Vlagyimir Putyin
Fotó: en.kremlin.ru
Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.
2022. augusztus 19., 20:072022. augusztus 19., 20:07
2022. augusztus 19., 21:142022. augusztus 19., 21:14
„Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet” – írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.
Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. „Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek” – tette hozzá az elnöki hivatal.
Putyin felhívta francia hivatali partnerének figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ Titkárságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét vesztette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető rendszerrel.
Több tucatnyi ország és az Európai Unió kérte közös közleményben vasárnap az orosz csapatok azonnali kivonását a megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből.
Az Elysée-palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezen felül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.
Kijev és Moszkva az ukrajnai háborúban ismét egymás vádolta vasárnap az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű elleni tüzérségi támadással. Az erőművet a héten több támadás érte.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor azt nyilatkozta a Rosszija 1 televíziónak, hogy Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről.
„Nem akarunk eszkalációt.
– mondta Rjabkov.
„Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá.
Az orosz diplomata szerint ezt az állápontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”.
Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának” támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis „orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.
A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.
Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás