Orbán Viktor szerint Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Kidricevóban, a Pince-Cirkovce elektromos távvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén.
2020. október 14., 15:502020. október 14., 15:50
2020. október 14., 16:472020. október 14., 16:47
Kifejtette: arról olvasott 2010-es évek elején írt könyveket, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Azért olvasta ezeket, hogy megértse, „az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai”. Ezekben a könyvekben nem szerepelt a Donald Trump-féle amerikai fordulat, a Brexit, a migrációs válság és a járvány sem. Mindez szerinte jól mutatja, hogy „csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni”. „Mindazonáltal amit most itt csinálnak, be fog kerülni azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020-2030 közötti évekről fognak írni. Itt ugyanis nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről van szó, hanem két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről” – jelentette ki.
Rámutatott, már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat. Úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak. „Ilyenné lett a mi térségünk is” – tette hozzá. A kormányfő szerint ma Közép-Európa éppen a felértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Úgy vélekedett, ezt természetesnek kell tekinteni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel, hogy ez a térség fontossá vált.
Hangsúlyozta: a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika „kitüntetett terepe és eszköze”. Kitért rá: amikor most összekötik a két ország villamosvezeték-rendszerét, megindítják az ehhez szükséges beruházást, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat. Ha sikerülne megegyeznie Szlovéniának Magyarországgal a gázvezetékrendszerről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége – fűzte hozzá. Megjegyezte: ha sikerülne a vasúti összeköttetést a két ország között kapacitásában jelentősen megnövelni, annak is lenne geopolitikai jelentősége.
Hangoztatta: ami most itt történik, az közös, szlovén és magyar érdek, és egyben közép-európai érdek is. „Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal, ahhoz kell némi bizalom, különösen ha olyan létfontosságú eszközt kötnek össze, mint a villamosenergia-ellátás” – mondta. Emlékeztetett: Magyarországnak speciális történelme van, hosszú ideig inkább bizalmatlanság vette körül, sok energiát kellett arra fordítania, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a szomszédjaival. Hozzátette, ez változó sikerrel jár, vannak országok, amelyekkel a kapcsolatok nagyon jól állnak.
Úgy látja, Szlovéniával lemaradtak, „a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról”, egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt 20-30 évben. De „ez nagy luxus”, mert ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait, mind a két nép előrébb jut – fogalmazott. A miniszterelnök szerint azonban bizalmat építeni nem könnyű, és hosszú évekig kell energiát fektetniük ebbe a munkába, hogy a két nép között meglegyen az a bizalmi alap, hogy ilyen stratégiai beruházásokból újabbakat tudjanak létrehozni. Kiemelte: ez az összeköttetés a legnagyobb szlovén-magyar projekt, amely az elmúlt évtizedekben történt, a szlovén-magyar barátság és bizalomépítés zászlóshajója. Hozzátette, a magyar kormány teljes mellszélességgel áll e projekt mögött. Azt mondta: remélhetőleg ez a beruházás ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamosenergia ára a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen – közölte. Kitért rá: gyakran konzultál a vírushelyzet alakulásáról szlovén kollégájával, és sokat tanulhatnak egymástól. Még mindig felszálló ágban van a járvány, de védekeznek – mondta. Hozzátette: a számok tekintetében az egyik legjobb európai védekezés a szlovén, és egyelőre Magyarország is a jobban védekező országok közé tartozik. A kormányfő hangsúlyozta: győzni akkor fognak, ha lesz vakcina, de az nem holnap lesz, és addig a pillanatig el kell vezetni az országokat. „Jobban tudjuk teljesíteni ezt a kötelességünket, ha együttműködik a két ország a járvány elleni küzdelemben is, Szlovénia eddig is számíthatott Magyarországra, és mi is számítottunk mindig Szlovéniára” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!