Veszély. Orbán Viktor szerint a háborús politika csak rosszat tartogat a számunkra, és veszélybe sodorja a jövőnket
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten.
2025. június 05., 13:072025. június 05., 13:07
2025. június 05., 14:352025. június 05., 14:35
Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háborús politika csak rosszat tartogat a számunkra, és veszélybe sodorja a jövőnket. Miatta drágult az energia és ezzel szinte minden, amire szükségünk van a mindennapi életben, és ezért szenved ma az európai gazdaság.
A háborús politika óriási terheket ró egész Európára, így a Kárpát-medence országaira is. A háborús politika elszívja a forrásokat a fejlesztések és a beruházások elől, amelyekre az összmagyarság gazdasági életét és együttműködését lehetne építeni – figyelmeztetett a kormányfő.
Kiemelte: ez nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk.
– mutatott rá Orbán Viktor.
Azt is kijelentette: az orosz-ukrán háború lett az a katalizátor, amelyre hivatkozva Brüsszel egyre több jogkört igyekszik kisajátítani.
Orbán Viktor úgy értékelt: mára „oda a Nyugat legendás életminősége”, hiszen nem lehet jó az életminőség ott, ahol tömegesen vannak migránsok, és az emberek elvesztik az otthonosság érzését, és ahol kétszer vagy akár négyszer többet kell fizetni az energiáért, mint két-három évvel korábban.
Hangsúlyozta:
A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország uniós, sőt NATO-országokat is megtámadhat, és csak egy megelőző csapás állíthatja meg – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „az ő fejükben” az ukrajnai háború maga a megelőző csapás.
Azt hangoztatta: mindez azonban nem igaz, az ukrán háború folytatása nélkül is meg lehet védeni Európát.
ez lett a hivatkozási alap az további centralizációra és a szuverenista elem kiiktatására. Orbán Viktor ezt „puccsnak”, illetve az európai integráció eddigi logikája kisiklatásának nevezte.
A miniszterelnök az MTI szerint leszögezte:
A kormányfő azt mondta, sok birodalom ült már a magyarok nyakán, és bár a régi birodalmak elbuktak, „azért, ha lehet, nem ismételnénk meg a dolgot”.
„Mi maradtunk, ők elbuktak, de a magyarságon ejtett birodalmi sebek a mai napig nem gyógyultak be” – fogalmazott, emlékeztetve a török megszállásra, a világháborúkra és a trianoni országvesztésre. Ezek mind az éppen aktuális birodalmak bűnei, ha „egy mód van rá, ne kérjünk repetát, brüsszeli hacukában sem” – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta,
Arra is kitért: az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását .
Orbán Viktor az ülésen több olyan felmérést is ismertetett, amelyek szerint az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem pedig európai fegyverek, illetve európai katonák küldését Ukrajnába.
Hozzátette: a háború nemcsak nekünk, magyaroknak kerül sokba, annak súlyát minden európai ember érzi.
Elmondta,
A Kárpát-medencéről szólva a kormányfő elmondta: a jó szomszédság alapja csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.
közölte a miniszterelnök, hozzátéve: Közép-Európa csak Magyarországgal lehet erős, a mi megmaradásunk minden itt élő népnek érdeke.
Az eseményen
hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is.
Az Országgyűlés elnöke szerint ezt röviden úgy nevezik, hogy sorsközösség, és ez a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennáll a magyarok között.
Kövér László rámutatott: a legutóbbi találkozó óta bekövetkezett legkedvezőbb világpolitikai változás az volt, hogy az Egyesült Államok választópolgárai tavaly novemberben az elnökválasztáson úgy döntöttek, hogy Amerikának ki kell szállnia abból a „koporsóból”, amelyet az amerikai és globalista balliberális politika ácsolt a számára.
A megválasztott amerikai elnök idén januárban hivatalba lépett, és nekifogott politikai programja végrehajtásához: azaz visszaadni Amerikát az amerikai embereknek – mondta.
Kövér László ezzel szemben
és nekifogtak egyre kevésbé titkolt politikai programjuk végrehajtása felgyorsításához: az európai emberektől el kell venni Európát, és másoknak kell odaadni. Az Európai Uniót a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává fogják tenni – figyelmeztetett.
Közölte, az Európa földjén a szomszédságunkban harmadik éve dúló lokális orosz-ukrán háború idén sem csitul, mint ahogyan azt
tavaly még remélhették, hanem minden túlzás nélkül világháborúvá való kiszélesedéssel fenyeget.
Kövér László kitért arra, hogy
Az ukrán titkosszolgálatok ellenséges műveleteinek már nemcsak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és annak elnöke, Brenzovics László a célpontja, hanem Magyarország is – hangoztatta.
Értékelése szerint ugyanakkor
ugyanis az ukrán állam iránt mindig lojális és a magyar nemzet iránt mindig hűséges kárpátaljai magyarság legitim képviselői megkerülhetetlenek mindenki számára, miként a múltban, úgy a jövőben is, és megkerülhetetlenek lesznek a magyar politika számára is.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: az elmúlt esztendőben az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg a kárpátaljai magyarság a legdurvább politikai támadásokat az ukrán politikai elittől kapja, addig a többi külhoni magyar nemzetrészek politikai szervezetei az adott országok magyar ajkú balliberális aktivistáitól és azok médiájától kapják a legélesebb támadásokat, akikhez csatlakoznak a magyarországi balliberális aktivisták is.
Kifejtette:
– mondta Kövér László.
Úgy folytatta: a felvidéki magyarságtól elvitatják a kollektív jogokat, miközben például tulajdonjogi ügyekben – az úgynevezett nevesítetlen földek ügyében – ma is a benesi dekrétumok által kimondott kollektív bűnösség elve alapján fosztanak meg felvidéki magyar embereket az örökségüktől.
Rámutatott:
A felvidéki magyarságtól elvitatják az etnikai pártszerveződés jogát, miközben ugyanazok, akik ezt teszik, nagy rokonszenvvel kezelik az európai viccpártokat, a sörpártot, a kalózpártot vagy éppen a sokfarkú kutyapárt ügyét – jegyezte meg.
Szerbiában hónapok óta egy egész balliberális ellenzéki internacionálé dolgozik azon, hogy illegitim módon megdöntse a legitim politikai vezetést, és ebben a műveletben
– fűzte hozzá a házelnök.
Kövér László az elmúlt esztendő legszomorúbb politikai hozadékának azt nevezte, hogy a külhoni és hazai magyar ajkú balliberális aktivisták és propagandisták hevesebben támadják a külhoni magyar politikai szervezeteket, mint a szomszédos országok józan román, szlovák vagy szerb politikai pártjai.
Kitért a parajdi sóbánya katasztrófájára is, aminek a megsemmisülése szerinte „európai jelkép” is.
– összegzett.
Kiemelte:
Ha belesodorják egy kontinentális atomháborúba, a kétezer éves keresztény Európa nem két nap, hanem 48 perc alatt semmisülhet meg.
– jelentette ki az Országgyűlés elnöke, aki zárásul kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem óta ismerik a magyar reálpolitika aranyszabályát: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet!”
KMKF-zárónyilatkozat: a diplomáciai eszközök hatékony használatára van szükség a háború megállítására
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a diplomáciai eszközök hatékony használatát szorgalmazza a háború és a további vérontás megállítására és reményét fejezi ki, hogy egy tartós béke mielőbb megteremthető. Egyúttal felkéri a magyar kormányt, hogy a változó geopolitikai helyzetben minden kínálkozó lehetőséget ragadjon meg a béke előmozdítására.
A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadot zárónyilatkozatban kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
A szervezet nagyra értékeli, hogy sorsdöntő helyzetekben a magyarság egyöntetűen és határozottan kiáll jogaiért és megmaradásáért, mint legutóbb a romániai államfői választások második fordulójában, ahol sikerült elhárítani az erdélyi magyarságra leselkedő nagyobb veszélyt.
A sikeres választói mozgósítás ismételten bizonyítja a nemzeti politizálás szükségességét és hatékonyságát, erősíti a magyarság presztízsét és növeli a kormányzati szerepvállalásának esélyét.
A KMKF „nem szűnő aggodalommal” figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát, megújítva a magyar nemzetrészek szolidaritását e rendkívüli kihívásokkal szembesülő közösséggel, amely az elhúzódó háborús helyzetben kitartó küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, a szülőföldön való megmaradását szolgáló intézményeiért.
A KMKF egységre, összefogásra és közös kiállásra szólít fel a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben, valamint a közösségi szimbólumok használatának akadályozása terén. A KMKF kiáll amellett, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő jogszabályoknak nincs helye a 21. században sem.
Az egyre gyakoribbá váló természeti csapások, mint a szélsőséges időjárás és az árvízhullámok, vagy akár a bányakatasztrófák is, közös cselekvést igényelnek; KMKF megerősíti, hogy „a bajban számíthatunk egymásra”, és szakértői, eszközbeli és pénzügyi segítségre kér fel minden szereplőt.
A KMKF megerősíti elkötelezettségét a szórványban élő magyar közösségek iránt. Kiemelten fontosnak tartja olyan hosszú távú, összehangolt programok tervezését és megvalósítását, amelyek a magyar nyelvű oktatás fenntarthatóságát, a közösségi élet újjáélesztését, a vegyes házasságokban a magyar identitás megtartását, továbbadását, a fiatalok szülőföldön való boldogulását és a helyi értelmiség megtartását szolgálják.
A KMKF történelmi lépésként értékeli Románia schengeni csatlakozását, a nemzetrészeink közötti határok további légiesülését. Olyan gazdasági, társadalmi, intézményi és identitáserősítő programok és intézkedések elindítását és támogatását szorgalmazza, amelyek hosszú távon, elsősorban az államhatárok mentén élő magyar közösségek megerősítését célozzák.
A KMKF a külhoni magyarság helyzetét szem előtt tartva támogatja az uniós jogalkotást szorgalmazó felvetéseket és kezdeményezéseket, üdvözli „A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” című dokumentum megjelenését, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek védelmére, különös tekintettel az identitás védelméhez való jog és a szülőföldön éléshez való jog biztosítására.
A fórum álláspontja szerint egy megállapodáson nyugvó korszerű és kötelező érvényű szabályozás eredményezhet teljes egyenlőséget a nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom között.
A KMKF az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának állásfoglalásával egyetértve meggyőződését fejezi ki, hogy egy nemzeti kisebbségi európai biztosi pozíció létrehozása elősegítheti a törekvések megvalósulását.
A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság után, csütörtökön meghozott döntésében az Európai Unió Bírósága sem támogatja a jogalkotást az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális örökségének megőrzését sürgető Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés ügyében.
A fórum változatlanul kiáll az európai polgári kezdeményezésekben megjelenített kisebbségvédelmi célok mellett, támogatja a Székely Nemzeti Tanács „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!