Fotó: Illia Ponomarenko/Twitter
Az utóbbi napokban világszerte a legtöbb szakértő azt latolgatja, fordulat történt-e a háborúban a sikeres ukrán ellentámadással. Beszélhetünk-e fordulatról? – kérdeztük Stier Gábortól, a Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől.
2022. szeptember 14., 07:402022. szeptember 14., 07:40
„Egyelőre nem beszélhetünk fordulatról. Az ukrán siker ugyanis műveleti és nem stratégiai. Tehát a háború egy fejezetéről van szó, igaz, fontos fejezetéről. Fordulatról akkor beszélhetnénk, ha az orosz erők nem tudnák rendezni a soraikat, és az ukrán csapatok nyomulnának tovább a Donbaszba, esetleg a déli fronton visszafoglalnák Herszont. Erről azonban egyelőre nincs szó, hiszen megállt az előrenyomulás. Az ukránok ügyes húzása volt a front széthúzása, ám ez egy idő után számukra is gondot jelenthet” – jelentette ki a Krónika kérdésére a szakértő.
miután bebizonyították a Nyugatnak, hogy képesek a sikeres ellentámadásra, és amennyiben még több fegyvert kapnak, többre is. „Bizonyos mértékben az is fordulat, hogy a Nyugat, konkrétan az angolszászok közvetlenül részt vesznek, egyes információk szerint visznek egy katonai hadműveletet, amelyben nagyobb számban részt vesznek amerikai magánhadseregek katonái is” – tette hozzá Stier Gábor.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.
Arra a kérdésünkre, hogy megroppant-e a Vlagyimir Putyin iránti bizalom az oroszok körében a harci sikertelenségek miatt, a szakértő azt mondta: erről egyelőre nincs szó,
A társadalom többsége a „különleges katonai műveleteket” is támogatja, az azt nyíltan ellenzők aránya pedig továbbra sem haladja meg a tíz százalékot. „Tény ugyanakkor, hogy erősödik a Putyinra nehezedő belső nyomás, méghozzá elsősorban azok részéről, akik keményebb fellépést, akár mozgósítást várnának a részéről. Tehát
A harkivi fronton elszenvedett kudarc sem érte el a társadalom többségének ingerküszöbét, ezen a már említett rétegen kívül leginkább az értelmiség és a történteket közelről látó haditudósítók háborodtak fel. A hadvezetés hibái mellett azt róják fel, hogy a média és a politika elhallgatta az egészet” – vázolta a helyzetet a Krónikának Stier Gábor.
Stier Gábor
Fotó: Facebook
A Putyin esetleges megpuccsolására vonatkozó kérdésünkre a főszerkesztő azt mondta,
„Egyrészt nem mozgósít, és Szentpétervárt vagy Moszkvát lényegében nem érinti a háború szele – ide nem érkeznek koporsók, az élet folyik a normális kerékvágásban –, másrészt tizenöt év járhat azért, ha valaki a hadsereget lejáratja. Puccshangulat tehát inkább a nyugati fősodormédiában van, amely részben a szenzációhajhászással, részben pedig az információs háborúval magyarázható” – fogalmazott a külpolitikai szakújságíró.
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Kérdésünkre, hogy milyen irányba mozdulhat el a háború, eszkaláció jön-e az elkövetkező időszakban, a főszerkesztő azt mondta: az első orosz válaszokból kiindulva Moszkva az úgynevezett clausewitzi triád harmadik lépcsőfokára lépve – az első a politikai rendszer megbuktatása, ha ez nem sikerül, a második az ellenséges hadsereg felőrlése, ez folyik – a társadalmat próbálja megtörni. Első lépcsőben a civil infrastruktúra megbénításával, az áram-, a vízellátás, a fűtés kiiktatásával. Stier Gábor hozzátette: a hőerőművek támadása, az áramhiány közben az ukrán utánpótlást, a katonai átcsoportosítást is lassítja.
Győzelemre van ítélve, számára ez a háború már egzisztenciális kérdés, erőt kell mutatnia, és mivel az élőerőt nem akarja – részben nem is nagyon tudja – lényegesen megnövelni, ezért más eszközökhöz kell folyamodnia, de a sokat emlegetett taktikai atomfegyver bevetésétől még messze van. Ami látszik, a háború elhúzódik, a Nyugat egyre eltökéltebb, Oroszország pedig kénytelen lesz feladni az eddigi óvatoskodást. Félgőzzel nem fogja elérni a céljait, így az orosz hadsereg egyre inkább úgy fog viselkedni, mint egy háborúban kell. Kihasználja, hogy jóval nagyobbak a tartalékai, így az anyagháborúban igyekszik megroppantani, kifullasztani Ukrajnát, míg a Nyugatot a gazdasági háborúban fogja még inkább szorongatni” – mondta a szakértő. Stier Gábor szerint a tél döntő lehet a háború menetének alakulásában, meghozhatja a fordulatot, és mindkét oldal számít is erre.
Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!