Fotó: Twitter/ DSNS.GOV.UA
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
2022. szeptember 13., 20:272022. szeptember 13., 20:27
„Több mint 150 ezren szabadultak fel a megszállás alól, ahol valójában túszok voltak” – emelte ki a tisztségviselő. Szavai szerint az ellentámadás folytatódik addig, amíg az egész régió fel nem szabadul. Maljar nem volt hajlandó részleteket közölni, csak annyit kért, higgyenek abban, hogy „ez a lehető leghamarabb megtörténik.”
Később a Facebookon azt írta, hogy
A miniszterhelyettes azt ígérte, hogy szerdán „naprakész” adatokat ad a harkivi régióról. Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy két óra alatt két orosz repülőgépet – egy Szu-24-es bombázót és egy Su-25-ös harci repülőgépet – valamint egy drónt lőtt le a légvédelem a dél-ukrajnai Herszon megye, illetve a Donyec-medence fölött.
A légierő hírt adott arról is, hogy a harkivi régió felszabadított területén, Balaklija közelében az ukrán hadsereg egy orosz Szu-34-es vadászbombázó maradványaira bukkant.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy információi szerint az oroszok és a velük együttműködők sürgősen elkezdték kimenekíteni családjaikat a Krímből és Dél-Ukrajnából,
„Ukrajna védőinek sikeres fellépése arra kényszeríti az ideiglenesen megszállt Krím és államunk déli részének úgynevezett hatóságait, hogy sürgősen menekítsék családjukat az Oroszországi Föderáció területére. Annak ellenére, hogy a lakosság biztosította a félszigeten való tartózkodásuk biztonságát, a Krím megszálló adminisztrációjának képviselői, az FSZB tisztjei és egyes katonai egységek parancsnokai, beosztottjaik előtt titokban tartva megpróbálják eladni lakásaikat, és sürgősen kivinni rokonaikat az országból” – idézte közleményükből az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A hírszerzésnél hozzátették: „ugyanakkor a megszállók megtiltották általában a lakások adásvételét, korlátozták a mozgást a krími hídon, és minden lehetséges módon megpróbálják blokkolni a hozzáférést az ukrán ellentámadással kapcsolatos információkhoz”. Kiemelték, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a Twitteren, hogy Ukrajna további 1,4 milliárd dollárt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a rendkívüli finanszírozási program keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!