nyugat, konkrétan az angolszászok közvetlenül részt vesznek, egyes információk szerint visznek egy katonai hadműveletet, amelyben nagyobb számban részt vesznek amerikai magánhadseregek katonái is” – tette hozzá Stier Gábor.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.
Arra a kérdésünkre, hogy megroppant-e a Vlagyimir Putyin iránti bizalom az oroszok körében a harci sikertelenségek miatt, a szakértő azt mondta: erről egyelőre nincs szó,
A társadalom többsége a „különleges katonai műveleteket” is támogatja, az azt nyíltan ellenzők aránya pedig továbbra sem haladja meg a tíz százalékot. „Tény ugyanakkor, hogy erősödik a Putyinra nehezedő belső nyomás, méghozzá elsősorban azok részéről, akik keményebb fellépést, akár mozgósítást várnának a részéről. Tehát
A harkivi fronton elszenvedett kudarc sem érte el a társadalom többségének ingerküszöbét, ezen a már említett rétegen kívül leginkább az értelmiség és a történteket közelről látó haditudósítók háborodtak fel. A hadvezetés hibái mellett azt róják fel, hogy a média és a politika elhallgatta az egészet” – vázolta a helyzetet a Krónikának Stier Gábor.
Stier Gábor
Fotó: Facebook
A Putyin esetleges megpuccsolására vonatkozó kérdésünkre a főszerkesztő azt mondta,
„Egyrészt nem mozgósít, és Szentpétervárt vagy Moszkvát lényegében nem érinti a háború szele – ide nem érkeznek koporsók, az élet folyik a normális kerékvágásban –, másrészt tizenöt év járhat azért, ha valaki a hadsereget lejáratja. Puccshangulat tehát inkább a nyugati fősodormédiában van, amely részben a szenzációhajhászással, részben pedig az információs háborúval magyarázható” – fogalmazott a külpolitikai szakújságíró.
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Kérdésünkre, hogy milyen irányba mozdulhat el a háború, eszkaláció jön-e az elkövetkező időszakban, a főszerkesztő azt mondta: az első orosz válaszokból kiindulva Moszkva az úgynevezett clausewitzi triád harmadik lépcsőfokára lépve – az első a politikai rendszer megbuktatása, ha ez nem sikerül, a második az ellenséges hadsereg felőrlése, ez folyik – a társadalmat próbálja megtörni. Első lépcsőben a civil infrastruktúra megbénításával, az áram-, a vízellátás, a fűtés kiiktatásával. Stier Gábor hozzátette: a hőerőművek támadása, az áramhiány közben az ukrán utánpótlást, a katonai átcsoportosítást is lassítja.
Győzelemre van ítélve, számára ez a háború már egzisztenciális kérdés, erőt kell mutatnia, és mivel az élőerőt nem akarja – részben nem is nagyon tudja – lényegesen megnövelni, ezért más eszközökhöz kell folyamodnia, de a sokat emlegetett taktikai atomfegyver bevetésétől még messze van. Ami látszik, a háború elhúzódik, a Nyugat egyre eltökéltebb, Oroszország pedig kénytelen lesz feladni az eddigi óvatoskodást. Félgőzzel nem fogja elérni a céljait, így az orosz hadsereg egyre inkább úgy fog viselkedni, mint egy háborúban kell. Kihasználja, hogy jóval nagyobbak a tartalékai, így az anyagháborúban igyekszik megroppantani, kifullasztani Ukrajnát, míg a Nyugatot a gazdasági háborúban fogja még inkább szorongatni” – mondta a szakértő. Stier Gábor szerint a tél döntő lehet a háború menetének alakulásában, meghozhatja a fordulatot, és mindkét oldal számít is erre.
Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!