Fotó: Illia Ponomarenko/Twitter
Az utóbbi napokban világszerte a legtöbb szakértő azt latolgatja, fordulat történt-e a háborúban a sikeres ukrán ellentámadással. Beszélhetünk-e fordulatról? – kérdeztük Stier Gábortól, a Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől.
2022. szeptember 14., 07:402022. szeptember 14., 07:40
„Egyelőre nem beszélhetünk fordulatról. Az ukrán siker ugyanis műveleti és nem stratégiai. Tehát a háború egy fejezetéről van szó, igaz, fontos fejezetéről. Fordulatról akkor beszélhetnénk, ha az orosz erők nem tudnák rendezni a soraikat, és az ukrán csapatok nyomulnának tovább a Donbaszba, esetleg a déli fronton visszafoglalnák Herszont. Erről azonban egyelőre nincs szó, hiszen megállt az előrenyomulás. Az ukránok ügyes húzása volt a front széthúzása, ám ez egy idő után számukra is gondot jelenthet” – jelentette ki a Krónika kérdésére a szakértő.
miután bebizonyították a Nyugatnak, hogy képesek a sikeres ellentámadásra, és amennyiben még több fegyvert kapnak, többre is. „Bizonyos mértékben az is fordulat, hogy a Nyugat, konkrétan az angolszászok közvetlenül részt vesznek, egyes információk szerint visznek egy katonai hadműveletet, amelyben nagyobb számban részt vesznek amerikai magánhadseregek katonái is” – tette hozzá Stier Gábor.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.
Arra a kérdésünkre, hogy megroppant-e a Vlagyimir Putyin iránti bizalom az oroszok körében a harci sikertelenségek miatt, a szakértő azt mondta: erről egyelőre nincs szó,
A társadalom többsége a „különleges katonai műveleteket” is támogatja, az azt nyíltan ellenzők aránya pedig továbbra sem haladja meg a tíz százalékot. „Tény ugyanakkor, hogy erősödik a Putyinra nehezedő belső nyomás, méghozzá elsősorban azok részéről, akik keményebb fellépést, akár mozgósítást várnának a részéről. Tehát
A harkivi fronton elszenvedett kudarc sem érte el a társadalom többségének ingerküszöbét, ezen a már említett rétegen kívül leginkább az értelmiség és a történteket közelről látó haditudósítók háborodtak fel. A hadvezetés hibái mellett azt róják fel, hogy a média és a politika elhallgatta az egészet” – vázolta a helyzetet a Krónikának Stier Gábor.
Stier Gábor
Fotó: Facebook
A Putyin esetleges megpuccsolására vonatkozó kérdésünkre a főszerkesztő azt mondta,
„Egyrészt nem mozgósít, és Szentpétervárt vagy Moszkvát lényegében nem érinti a háború szele – ide nem érkeznek koporsók, az élet folyik a normális kerékvágásban –, másrészt tizenöt év járhat azért, ha valaki a hadsereget lejáratja. Puccshangulat tehát inkább a nyugati fősodormédiában van, amely részben a szenzációhajhászással, részben pedig az információs háborúval magyarázható” – fogalmazott a külpolitikai szakújságíró.
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Kérdésünkre, hogy milyen irányba mozdulhat el a háború, eszkaláció jön-e az elkövetkező időszakban, a főszerkesztő azt mondta: az első orosz válaszokból kiindulva Moszkva az úgynevezett clausewitzi triád harmadik lépcsőfokára lépve – az első a politikai rendszer megbuktatása, ha ez nem sikerül, a második az ellenséges hadsereg felőrlése, ez folyik – a társadalmat próbálja megtörni. Első lépcsőben a civil infrastruktúra megbénításával, az áram-, a vízellátás, a fűtés kiiktatásával. Stier Gábor hozzátette: a hőerőművek támadása, az áramhiány közben az ukrán utánpótlást, a katonai átcsoportosítást is lassítja.
Győzelemre van ítélve, számára ez a háború már egzisztenciális kérdés, erőt kell mutatnia, és mivel az élőerőt nem akarja – részben nem is nagyon tudja – lényegesen megnövelni, ezért más eszközökhöz kell folyamodnia, de a sokat emlegetett taktikai atomfegyver bevetésétől még messze van. Ami látszik, a háború elhúzódik, a Nyugat egyre eltökéltebb, Oroszország pedig kénytelen lesz feladni az eddigi óvatoskodást. Félgőzzel nem fogja elérni a céljait, így az orosz hadsereg egyre inkább úgy fog viselkedni, mint egy háborúban kell. Kihasználja, hogy jóval nagyobbak a tartalékai, így az anyagháborúban igyekszik megroppantani, kifullasztani Ukrajnát, míg a Nyugatot a gazdasági háborúban fogja még inkább szorongatni” – mondta a szakértő. Stier Gábor szerint a tél döntő lehet a háború menetének alakulásában, meghozhatja a fordulatot, és mindkét oldal számít is erre.
Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A londoni rendőrséghez érkezett bejelentés alapján sikerült megakadályozni egy kárpátaljai iskola ellen tervezett fegyveres támadást.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!