Bedurvulnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök további ballisztikusrakéta-csapásokat helyezett kilátásba Ukrajna ellen
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
2024. november 29., 10:282024. november 29., 10:28
Vlagyimir Putyin a CNN szerint csütörtökön egy kazahsztáni biztonsági csúcstalálkozón felszólalva közölte, hogy az éjszakai támadássorozat válaszlépés volt az orosz területet ért, amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal végrehajtott csapásokra. Figyelmeztetett arra is, hogy
„Válaszolni fogunk az orosz terület ellen nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott, folyamatban lévő csapásokra, beleértve az Oresnyik tesztelésének esetleges folytatását harci körülmények között” – mondta.
Putyin dicsérte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt is, „intelligens és tapasztalt” politikusnak nevezve őt, aki képes „megoldásokat” találni, miközben Moszkva és Kijev nyugati partnerei között nő a feszültség.
anélkül, hogy elismerte volna az energetikai infrastruktúrát ért támadásokat. „Mint már sokszor elmondtam, mindig lesz válasz a mi oldalunkról (az amerikai ATACMS bevetésére)” – mondta Putyin.
Putyin, aki korábban azt mondta, hogy Moszkva jogosultnak tartja magát arra, hogy fegyvereket használjon olyan országok katonai célpontjai ellen, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket Oroszország ellen használják, további csapásokkal is fenyegetőzött.
Az orosz védelmi minisztérium „kiválasztja a célpontokat, amelyekre csapást mérhet ukrán területen” – mondta. „Ezek lehetnek katonai létesítmények, védelmi ipari vállalatok vagy kijevi döntéshozó központok”.
A több robbanófejet hordozó Oresnyik ballisztikus rakéta múlt heti orosz bevetése döntő és potenciálisan veszélyes pillanatot jelentett Moszkva és a Nyugat konfliktusában, és talán az első alkalom, hogy ilyen fegyvert háborúban használtak.
„Minden, ami a robbanás epicentrumában van, darabokra, elemi részecskékre bomlik, lényegében porrá válik” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a rakétának »nincs nukleáris töltete«.
A Dnyipro ellen bevetett orosz rakéta nem nukleáris robbanófejjel volt felszerelve, hanem nukleáris robbanófej célba juttatásra tervezett fegyvert használtak hagyományos fegyverként.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az új rakéta bevetése „egyértelmű és súlyos fokozódása a háború mértékének és brutalitásának”.
Ukrajna energetikai rendszere „masszív ellenséges támadás” alá került az éjszaka folyamán – közölte German Haluscsenko energiaügyi miniszter csütörtökön. A bombázások az elmúlt hónapokban fokozódtak, így Ukrajna bizonytalan helyzetbe került, miközben a háború a harmadik télbe torkollik.
A fegyverek, amelyek számos kis bombát szórnak szét egy nagy területen, „megnehezítik a mentőink és az energiaszervezetek számára” a csapásokra való reagálást – mondta Zelenszkij.
– közölték csütörtökön az ország hatóságai. A kijevi energiaügyi minisztérium szerint ez már a 11. nagyszabású orosz támadás Ukrajna energiaellátása ellen csak ebben az évben. Az energiaszektor elleni támadássorozat országos áramszüneteket okozott.
Közvetlenül a támadást követően Ukrajna energiaipari szolgáltatója számos régióban vészhelyzeti áramkimaradásokat vezetett be, a nyugati Lviv, Voliny és Rivne régiókban nagymértékű áramkimaradásokkal.
Legalább öt ember megsérült, köztük egy a központi Vinnyica régióban, kettő a déli Odesa régióban és kettő a fővárosban, Kijevben – közölték a hatóságok. Harkivban a katonai hatóságok szerint egy rakéta egy üzletbe csapódott be.
Joe Biden amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában elítélte a „szörnyű” támadást, amely szerinte „újabb emlékeztetőül szolgál arra, hogy mennyire sürgős és fontos az ukrán nép támogatása az orosz agresszió elleni védekezésben”.
Moszkva szerint amerikai ATACMS rakéták indítóállásait semmisítették meg
Az orosz hadsereg amerikai ATACMS rakéták indítóállásait és nyugati szakemberek tucatjait semmisítette meg a héten, válaszul az Oroszországra nyugati fegyverekkel mért mélységi csapásokra – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.
ŰA minisztérium szerint hétfőn az ukrajnai Szumi megyében Iszkander ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapások megsemmisítették nagy hatótávolságú ATACMS rakétakilövő sorozatvető rendszerek öt indítóállását mintegy 30 főnyi személyzetükkel együtt: két MLRS típusút szállító-rakodó járműveikkel együtt Tokari közelében és három HIMARS típusút Malij Bobrik közelében.
A beszámoló szerint szintén Iszkander rakéták hétfőn és kedden az Odessza megyei Novomihajlivkánál elpusztították ukrán Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két, a Neptun hajóelhárító rendszernek pedig egy indítóállását, utóbbit szállító-rakodó járművével együtt. Emellett csapások érték a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek harci használatát és karbantartását biztosító szakemberek, köztük külföldiek telepítési helyeit is.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökége (GUR) Kraken alakulatának harkivi főhadiszállására mért csapás mintegy negyven külföldi, főleg amerikai szakember halálát okozta hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium szerint. Egy Iszkander rakéta Odesszában az ukrán hadsereg különleges műveleti erői ideiglenes telepítési pontján 72 olyan embert ölt meg, aki vízi drónokat irányított, köztük kilenc francia kiképzőt és technikust.
A tájékoztatás értelmében az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és száz Gerany-2 drónnal kombinált tömeges csapást mért az ukrán hadiipar és a működését biztosító energetikai infrastruktúra 17 létesítményére. Az elmúlt napokban összesen száz rakétát és 466 drónt vetettek be hasonló célra.
Napi hadijelentésében a moszkvai védelmi minisztérium azt írta, hogy az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult és 11 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1500, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, egy pedig megadta magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!