
Folyamatosak a bombatámadások Kelet-Ukrajnában
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Kijev és Moszkva az ukrajnai háborúban ismét egymás vádolta vasárnap az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű elleni tüzérségi támadással. Az erőművet a héten több támadás érte.
2022. augusztus 14., 18:332022. augusztus 14., 18:33
2022. augusztus 14., 18:362022. augusztus 14., 18:36
Ukrajna vasárnap azt állította, hogy a térségbeli hidak megrongálásával, illetve lerombolásával elszigetelte az orosz erők egy részét a dél-ukrajnai Herszon megyében. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat figyelmeztetést adott ki a Telegram-csatornáján, miszerint olyan értesülést kaptak, hogy „az orosz megszállók újabb provokációkra készülnek”, szemtanúk szerint ismét tüzérségi támadás célpontja Európa legnagyobb atomerőműve.
Az egyik támadásban megrongálódott az egyik szivattyútelep, így részben tönkrement az atomerőmű tűzvédelmi berendezése. A Zaporizzsja megye orosz kézen lévő területeit ellenőrző hatóságok az ukrán erőket vádolták a tüzérségi támadással. Az orosz katonai és polgári közigazgatás egyik tagja, Vlagyimir Rogov a Telegramon azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fegyveresei ismét tűz alá vették Enerhodar városát és az atomerőművet. A közlemény szerint a lövedékek a Dnyeper partján csapódtak be, senki sem halt meg, anyagi kár sem keletkezett.
Zelenszkij azzal vádolta meg a megszállókat, hogy „rendkívül cinikus módon” az atomerőművet felhasználva próbálják megfélemlíteni az embereket, miközben az orosz erők az „erőmű mögé rejtőzve” lövik az ukrán kézen lévő Nikopol és Marhanec városokat.
Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint felszólította Ukrajnát: állítsa le az erőmű elleni támadásokat, hogy lehetővé váljon a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelő missziójának a helyszínre küldése.
Dél-Ukrajnában, ahol az ukrán hadsereg több napja ellenoffenzívát folytat, Szerhij Hlany, Herszon megye kormányzójának helyettese vasárnap közölte, hogy az orosz megszállók csak pontonhidak segítségével tudnak átkelni a Dnyeperen. Becslés szerint mintegy húszezer orosz katona tartózkodik a folyó jobb partján. Hlany szerint Oroszország a jobb partról a balra helyezi át harcvezetési pontjait annak tudatában, hogy a helyzet eszkalálódása esetén erre nem lenne ideje.
A Herszontól északra fekvő Mikolajiv megye Bereznehuvate településén egy ember meghalt az orosz erők tüzérségi támadásában vasárnap hajnalban – közölte vasárnap az ukrán katasztrófavédelem.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!