Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Meglepetés: csökkent az olajár
Az olajárak szerdán csökkentek az amerikai nyersolajkészletek váratlan növekedése miatt, miközben a befektetők felmérték a kínálati kockázatokat, miután Szaúd-Arábia felfüggesztette az olajszállítást a janbui kikötőben a Vörös-tenger felé vezető kelet-nyugati olajvezetéke ellen elkövetett támadás nyomán.
A Brent nyersolaj határidős ára 93 centtel, azaz 0,86%-kal 107,82 dollárra esett hordónként 00:28 GMT-kor, míg az amerikai West Texas Intermediate határidős ára 97 centtel, azaz 0,92%-kal 104,86 dollárra csökkent hordónként. Mindkét referenciaárfolyam kedden több mint 3 dollárral magasabban, május 19. óta a legmagasabb szinten zárt, mivel a janbui rakodás felfüggesztése ellátási aggodalmakat keltett, és Szaúd-Arábia csökkentette az Európába irányuló olajszállításokat.
Az amerikai nyersolaj-, benzin- és desztillátumkészletek egyaránt emelkedtek a múlt héten – közölték kedden piaci források az Amerikai Kőolajipari Intézet (API) adataira hivatkozva.

Lavrov: Washington sosem ajánlotta fel Moszkvának az ukrajnai helyzet rendezését az irániért cserébe
Az Egyesült Államok sohasem ajánlott Oroszországnak „csereüzletet”; az ukrajnai helyzet rendezését az iráni helyzet rendezéséért - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezése ügyében kedden Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
„Ahogy nálunk mondják, itt nincs helye alkunak. Ilyen pletykák kezdtek el keringeni. Amerikai tárgyalópartnereink soha nem javasoltak ilyen jellegű cserét. És szerintem azért nem tették, mert tökéletesen tisztában vannak vele, hogy az efféle politika nem tartozik a módszereink közé” – hangoztatta.
Mint mondta, Moszkva kész az ukrajnai rendezési tárgyalásokra, ha a másik fél is kész erre, akár kétoldalú, akár háromoldalú formában, és Oroszország soha nem próbálta ezt a folyamatot elhúzni vagy bonyolítani. Leszögezte, hogy az orosz fél a tárgyalások idejére nem fogja leállítani a „különleges hadműveletet”.
Nyilvánvaló ténynek nevezte, hogy már egy éve nem lenne háború Ukrajnában, ha Európa nem húzta volna vissza az Egyesült Államokat az anchorage-i orosz–amerikai megállapodásoktól.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen az emberveszteség, elsősorban a civil lakosság körében, de természetesen a katonáinkat is különösen óvjuk” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország kész kompromisszumkeresésre Ukrajna ügyében, de soha nem változtatott álláspontján azzal kapcsolatban, hogy megakadályozza a NATO megjelenését a határain, és hogy garantálja „azoknak az oroszoknak és orosz nyelvű embereknek a törvényes jogait, akik évszázadok óta ezeken a földeken élnek.”
Úgy vélekedett, hogy a nyugati „provokátorok” meghallották Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetését, miszerint amennyiben Európa megtámadná Oroszországot, akkor a háború teljesen más jellegű és nagyon rövid lenne.
Üdvözölte mindemellett az Egyesült Államok érdekeltségét az ukrajnai helyzet rendezésének elősegítésében.
„A legfontosabb, hogy az Egyesült Államok megérti a konfliktus alapvető okait, ellentétben az összes többi nyugati országgal” – fogalmazott.
Kifogásolta, hogy az Európai Unió Washingtonnal szemben továbbra is ragaszkodik az Ukrajnával kapcsolatos „teljesen ostoba állásponthoz”, hogy Kijevnek minden megengedett. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint azok a nyugati országok, amelyek fegyverrel és pénzzel segítik Kijevet, „közvetlen bűnrészessé válnak a terrortámadásokban és a háborús bűnökben”.
Lavrov szerint mondhatja azt az Egyesült Államok, hogy Ukrajnában a területi kérdést kell megoldani, de Oroszország számára azoknak az emberek sorsa a legfontosabbak „akik évszázadok óta éltek a Krímben, a Donyec-medencében és Novorosszijában, akiknek az ősei alapították Odesszát, Nyikolajevet, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger kikötőit, és akiket a puccsal hatalomra került kijevi rezsim terroristáknak nevezett”.
Azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy „bűncselekménynek minősülő kísérletet” tesz arra, hogy kivonja az orosz kintlévőségeket Belgium joghatósága alól és körkörös felelősséget hozzon létre. Kijelentette, hogy Moszkva vissza fogja szerezni arany- és devizatartalékait.
Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Nyugat „megsérti a hajózás szabadságát”. Elmondta, hogy az év eleje óta az európai államok 12 hajót tartóztattak fel. Megígérte, hogy Oroszország ennek dacára teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit.
A nyugat „új, áljogi kalandorakciójának” nevezte az Ukrajna elleni agressziós bűncselekményekkel foglalkozó különleges törvényszék felállítását az Európa Tanács keretében. Abszurdnak és nonszensznek minősítette, hogy a testület nevében, amelynek egyik társalapítója a konfliktus egyik részese, már előre meghatározták a bűnöst. Arra figyelmeztetett, hogy az ehhez az „álszervezethez” való csatlakozást Oroszország barátságtalan és ellenséges lépésként fogja értékelni. Emlékeztetett rá, hogy az agresszió fennállását kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa állapíthatja meg.
Közölte, hogy Moszkva várakozása szerint az ENSZ Nemzetközi Bírósága hamarosan meghozza ítéletét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elkövetett-e népirtást a Donyec-medencében.
A Nemzetközi Büntetőbíróságról (ICC) szólva Lavrov azt hangoztatta, hogy a testület Oroszországgal szembeni nyíltan brit, holland, kanadai és japán finanszírozású vizsgálódását „bármely nemzeti jogrendszerben a bíróság nyílt megvesztegetésének, a büntetőeljárást pedig megrendelésre indítottnak tekintenék”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi moszkvai sajtótájékoztatóján „összességében jó ötletnek” nevezte Donald Trump amerikai elnöknek az orosz–ukrán energetikai fegyverszünetre vonatkozó kezdeményezését. Elmondta ugyanakkor, hogy Ukrajna az éjszaka megkísérlet csapást mérni egy orosz energetikai létesítményre.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai fegyverszünet és a kőolajfinomítók biztonságos működésének biztosítása nem oldja meg a világpiacok fő problémáját, a logisztikai problémát, az orosz üzemanyag exportját. Rámutatott, hogy ehhez fel kellene oldani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, és biztosítani kell a biztonságos tengeri kereskedelmet, amire Kijev nem hajlandó.
Peszkov szerint az európai orosz gázexport esetleges újraindításáról csak abban az esetben lehet tárgyalni, ha ez előnyös Oroszország számára, mert nagy mennyiségeket már alternatív irányokba irányítottak át. Mint fogalmazott, az orosz gáznak európai piacra való visszatérésének lehetősége „kereskedelmi kérdés”.
Az amerikai fegyvereknek a világűrben való megjelenésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Moszkva szerint nem telepíthetők fegyverek az űrbe, és Oroszország széles körű nemzetközi konszenzusra számít a világűr teljes demilitarizálása ügyében.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a CBS News-nak adott, kedden közzétett interjúban arról beszélt: Oroszország szándékosan támadta drónokkal Moldovát, amikor az országon keresztül utazott.
„Tehát Moldovában ott volt az elnöki repülőgépem, és ezért támadták meg Moldovát” – mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy lehetséges, Oroszország nem akarta őt „személyesen” megtámadni, és amikor erről kérdezték, egyetértett azzal, hogy Oroszország talán csak meg akarta ijeszteni.