Fotó: Illia Ponomarenko/Twitter
Az utóbbi napokban világszerte a legtöbb szakértő azt latolgatja, fordulat történt-e a háborúban a sikeres ukrán ellentámadással. Beszélhetünk-e fordulatról? – kérdeztük Stier Gábortól, a Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől.
2022. szeptember 14., 07:402022. szeptember 14., 07:40
„Egyelőre nem beszélhetünk fordulatról. Az ukrán siker ugyanis műveleti és nem stratégiai. Tehát a háború egy fejezetéről van szó, igaz, fontos fejezetéről. Fordulatról akkor beszélhetnénk, ha az orosz erők nem tudnák rendezni a soraikat, és az ukrán csapatok nyomulnának tovább a Donbaszba, esetleg a déli fronton visszafoglalnák Herszont. Erről azonban egyelőre nincs szó, hiszen megállt az előrenyomulás. Az ukránok ügyes húzása volt a front széthúzása, ám ez egy idő után számukra is gondot jelenthet” – jelentette ki a Krónika kérdésére a szakértő.
miután bebizonyították a Nyugatnak, hogy képesek a sikeres ellentámadásra, és amennyiben még több fegyvert kapnak, többre is. „Bizonyos mértékben az is fordulat, hogy a Nyugat, konkrétan az angolszászok közvetlenül részt vesznek, egyes információk szerint visznek egy katonai hadműveletet, amelyben nagyobb számban részt vesznek amerikai magánhadseregek katonái is” – tette hozzá Stier Gábor.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.
Arra a kérdésünkre, hogy megroppant-e a Vlagyimir Putyin iránti bizalom az oroszok körében a harci sikertelenségek miatt, a szakértő azt mondta: erről egyelőre nincs szó,
A társadalom többsége a „különleges katonai műveleteket” is támogatja, az azt nyíltan ellenzők aránya pedig továbbra sem haladja meg a tíz százalékot. „Tény ugyanakkor, hogy erősödik a Putyinra nehezedő belső nyomás, méghozzá elsősorban azok részéről, akik keményebb fellépést, akár mozgósítást várnának a részéről. Tehát
A harkivi fronton elszenvedett kudarc sem érte el a társadalom többségének ingerküszöbét, ezen a már említett rétegen kívül leginkább az értelmiség és a történteket közelről látó haditudósítók háborodtak fel. A hadvezetés hibái mellett azt róják fel, hogy a média és a politika elhallgatta az egészet” – vázolta a helyzetet a Krónikának Stier Gábor.
Stier Gábor
Fotó: Facebook
A Putyin esetleges megpuccsolására vonatkozó kérdésünkre a főszerkesztő azt mondta,
„Egyrészt nem mozgósít, és Szentpétervárt vagy Moszkvát lényegében nem érinti a háború szele – ide nem érkeznek koporsók, az élet folyik a normális kerékvágásban –, másrészt tizenöt év járhat azért, ha valaki a hadsereget lejáratja. Puccshangulat tehát inkább a nyugati fősodormédiában van, amely részben a szenzációhajhászással, részben pedig az információs háborúval magyarázható” – fogalmazott a külpolitikai szakújságíró.
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Kérdésünkre, hogy milyen irányba mozdulhat el a háború, eszkaláció jön-e az elkövetkező időszakban, a főszerkesztő azt mondta: az első orosz válaszokból kiindulva Moszkva az úgynevezett clausewitzi triád harmadik lépcsőfokára lépve – az első a politikai rendszer megbuktatása, ha ez nem sikerül, a második az ellenséges hadsereg felőrlése, ez folyik – a társadalmat próbálja megtörni. Első lépcsőben a civil infrastruktúra megbénításával, az áram-, a vízellátás, a fűtés kiiktatásával. Stier Gábor hozzátette: a hőerőművek támadása, az áramhiány közben az ukrán utánpótlást, a katonai átcsoportosítást is lassítja.
Győzelemre van ítélve, számára ez a háború már egzisztenciális kérdés, erőt kell mutatnia, és mivel az élőerőt nem akarja – részben nem is nagyon tudja – lényegesen megnövelni, ezért más eszközökhöz kell folyamodnia, de a sokat emlegetett taktikai atomfegyver bevetésétől még messze van. Ami látszik, a háború elhúzódik, a Nyugat egyre eltökéltebb, Oroszország pedig kénytelen lesz feladni az eddigi óvatoskodást. Félgőzzel nem fogja elérni a céljait, így az orosz hadsereg egyre inkább úgy fog viselkedni, mint egy háborúban kell. Kihasználja, hogy jóval nagyobbak a tartalékai, így az anyagháborúban igyekszik megroppantani, kifullasztani Ukrajnát, míg a Nyugatot a gazdasági háborúban fogja még inkább szorongatni” – mondta a szakértő. Stier Gábor szerint a tél döntő lehet a háború menetének alakulásában, meghozhatja a fordulatot, és mindkét oldal számít is erre.
Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!