Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
2024. november 29., 19:112024. november 29., 19:11
Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni – írta az MTI.
„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.
„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy
„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást” – mondta.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!