
Oroszország szárazföldi csapatok bevetésére készül Szíriában – állította Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A katonai szövetség első emberének keddi nyilatkozata szerint Moszkva amellett, hogy harci gépei több ízben is megsértették a NATO-tag Törökország légterét, egyre növeli katonai jelenlétét a közel-keleti országban.
2015. október 07., 15:232015. október 07., 15:23
2015. október 07., 17:122015. október 07., 17:12
„Jelentős csapatbővítésnek lehetünk tanúi Szíriában, a levegőben harci repülőkkel, légvédelmi eszközökkel, illetve a szárazföldi csapatok létszáma is növekszik” – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve: az orosz haditengerészet is egyre nagyobb erőkkel van jelen a szír partoknál.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű civil szervezet eközben arról számolt be, hogy az orosz légierő szerdán Hama és Idlib tartományban hajtott végre légi csapásokat. Idlib nagy részét egy, az al-Kaida dzsihadista szervezet szíriai szárnyát, az an-Núszra Frontot is soraiban tudó lázadó szövetség tartja uralma alatt. A térségben föld-föld rakéták is becsapódtak. Ezzel egy időben a szíri hadsereg az őt támogató milíciákkal együtt, orosz légi támogatással szárazföldi offenzívát indított a lázadók állásai ellen.
Eközben Ahmet Davutoglu török miniszterelnök szerdán azt állította: az oroszok eddig csupán két, az Iszlám Államhoz tartozó célpontot támadtak, és leszögezte: országa nem hajlandó kompromisszumokra határainak őrzését illetően.
Mint ismeretes, az orosz légierő múlt szerdán kezdett légi csapásokat végrehajtani szíriai célpontok ellen Bassár el-Aszad szíri elnök felkérésére. Hivatalosan az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet a célpont, de nyugati vádak szerint az orosz gépek az Aszaddal szemben álló, a Nyugat által mérsékeltnek mondott, és ezért támogatott lázadók állásait is támadják. A szíriai orosz légi hadjáratban több mint ötven harci repülőgép – Szu-24M, Szu-25 és Szu-34 típusúak – és helikopter vesz részt.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!