Hirdetés

Vlagyimir Putyin újabb rakétacsapásokkal fenyegeti Ukrajnát

Vlagyimir Putyin

Bedurvulnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök további ballisztikusrakéta-csapásokat helyezett kilátásba Ukrajna ellen

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.

Krónika

2024. november 29., 10:282024. november 29., 10:28

Vlagyimir Putyin a CNN szerint csütörtökön egy kazahsztáni biztonsági csúcstalálkozón felszólalva közölte, hogy az éjszakai támadássorozat válaszlépés volt az orosz területet ért, amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal végrehajtott csapásokra. Figyelmeztetett arra is, hogy

további támadásokat fontolgat Oroszország új Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájával, amelyet először a múlt héten vetettek be az ukrajnai Dnyipro régió ellen.

Hirdetés

„Válaszolni fogunk az orosz terület ellen nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott, folyamatban lévő csapásokra, beleértve az Oresnyik tesztelésének esetleges folytatását harci körülmények között” – mondta.

Putyin dicsérte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt is, „intelligens és tapasztalt” politikusnak nevezve őt, aki képes „megoldásokat” találni, miközben Moszkva és Kijev nyugati partnerei között nő a feszültség.

Az orosz vezető azt állította, hogy erői 17 célpontot támadtak, amelyek szerinte „katonai létesítmények, védelmi ipari létesítmények és támogató rendszereik” voltak,

anélkül, hogy elismerte volna az energetikai infrastruktúrát ért támadásokat. „Mint már sokszor elmondtam, mindig lesz válasz a mi oldalunkról (az amerikai ATACMS bevetésére)” – mondta Putyin.

Putyin, aki korábban azt mondta, hogy Moszkva jogosultnak tartja magát arra, hogy fegyvereket használjon olyan országok katonai célpontjai ellen, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket Oroszország ellen használják, további csapásokkal is fenyegetőzött.

Az orosz védelmi minisztérium „kiválasztja a célpontokat, amelyekre csapást mérhet ukrán területen” – mondta. „Ezek lehetnek katonai létesítmények, védelmi ipari vállalatok vagy kijevi döntéshozó központok”.

A több robbanófejet hordozó Oresnyik ballisztikus rakéta múlt heti orosz bevetése döntő és potenciálisan veszélyes pillanatot jelentett Moszkva és a Nyugat konfliktusában, és talán az első alkalom, hogy ilyen fegyvert háborúban használtak.

Putyin azt állította, hogy a rakéta képes kijátszani a légvédelmi rendszereket, és ha több robbanófejet együttesen használnak, „a csapás ereje a nukleáris fegyverek alkalmazásához fog hasonlítani”.

„Minden, ami a robbanás epicentrumában van, darabokra, elemi részecskékre bomlik, lényegében porrá válik” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a rakétának »nincs nukleáris töltete«.

A Dnyipro ellen bevetett orosz rakéta nem nukleáris robbanófejjel volt felszerelve, hanem nukleáris robbanófej célba juttatásra tervezett fegyvert használtak hagyományos fegyverként.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az új rakéta bevetése „egyértelmű és súlyos fokozódása a háború mértékének és brutalitásának”.

Ukrajna energetikai rendszere „masszív ellenséges támadás” alá került az éjszaka folyamán – közölte German Haluscsenko energiaügyi miniszter csütörtökön. A bombázások az elmúlt hónapokban fokozódtak, így Ukrajna bizonytalan helyzetbe került, miközben a háború a harmadik télbe torkollik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország kazettás bombákat használt a támadás során.

A fegyverek, amelyek számos kis bombát szórnak szét egy nagy területen, „megnehezítik a mentőink és az energiaszervezetek számára” a csapásokra való reagálást – mondta Zelenszkij.

Több mint egymillió háztartás maradt áram nélkül Ukrajnában a csütörtökre virradóra végrehajtott bombázást követően

– közölték csütörtökön az ország hatóságai. A kijevi energiaügyi minisztérium szerint ez már a 11. nagyszabású orosz támadás Ukrajna energiaellátása ellen csak ebben az évben. Az energiaszektor elleni támadássorozat országos áramszüneteket okozott.

Közvetlenül a támadást követően Ukrajna energiaipari szolgáltatója számos régióban vészhelyzeti áramkimaradásokat vezetett be, a nyugati Lviv, Voliny és Rivne régiókban nagymértékű áramkimaradásokkal.

Azóta visszatért az óránkénti ütemezett áramkimaradásokhoz.

Legalább öt ember megsérült, köztük egy a központi Vinnyica régióban, kettő a déli Odesa régióban és kettő a fővárosban, Kijevben – közölték a hatóságok. Harkivban a katonai hatóságok szerint egy rakéta egy üzletbe csapódott be.

Joe Biden amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában elítélte a „szörnyű” támadást, amely szerinte „újabb emlékeztetőül szolgál arra, hogy mennyire sürgős és fontos az ukrán nép támogatása az orosz agresszió elleni védekezésben”.

Moszkva szerint amerikai ATACMS rakéták indítóállásait semmisítették meg
Az orosz hadsereg amerikai ATACMS rakéták indítóállásait és nyugati szakemberek tucatjait semmisítette meg a héten, válaszul az Oroszországra nyugati fegyverekkel mért mélységi csapásokra – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.
ŰA minisztérium szerint hétfőn az ukrajnai Szumi megyében Iszkander ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapások megsemmisítették nagy hatótávolságú ATACMS rakétakilövő sorozatvető rendszerek öt indítóállását mintegy 30 főnyi személyzetükkel együtt: két MLRS típusút szállító-rakodó járműveikkel együtt Tokari közelében és három HIMARS típusút Malij Bobrik közelében.
A beszámoló szerint szintén Iszkander rakéták hétfőn és kedden az Odessza megyei Novomihajlivkánál elpusztították ukrán Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két, a Neptun hajóelhárító rendszernek pedig egy indítóállását, utóbbit szállító-rakodó járművével együtt. Emellett csapások érték a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek harci használatát és karbantartását biztosító szakemberek, köztük külföldiek telepítési helyeit is.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökége (GUR) Kraken alakulatának harkivi főhadiszállására mért csapás mintegy negyven külföldi, főleg amerikai szakember halálát okozta hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium szerint. Egy Iszkander rakéta Odesszában az ukrán hadsereg különleges műveleti erői ideiglenes telepítési pontján 72 olyan embert ölt meg, aki vízi drónokat irányított, köztük kilenc francia kiképzőt és technikust.
A tájékoztatás értelmében az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és száz Gerany-2 drónnal kombinált tömeges csapást mért az ukrán hadiipar és a működését biztosító energetikai infrastruktúra 17 létesítményére. Az elmúlt napokban összesen száz rakétát és 466 drónt vetettek be hasonló célra.
Napi hadijelentésében a moszkvai védelmi minisztérium azt írta, hogy az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult és 11 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1500, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, egy pedig megadta magát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Hirdetés
2026. szeptember 23., szerda

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát

Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát
2026. szeptember 22., kedd

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség

Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség
2026. szeptember 22., kedd

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?

A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?
Hirdetés
2026. szeptember 22., kedd

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt

A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt
2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
Hirdetés