Fotó: Presidency.ro
Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.
2022. szeptember 12., 11:512022. szeptember 12., 11:51
2022. szeptember 12., 12:022022. szeptember 12., 12:02
A FAZ hírportálján közölt összeállítás szerint a miniszter kifejtette, hogy a február 24-én kitört háború első szakasza sokként volt jellemezhető, a második pedig az „egyensúly kialakulása az oroszok és köztünk, a frontvonal stabilizálódása, valamint az orosz ellenállóképesség felmérése a részünkről”.
– mondta Olekszij Reznyikov. Hozzátette, hogy az utóbbi napok fejleményei alapján „hólabdahatásra” számít, amelynek révén valószínűleg „hamarosan megfutamodik a világ második legnagyobb hadserege”.
Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem
Kijev céljairól kiemelte, hogy helyre kell állítani Ukrajna 1991-es határait – vissza kell szerezni az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, valamint a keleti Donyec és Luhanszk megye teljes területét – és újra kell indítani a belföldi és nemzetközi légi közlekedést.
– tette hozzá az ukrán védelmi miniszter. Mint mondta, az elszámoltatás nem korlátozódhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre, mert az orosz lakosság többsége támogatja a háborút, vagyis egy „kollektív Putyint” alkot.
A háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása azért is fontos, mert „az oroszok nem repülnek majd Elon Muskkal az űrbe, hanem nemzedékekig a szomszédaink maradnak” – fogalmazott Olekszij Reznyikov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében megerősítette, hogy a hadsereg elfoglalta a Harkiv megyében található, stratégiai fontossággal bíró Izjumot, amelynek bevételéről a napokban már több videofelvétel is felkerült az inernetes közösségi oldalakra.
Az elnök egyúttal azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy az ukrán offenzíva sikereire válaszul szándékosan intéztek támadásokat az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Hangsúlyozta: nem katonai célpontokról van szó, a cél az, hogy megfosszák az embereket az áramtól és a fűtéstől. Hozzátette: a támadások nyomán Harkiv és Donyeck térségéből teljes, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Szumi térségéből pedig részleges áramkimaradásokat jelentettek.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója vasárnap megerősítette, hogy az orosz erők csapást mértek létfontosságú infrastrukturális létesítményekre. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy a hadsereg már több mint 3000 négyzetkilométernyi területet szerzett vissza szeptemberben.
Az ukrán vezérkar friss közlése szerint az orosz csapatok kiürítették a Luhanszk megyei Szvjatov települést.
A háború eddig csaknem 100 milliárd dollár fizikai kárt okozott Ukrajnában, az újjáépítés ennek három és félszeresébe, az ukrán éves hazai össztermék (GDP) másfélszeresébe kerülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!