Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

– mutatott rá Orbán Viktor.

Azt is kijelentette: az orosz-ukrán háború lett az a katalizátor, amelyre hivatkozva Brüsszel egyre több jogkört igyekszik kisajátítani.

Orbán Viktor úgy értékelt: mára „oda a Nyugat legendás életminősége”, hiszen nem lehet jó az életminőség ott, ahol tömegesen vannak migránsok, és az emberek elvesztik az otthonosság érzését, és ahol kétszer vagy akár négyszer többet kell fizetni az energiáért, mint két-három évvel korábban.

Hangsúlyozta:

A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország uniós, sőt NATO-országokat is megtámadhat, és csak egy megelőző csapás állíthatja meg – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „az ő fejükben” az ukrajnai háború maga a megelőző csapás.

Azt hangoztatta: mindez azonban nem igaz, az ukrán háború folytatása nélkül is meg lehet védeni Európát.

ez lett a hivatkozási alap az további centralizációra és a szuverenista elem kiiktatására. Orbán Viktor ezt „puccsnak”, illetve az európai integráció eddigi logikája kisiklatásának nevezte.

A miniszterelnök az MTI szerint leszögezte:

A kormányfő azt mondta, sok birodalom ült már a magyarok nyakán, és bár a régi birodalmak elbuktak, „azért, ha lehet, nem ismételnénk meg a dolgot”.

„Mi maradtunk, ők elbuktak, de a magyarságon ejtett birodalmi sebek a mai napig nem gyógyultak be” – fogalmazott, emlékeztetve a török megszállásra, a világháborúkra és a trianoni országvesztésre. Ezek mind az éppen aktuális birodalmak bűnei, ha „egy mód van rá, ne kérjünk repetát, brüsszeli hacukában sem” – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta,

Arra is kitért: az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását .

Orbán Viktor az ülésen több olyan felmérést is ismertetett, amelyek szerint az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem pedig európai fegyverek, illetve európai katonák küldését Ukrajnába.

Hozzátette: a háború nemcsak nekünk, magyaroknak kerül sokba, annak súlyát minden európai ember érzi.

Elmondta,

A Kárpát-medencéről szólva a kormányfő elmondta: a jó szomszédság alapja csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.

közölte a miniszterelnök, hozzátéve: Közép-Európa csak Magyarországgal lehet erős, a mi megmaradásunk minden itt élő népnek érdeke.

Az eseményen

hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is.

Az Országgyűlés elnöke szerint ezt röviden úgy nevezik, hogy sorsközösség, és ez a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennáll a magyarok között.

Kövér László rámutatott: a legutóbbi találkozó óta bekövetkezett legkedvezőbb világpolitikai változás az volt, hogy az Egyesült Államok választópolgárai tavaly novemberben az elnökválasztáson úgy döntöttek, hogy Amerikának ki kell szállnia abból a „koporsóból”, amelyet az amerikai és globalista balliberális politika ácsolt a számára.

A megválasztott amerikai elnök idén januárban hivatalba lépett, és nekifogott politikai programja végrehajtásához: azaz visszaadni Amerikát az amerikai embereknek – mondta.

Kövér László ezzel szemben

és nekifogtak egyre kevésbé titkolt politikai programjuk végrehajtása felgyorsításához: az európai emberektől el kell venni Európát, és másoknak kell odaadni. Az Európai Uniót a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává fogják tenni – figyelmeztetett.

Közölte, az Európa földjén a szomszédságunkban harmadik éve dúló lokális orosz-ukrán háború idén sem csitul, mint ahogyan azt

tavaly még remélhették, hanem minden túlzás nélkül világháborúvá való kiszélesedéssel fenyeget.
Kövér László kitért arra, hogy

Az ukrán titkosszolgálatok ellenséges műveleteinek már nemcsak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és annak elnöke, Brenzovics László a célpontja, hanem Magyarország is – hangoztatta.

Értékelése szerint ugyanakkor

ugyanis az ukrán állam iránt mindig lojális és a magyar nemzet iránt mindig hűséges kárpátaljai magyarság legitim képviselői megkerülhetetlenek mindenki számára, miként a múltban, úgy a jövőben is, és megkerülhetetlenek lesznek a magyar politika számára is.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: az elmúlt esztendőben az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg a kárpátaljai magyarság a legdurvább politikai támadásokat az ukrán politikai elittől kapja, addig a többi külhoni magyar nemzetrészek politikai szervezetei az adott országok magyar ajkú balliberális aktivistáitól és azok médiájától kapják a legélesebb támadásokat, akikhez csatlakoznak a magyarországi balliberális aktivisták is.

Kifejtette:

– mondta Kövér László.

Úgy folytatta: a felvidéki magyarságtól elvitatják a kollektív jogokat, miközben például tulajdonjogi ügyekben – az úgynevezett nevesítetlen földek ügyében – ma is a benesi dekrétumok által kimondott kollektív bűnösség elve alapján fosztanak meg felvidéki magyar embereket az örökségüktől.

Rámutatott:

A felvidéki magyarságtól elvitatják az etnikai pártszerveződés jogát, miközben ugyanazok, akik ezt teszik, nagy rokonszenvvel kezelik az európai viccpártokat, a sörpártot, a kalózpártot vagy éppen a sokfarkú kutyapárt ügyét – jegyezte meg.

Szerbiában hónapok óta egy egész balliberális ellenzéki internacionálé dolgozik azon, hogy illegitim módon megdöntse a legitim politikai vezetést, és ebben a műveletben

– fűzte hozzá a házelnök.

Kövér László az elmúlt esztendő legszomorúbb politikai hozadékának azt nevezte, hogy a külhoni és hazai magyar ajkú balliberális aktivisták és propagandisták hevesebben támadják a külhoni magyar politikai szervezeteket, mint a szomszédos országok józan román, szlovák vagy szerb politikai pártjai.

Kitért a parajdi sóbánya katasztrófájára is, aminek a megsemmisülése szerinte „európai jelkép” is.

– összegzett.
Kiemelte:

Ha belesodorják egy kontinentális atomháborúba, a kétezer éves keresztény Európa nem két nap, hanem 48 perc alatt semmisülhet meg.

– jelentette ki az Országgyűlés elnöke, aki zárásul kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem óta ismerik a magyar reálpolitika aranyszabályát: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet!”